A filmes kollektíva tehát nem megfelelő kifejezés, ha a VAN/Rossz versek tágas csapatáról beszélünk. A megihletett projektek között ott van a barátokból összeverbuválódott örömzene(kar), a dalokhoz készült Klipszemle-díjas, avantgárd filmroncsolós és a 30.000 nézőt megköszönő, egysnittes, kísérleti videoklip és Tasnádi Zsófi látványtervező kollázs-munkái is, most pedig az irodalom van soron. Kortárs magyar írók közreműködésével megszületett a Rossz versek és 14 el nem beszélt történet, amiben a főszerepet ezúttal nem csak Merthner Tamás, hanem életének legfontosabb alakjai játsszák.
Forrás: Cirko Film / Fotó: Szemerey Bence
A rendező több oldalra is rányomja személyes bélyegét a 14 novellából álló kötetben. Kézzel írott, pár soros (meglepően rossz) versét egy dramatizált telefonbeszélgetés leírása követi, ami közte és a könyv szerkesztője, Valuska László között zajlik. Ahogy azt a két filmjéből megismertük, a Reisz-féle önreflexiónak nincsenek határai (jó példa erre, hogy a Rossz versek főszerepét is magára vállalta), így a könyv sem kezdődhet másképp, mint a kötet keletkezéstörténetét is felfejtő személyes nyitánnyal: egy 1996 októberében készült verssel az örök elégedetlenségről és bizonytalanságról, illetve egy 2019-es magánbeszélgetéssel, amiben ugyanúgy az önmarcangolás játssza a főszerepet. A rendező a könyv szerzői között is szerepel, Tücsi című írásában a 15 éves Tamás kalandos útját követi végig a négyes-hatos villamoson.
A novellafüzért a film történetét elindító lány, Csák Anna nyitja, és ő is zárja a könyvet. Mán-Várhegyi Réka és Jakab Juli két irányból közelíti meg a Párizsban szakító Anna lelki világát. Az első szerző egy Tamásnak címzett levéllel nyitja a sort, ami a szakítás után pár évvel, egy váratlan találkozás hatására születik meg. Ebben a levélben, egy duplarandit felidézve fogalmazza meg, vajon mi siklott félre a fiúval való kapcsolatában.
Forrás: Cirko Film
“Trójai Faló, talán ez volt a neve annak a helynek, ahol kilószámra kellett falni a húst fejenként mindössze 2490 forintért, és ahol az én szépségemről és a te könnyeidről szóló ominózus mondat elhagyta a szád. Egy dupla randi (kinek az ötlete volt?) keretében tömtük magukba a rántott szeleteket, Bálint haverod, az aktuális nője, te meg én.”
Jakab Juli Csák Annája egyes szám első személyben cikázó gondolatfolyamot fogalmaz meg, amit Tamás hülye szokásainak, a szerelem fellángolásának és a szakítás pillanatainak szentel. Sok apró gesztust felidéz, amelyektől nem csak őt, de Tamást is sokkal jobban megismerjük.
“Imádod. Bármilyen veszekedést megakasztott egy 23:23 vagy 04:04. Sose értettem, miért nem lehet elmenni szó nélkül akár egy kövér 00:00 mellett is. Egy darabig azt gondoltam, hogy ez valami enyhe kényszer, és tényleg elhiszed, hogy ilyenkor ér kívánni valamit az élettől, ami (vagy aki?) egyébként köztudomásúlag önfejűen és kifejezetten kiszámíthatatlanul építi magát (különösen nyáron). De ez ilyen helyesféle kényszernek tűnt, szexinek. Aztán arra jutottam, hogy érdekeskedsz, a végén pedig egészen biztos lettem benne, hogy csak idegesíteni akarsz.”
Ez vonul végig az egész köteten, a fiú életében fontos szerepet játszó emberek a film után eggyel tovább építik az ő karakterét, színesebbé, még valósabbá válik az alakja. A kötetet keretező Anna monológok között pedig a térben és időben ugráló novellák a főszereplő életének egy-egy epizódját gondolják tovább és bontják ki. Tamás apja például a túlvilágról üzen, Németh Gábor tolmácsolásában: a filmben is felvillanó, soha el nem készült verseskötetéről küld egy levelet a fiának, amelyben megmagyarázza, hogy a verscímek alatt miért nincsenek versek és hogy miről szóltak volna ezek a soha el nem készült írások. Az anyjával való találkozásról, féltékenységről, a Fiat 850-es Sport Coupéról és a rétesről, amivel elcsapta a gyomrát, de ami miatt elolvasta A varázshegyet.
Krusovszky Dénes a budai nyolcosztályos gimnázium matektanárnőjét teszi meg főhősének, aki rajtakapja a tinédzser Tamást és Mónikát, ahogy a WC-ben csókolóznak, ettől pedig erkölcsi dilemmába kerül, hogy vajon mekkora büntetést kellene kiszabnia rájuk. Szentesi Éva a rossz verseket tartalmazó kötet múzsáját, a 16 éves Zitát tölti meg élettel, Závada Péter Tamásék tinizenekarának, a Fél liter megszületésének körülményeit írja meg három felvonásban, Tóth Krisztina novellájában pedig a nagynéni, Vali kezdi el összepakolni a holmiját, amikor érzi, hogy közeleg a vég. Belátunk Bálint, a legjobb barát gondolataiba is, akivel Tamás egy utolsó cigire összeül, mielőtt elköltözne a közös albérletükből, Simon Márton pedig arról a repülőtéri alkalmazottról írja szabadversét, aki hatástalanítja Párizsban a doboznyi levendulát.
Sok különböző karakter, akik végső soron mind Reisz Gábor agyából pattantak elő, és Merthner Tamás életét színesítik, de a kötet koncepciójának és a szerzőknek köszönhetően ki tudtak lépni a forgatókönyves mellékszerepből. Miután jobban megismertük a másodhegedűsöket, érdemes újranézni az alapművet, amihez nem kell messzire menni: a kötet hátsó borítójához csatolt, werkfilmmel és más extrákkal kiegészített DVD arra vár, hogy lejátsszuk.
Rossz versek és 14 el nem beszélt történet
Írta: Tóth Krisztina, Berg Judit, Krusovszky Dénes, Fabricius Gábor, Totth Benedek, Mán-Várhegyi Réka, Závada Péter, Simon Márton, Szentesi Éva, Németh Gábor, Reisz Gábor, Jakab Juli, Reisz Ádám, Valuska László
Central Könyvek
184 oldal
Kötés: keménytáblás
ISBN: 9789633246979
Nyelv: Magyar
Megjelenés éve: 2019
A kötet a DVD-vel együtt a Centrál Könyvek oldalán megvásárolható.
