Először mutat be vakok és gyengénlátók számára akadálymentesített filmet a köztévé: Varga Ágota Szemünk fénye című dokumentumfilmjének narrált változatát pénteken vetíti a Duna World. A film folytatásaként tavaly elkészült, Szülei szeme című alkotás szintén narrált változatát január 15-én tűzik műsorra.
"A film narrálását Bonecz Ervin, a 90 decibel projekt vezetője vállalta." - mondta Varga Ágota rendező az M1 aktuális csatornán csütörtökön. "A 90 decibel egy civil kezdeményezés, amely elsősorban színházi előadások és múzeumok akadálymentesítését végzi hallás- és látássérültek számára. Ahogy egy színielőadásnál, úgy a filmnél is egy külön hangsávon rögzítik a narrációt, így a képi történéseket is elmesélve, a dialógot nem zavarva lehet a filmet végigkövetni." - tette hozzá a rendező.
A tizenegy éven átívelő, kétrészes családportré főszereplője Kati és Győző, akik vak párként vállaltak gyermeket, valamint látó kisfiuk Feri, aki a maga módján szinte ösztönösen segíti szüleit. Viszontagságokkal teli életüket meséli el a 2007-ben bemutatott Szemünk fénye című film és a Szülei szeme című folytatás. A Szemünk fénye több elismerésben részesült, Houstonban, Rio de Janeiróban, Vukováron is díjazták, emellett a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete különdíját is megkapta. A Szülei szeme a Médiatanács Média Mecenatúra programjának keretében valósult meg, operatőre Markert Károly volt, Varga Ágota mellett egy kis kamerával Ferike is készített képeket. A filmek vakoknak szóló változatát októberben, a fehér bot világnapja alkalmából mutatták be.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Sajnos egyáltalán nem törődött a technikával. A vonót - amennyire így utólag meg lehet állapítani - egyszerűen fűrésznek tekintette, és ez rögzült nála. Valósággal őrületbe kergette azokat, akik hallgatták.
