Piroska, azaz Gábor Éva és Kocsis Ágnes (fotó: Szabó Adrienn)

A Friss levegő annak idején a Pál Adrienn költségvetésének töredékéből készült, egy nagy részben sokkal kevésbé professzionális felfogású stábbal. És ez nem is a munka minőségét jelenti, hanem a hozzáállást: egy lelkes, részben kezdőkből álló csapat talán flexibilesebb, míg egy profi stábban merevebbek a hatáskörök, egyszerűen azért, mert minden pontosan le van fektetve, és attól sokkal nehezebben térnek el pusztán lelkesedésből - ahogy a rendezőnő fogalmaz "Sokkal kevesebbet tudsz kérni". Mindennek van tehát egy kőkemény anyagi vetülete, ugyanakkor az is biztos, hogy ezt a filmet nem lehetett volna létrehozni a Friss levegő-féle, szabadabb stábbal – hiszen ott pl. fele annyi helyszín volt, mint a Pál Adriennben, és műteremben sem építettek díszletet, mint itt. Ebben a filmben már szükség volt arra a sokéves profizmusra, amit ez a stáb tudott nyújtani. Ez azonban praktikusan azt is jelenti, hogy bár a költségvetés sokszorosa az előző filmnek, gyakran azonban így is nagyon kemény kompromisszumokat kellett kötni, amit persze meg kellett próbálni úgy megoldani, hogy a filmen ez majd ne látszódjon.