A szörnyű körülmények között nevelkedett borsodi rapper sztorija simán lehetne olyan tucatfilm, amelyben a főhős páratlan képességeinek hála kiemelkedik a nyomorból és elindul a sztárság útján. Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmjében, a Larryben is megvannak ezek a narratív alapok, de ha szirupos, hollywoodi felemelkedéstörténetet vársz tőle, akkor lendületből szembeköp, aztán lefejel.
Ádám (Vilmányi Benett) 20 év körüli srác, aki egy borsodi faluban él apjával (Thuróczy Szabolcs). A fiú kilátásai még a nyomorúságos környezethez képest is elég sötétek, egyrészt borzasztóan dadog, alig tudja kifejezni magát, másrészt birkapásztorkodással keresett bére rögtön a faterhoz vándorol. A férfi rendőr, korábban keményen ivott, de most már leállt a piálással, helyette egy keresztény felekezetbe jár, ahová a fiát is magával viszi.
Zoltán saját megfogalmazásában felesége öngyilkosságát követően „nem volt túl jó apa”, de ennek szörnyű mélységeit, fiának brutális bántalmazását Ádám titokban begyakorolt rapszámából ismerjük meg – a fiú csak akkor képes koherensen beszélni, ha a vasúti híd alatt, egymagában darálja a dühödt szövegeit. Miután bajba kerül egy összetört autólámpa miatt, Ózdon megismerkedik egy helyi rapperrel, akinek megmutatja a számot.
Forrás: Mozinet
CsalaDónak annyira bejön a cucc, hogy segít neki klipet csinálni, és rábeszéli, hogy nevezzenek egy budapesti tehetségkutatóba. Larry művésznéven készült videó szárnyra kap az interneten, így a fiú előtt végre felsejlik egy kitörési lehetőség, annak ellenére, hogy apja már leosztotta neki a jövőt: éppen most készül 20 évnyi törlesztőt a nyakába varrni, hogy építsenek fel egy közös juhfarmot.
Brutális kihívás lehet olyan főhőst játszani, aki a gondolatait és az érzelmeit a játékidő kilencven százalékában képtelen érthetően szavakba önteni, de Vilmányi Benett egy pillanatra sem bizonytalanodik el tőle. A fiatal színész elképesztő eneregiákat mozgat meg, dühös tekintetével lyukat éget a vászonba, ideges mozgásából állandó feszültség sugárzik, ami átragad a nézőre is.
Akadozó beszéde nem a komikumra rájátszó színpadi dadogás, a karakter fájdalmából, traumájából adódó frusztrációja szűrődik át rajta. Kezdetben még nehéz eldönteni, hogy Ádám miért mormog folyamatosan az orra alatt, a töredékes szófoszlányok talán egy belső monológ kiszüremlő részei, vagy arról van-e szó, hogy értelmi fogyatékos. Csakhogy a híd alatt a foszlányok összeállnak egy csiszolatlan, de értelmezhető és vádló egésszé, ami felszabadító erővel tör elő belőle. Ahányszor csak előadja, Vilmányi valósággal felrobban, és ezáltal Ádám gyerekkorának rímekbe foglalt borzalmai, apjának kegyetlenkedései egy repeszgránát darabjaiként fúródnak bele a nézőbe.
.jpg)
Forrás: Mozinet
Zoltán beköltözteti a házba új barátnőjét (Szandtner Anna), akinek meg akarja kérni a kezét. A kapcsolat annyira friss, hogy a nőnek fogalma sincs a fiú és a férfi múltjáról, a forgatókönyv őt használja fel arra, hogy a nézőt is szembesítse Zoltán elfedni próbált énjével, és Ádám kibeszéletlen, feldolgozatlan traumájával. A lemezgyárban és öregek otthonában dolgozó nővel kapcsolatban csak sejthetjük, hogy szintén bántalmazás rejlik a múltjában, mert Ádámnak hamar titkos bizalmasa lesz, ám a meglepő ívet bejáró kapcsolatot sajnos túl hirtelen vágja el a film.
Thuróczy Szabolcsra elég lenne ráadni a csíkos melegítőt, és zsigerből hozza az autentikus, gyűlöletes kőbunkót (lásd még a Csicskában), a múltjától szabadulni akaró alkoholista apa viszont ennél sokkal összetettebb karakter, és a kiváló színész is ehhez méltóan közelíti meg. Többnyire kedvesen viselkedik fiával és új menyasszonyával, rendőr kollégáival egyszer sem látunk vagy hallunk tőle rasszista megnyilvánulásokat a cigánysor lakóival szemben, és az sem zavarja, hogy a fia romákkal lóg együtt. A templomban vidáman énekel együtt a gyülekezettel és megbánást tanúsít egykori önmaga bűnös cselekedeteivel szemben.
Forrás: Mozinet
Csakhogy nyilvánvaló, hogy fogalma sincs róla, mit okozott a fiának, akitől közben feltétlen megbocsájtást vár el. A film egy darabig kétségben tart afelől, hogy a karakter valóban jó útra tért, de személyiségének hajszálrepedései egyre láthatóbbá válnak, legyen szó „játékos” apa-fiú bunyóról, feszült focizásról, vagy arról, hogy a barátnője nem a szája íze szerint készítette el a rántott csirkét. Az erőszakossága végig ott forrong a felszín alatt, a fiával való konfliktus kezdettől fogva kódolva van. Thuróczy képes két halk mondaton belül is iszonyatos fordulatot venni, Zoltán szélsőséges hangulatingadozásainak bemutatásával fájdalmasan erős gyomrost képes bevinni.
A filmet ténylegesen Ózdon és a környező falvakban, az ország mozivásznon ritkán látható szegletében forgatták, Bernáthék részéről okos döntés volt, hogy a három színészt főleg remekül kiválasztott helyi amatőrökkel rakták körül. A rendező színészvezetési tehetségéről is árulkodik, hogy a profik bele tudtak simulni a borsodi közegbe.
Forrás: Mozinet
Különösen nagy találat volt az Ádámmal együtt fellépő rapper, a valóságban is CsalaDo néven tevékenykedő Onofer László. Iszonyat természetesen nyomja az olyan dumákat, mint a „csinálunk neki egy seggszagú gettó-klipet”, és ezzel egy kicsit oldja a film borús reménytelenségét, ami olyan átható, mint a birkaszag szegény Larry ruháiban az egész napos meló után. A Larry ugyanakkor nem hoz le teljesen az életről, tele van energiával, feszesen van vágva. A kamera ugyan végig szorosan rátapad Ádámra, a válla mögött követi a kietlen vidéki utakon a cigányosorn és a paneldzsungelben, Hartung Dávid operatőr képein viszont így is szépen kibomlik ez a sajátos milliőjű világ.
Bár nem merül szociológiai mélységekbe (aki erre kíváncsi, Almási Tamás Ózd-sorozatából mindent megtudhat), a film elkeserítően reális képet fest a régióról. Fontos viszont, hogy az alkotók (Bernáth Szilárd és társírója, Nagy V. Gergő) nem a jómódú távolból, nem szenzációhajhász borzongással vizsgálják az ország többi részétől leszakadt Északkelet-Magyarországot. Céltáblájuk nem a mélyszegénységben élő közeg (csak egy jelenetben utalnak rá, hogyan bánnak a még megmaradt gyárak a munkásokkal) a legnagyobb kritikát a fővárosi médiagépezet kapja. A szegénysorból jövő előadókat felkapó, majd rövid úton megrágó és kiköpő masinát testesíti meg az online tehetségkutató, ami 10 millió forintos fődíjával kecsegteti a főszereplőt. (Bernáthékat ehhez bevallottan a Ki Mit Tube-által felkapott barcikai rapper, Serrano kérészéletű karrierje inspirálta, akinek a rendező annak idején klipet is készített.)
Forrás: Mozinet
Az A38-on zajló, megtévesztően hiteles műsorban valódi hírességek mondanak felszínes értékelést Larry számáról, de egy pillanatig sem gondolkodnak el azon, hogy itt nem egy becsomagolható terméket kapnak, hanem valaki az életét önti ki eléjük. Ebben a párhuzamos valóságban csak az a fontos, hogy látszódjon a márkajelzés az energiaitalon, amivel a szétvert arccal érkező Larrynek fotózkodnia kell.
A Larry elsöprő erejű, átgondolt és ütős elsőfilmes bemutatkozás Bernáth Szilárd részéről. Vilmányi Benett filmes karrierjének eddigi legerőteljesebb alakítását nyújtja, egyértelmű, hogy karakterével szemben reményteljes jövő áll előtte. A hasonló témaválasztás ellenére nem egy magyar 8 mérföld lett belőle, ami egyáltalán nem baj, mert így képes önálló hangon megszólalni, a hazai sajátosságokat kihangsúlyozni. Kemény, lendületes, intelligensen megírt karakterdráma, ami nem hazudtolja meg a magyar valóságot.
A Larry december 1-től lesz látható a mozikban, a Mozinet forgalmazásában.
