Az 1925 márciusi híradós gyűjtésben kiemelt helyet kap az angyalföldi aranylelet esete, amely során számos, a hallstatti kultúra részeként azonosított 2-3 ezer éves aranytárgyat ástak ki a mai Duna pláza környékén az ott lakó gyerekek. Homokozás közben, a házuk előtt találták az arany és terrakotta edényeket, amelyekről a szüleik és a környékbeliek először azt gondolták, hogy értéktelenek, ezért leginkább palántázásra vagy konyhai edényként használták fel az épebb darabokat. Amikor a Nemzeti Múzeum régészei és a filmhíradó operatőre a helyszínre érkezett, már fél Budapest ott kaparta a homokot, hiszen közben kiderült, hogy a réznek hitt anyag arany, és a történeti értéke is jelentős. A kincsvadászok valóságos eldorádója volt ez a hely azokban a napokban, a földben talált kincsek pedig egy József körúti kocsmában találtak gazdára.
Az angyalföldi aranylelet
1925 koratavaszán egy másik hasonló történet is lázban tartotta a közvéleményt. Még az előző évben, a Komárom melletti szántóföldeken ekevas fordította ki a római Brigetio település első fennmaradt nyomait. A megtalálók nemigen tudták, mihez kezdjenek a latinbetűs mészkődarabokkal, így azokat többnyire beépítették házaikba. Amikor azonban egyre nagyobb darabok kerültek elő, jobbnak látták értesíteni a múzeumot. Az ásatás során végül négy teljes szarkofág került elő, a hozzá tartozó sírmellékletekkel együtt, amelyhez hasonlót korábban még nem találtak Magyarország területén. A filmhíradó száz éve a már kiásott és a Nemzeti Múzeumba szállított műtárgyakról készített filmfelvételt a múzeum belső udvarán.
Egészen friss felfedezés a harmadik, amelyre a filmhíradók mostani kutatása során derült fény. A magyar kultúrtörténet ikonikus alakját, Berzeviczy Albertet sikerült azonosítani az egyik filmriportban, amely a Tudományos Akadémia épülete előtti lépcsőn készült 1925 március 8-án. A kiegyezés korának ismert politikusáról és történészéről, aki egy időben a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is elnöke volt, ez az egyetlen ismert mozgóképfelvétel. Ennek értékét különösen emeli a filmfelvétel helyszíne, hiszen Berzeviczy ült leghosszabb ideig az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia elnöki székében.
.jpg)
Berzeviczy Albert a Filmhíradó felvételén
A száz év előtti március három filmre vett temetése közül az egyiknek várostörténeti vonatkozása is van. Az egyik első budapesti neonreklám, az Oktogonnál lévő Modiano cigaretta fénycsöves hirdetése, szakszerűtlen szerelés miatt 11-én az esti órákban kigyulladt, lángba borítva az alatta lévő ház teljes tetőzetét. Az esemény horrorisztikus fordulatokat vett, hiszen a bámészkodók, akik nem voltak hozzászokva ilyenfajta látványosságokhoz, eleinte nem tudták eldönteni, hogy baj történt, vagy ez is része az újfajta hirdetésnek. Amikor egyértelművé vált a tragédia, a bizonytalanul működő telefonközpont miatt csak hosszas késéssel sikerült értesíteni a tűzoltóságot. A négyemeletes ház oltás során leszakadt párkányzata nemcsak egy tűzoltó életét követelte, hanem a tömlőket is elvágta, így valóságos rémálommá vált az oltás, amit az összeverődött bámészkodók csak még inkább megnehezítettek.
Korabeli újságcikk a neonreklám okozta tűzesetről
Az 1925. márciusi filmhíradóból természetesen nem hiányozott a sport, amely ebben a hónapban három focimeccset, a mai M3-as autópálya zuglói bevezető szakaszánál zajló tavaszi ügetőversenyt és a Lágymányos akkor még beépítetlen síkságán rendezett mezei futóversenyt jelentette. Ez utóbbi annyira kietlen vidék volt még száz évvel ezelőtt, hogy a starthoz álló 275 versenyzőből majdnem mindenki eltévesztette a helyes irányt, és csak öten futottak be érvényesen a célba. A versenyt ezért a pályabírók döntése alapján megóvták, és egy hónappal később egy másik, „egyértelműbb” helyszínen bonyolították le, amelyről szintén tudósított, azonban már csak az áprilisi filmhíradó.
