Forrás: MNFA - MFFAEmber Judit Fagyöngyök-je, noha fikciós dokumentumfilmként tartalmaz olyan jeleneteket, amelyek a szereplők életét a privátszféra közegében, nyilvánvalóan konstruált, a külső szemlélő elöl elzárt helyzetekben mutatják be, ezekben a szituációkban is megőrzi dokumentarista jellegét. Tárgyszerű, riportfilmes, ennek következtében a módszernek leginkább kiszolgáltatott, a nyitottságon, az “esetlegességek” megengedésén viszont a legtöbbet nyerő eszközöket használ Schiffer Pál a Cséplő Gyuriban; ő inkább az egyes jelenetek előkészítésével próbálja mederben tartani a határozott szociológiai koncepciót követő történetet. A döntő elem a filmnyelvi “határok” meghúzásában a szereplők kiválasztása, hiszen elsősorban az ő személyiségükön, társadalmi státusukon, környezetükön, aktivitásukon múlik, hogy a kamera mennyire kerülhet közel hozzájuk, mennyire lehet jelen az “éles” helyzetekben – mint ahogy ezen a döntésen múlik az is, hogy érdemes-e ezeket a formai erőfeszítéseket egy-egy személyes sors filmszereppé stilizálása érdekében megtenni.

Jutalomutazás, Filmregény, Családi tűzfészek, Cséplő Gyuri, Fagyöngyök – nem pusztán a Budapesti Iskola, hanem a hetvenes évek magyar filmtörténetének is emlékezetes darabjai. Ráadásul ezekben a filmekben a társadalmi tematika figyelemreméltóan eredeti formában jelentkezett – e két szempont pedig igen ritkán érvényesült egyforma súllyal a korszakban.