filmhu: Miért pont ezt a filmtervedet forgattad le?
W. Pluhár Attila: Érdekel a hitelesség vagy valóság-valóság kérdése. Meg épp nem volt más, nem volt jobb, épp volt egy lehetőség. Hosszabban, jobban kibontva: épp egy másik filmre készültem, amikor az bedőlt. Ekkor jött képbe egy másik ötlet, kevesebb pénzből, kevesebb idő alatt, kevesebb szereplővel, kisebb stábbal megvalósítható.
filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?
W.P.A.: A metódus a szokásos: szívességek, kedvességek. Évről évre élősködöm barátaimon, ismerőseimen, ők pedig tűrik, így kialakult egy olyan kör, akikről tudom, hogy mellettem állnak, számíthatok rájuk.
filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?
W.P.A.: A ma már halott, akkor épp haldokló MMKA biztosította a forgatáshoz szükséges pénzt, tehát gyakorlatilag az állam.
filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
W.P.A.: Forgatni nagyon jó. Nincs jobb vagy legjobb. Egyszerűen jó.
filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?
W.P.A.: Ismétlem önmagam: forgatni jó.
filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
W.P.A.: Nem a „mezőnyből” érdekel, hanem az egész mezőny érdekel.
filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?
W.P.A.: Az egész film elképesztően kevés idő alatt készült, ezért sajnálom hogy egyszerű, szürke válaszom lesz: mindent ugyanolyan kevésszer vettünk fel.
filmhu: Hány néző tenne téged boldoggá?
W.P.A.: Nem a darabszám a legfontosabb, habár nehezen mondunk le a mérhetőség illúziójáról. Számomra az a fontos, hogy egyáltalán lássák.
