Nemrég volt Budapesten Forgács Péter új filmjének, a Hunky Bluesnak a díszbemutatója, miután Amerikában, az Extremely Hungary kulturális rendezvénysorozat keretén belül ez év május 4-én és 10-én, a New York-i Museum of Modern Artsban (MoMA), illetve a washingtoni National Gallery of Artban már - nagy sikerrel - lezajlott a film világpremierje. A film kifejezetten az amerikai kulturális magyar évadra készült. Orsós László Jakab, a programsorozat és a New York-i Magyar Kulturális Központ vezetője a magyarországi vetítés előtt elmondta, olyat filmnek képzelte a Hunky Bluest, amely amerikainak és magyarnak egyaránt közös, s az összetartozás érzését adja (a film weboldalán megtekinthető az előzetes).
 |
| Kivándorló magyarok Fiuméban - Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótár |
A film a 20. század elején Amerikába vándorolt 3 milliós magyarság történetét meséli el számos archív felvétel, hangfelvétel, újságcikk felhasználásával. A film rögtön egy nagyon erős tapasztalattal indul: egy amerikai magyar nyelvű lap körkérdést már emigrált magyarok köréhez, miért hagyták el Magyarországot. Többen is azt a választ adták, hogy míg Magyarországon semmi becsületük nem volt, a hivatalok, a hatóságok packáztak velük, megalázták őket, semmibe vették emberségüket, addig Amerikában mindenki "mister", a hivatalok mindenkinek megadják a kellő tiszteletet. A jobb közérzet vezette ki sok honfitársunkat, meg persze a jobb anyagi körülmények is, ám azt sokan leszögezték, hogy nem a pénz döntött, mivel számos emigráns itthon is jól élt, módosnak számított.
Az amerikai élet persze kemény volt, a magyarok közül kevés beszélt angolul, így a nemzetek közt hamar kialakuló munkamegosztás alapján a kiérkező magyarok közül sokan automatikusan mentek a bányába (ahogy a kialakuló kevert angol-magyar nyelv, a hunglish mondta, májnás plézbe), és ott igen keményen kellett dolgozni. Ám még így is sokan jobban jártak, mint itthon, ahol pl. a földműveseknek nemegyszer hajnali 3-tól este 9-ig kellett dolgozni megalázó bánásmód és körülmények között a földeken. De még így is rengetegen ingáztak, kimentek pár évre, visszajöttek a pénzzel, befektették, ám a könyörtelen magyar adózási törvények hamar ellehetetlenítették az életet, így a szegény magyar megint kiment Amerikába, és előfordult, hogy inkább kint maradt.
 |
| Orvosi vizsgálat Ellis Islanden |
A film a mai napig élő problémákról beszél, és a hatalmas anyagból (összesen 130 órányi interjú, 2500 fotó, 30 könyv és 30 órányi film szolgált a film alapanyagául) nagyszerűen összerendezett anyagot Másik János és Cserepes Károly nagyszerű zenéje (pl. a korabeli dalokat feldolgozó emigráns-népzene Másik rekedtes hangján) teszi még élőbbé, hozza még közelebb a nézőhöz.
A filmet Magyarországon egyelőre Szombathelyen és Szolnokon láthatja a közönség, de, ahogy azt a filmet gyártó Filmpartners vezetője és a film producere, Kovács Gábor elmondta, olyan nagy sikere van a vetítéseknek, hogy elképzelhető, hamarosan a fővárosban is látható lesz a film, amelynek forgalmazása még nyitott kérdés. Ami biztos, a 41. Magyar Filmszemlén látható lesz a Hunky Blues.
|
| Magyar huszárok New Brunswick utcáin |
