Nem Disney, de nem is anime, és nem is infantilis felnőtteknek szól, de akkor mi felnőttek miért is nézzünk animációt? A Menekülés című animációs dokumentumfilm kapcsán többek között erről is szó esik a beszélgetésen, azaz arról, miért nem tudunk mind a mai napig mit kezdeni az animációs filmekkel: “Az animációs filmek nézéséhez vizuális, képi értés kell. Ha a közoktatásban a rajz és a művészettörténet oktatása hangsúlytalan, akkor nem lehet elvárni a felcseperedő mozinézőktől, hogy értsék, szeressék az animációs filmeket, ami nem egy könnyen befogadható világ” – fejti ki Orosz.  

Ha visszatekintünk a filmtörténetre, azt látjuk, hogy a rajzfilmek, a rajzanimáció gyártásában hamar előretört az amerikai film, és bár az első trükkfilmek nem gyerekfilmnek készültek, amikor Walt Disney színre lépett, ő már hamar belőtte a családi film kategóriát. A filmtörténész szót ejt arról, milyenek is voltak ezek az első filmek és hogyan váltak vonzóvá a felnőtt közönség számára is, míg az az animációs film, ami nem gyerekeknek készült, a mai napig megmaradt rétegfilmnek.

A magyar film történetében ugyancsak felfedezhető a zavarodottság: Kovásznai György Habfürdő című filmjének bemutatója 1980-ban volt, és a hazai közönséget meglepte, hogy egy olyan animációs filmmel találkozik, amely nem gyerekeknek szól. A film ugyan jól beleillett a korszak filmtermésének fikciós és dokumentumfilmet ötvöző trendjébe, megbukott. 

 

A fikciót és a dokumentumfilmet ötvöző irányzat az animációsfilmben 2008-ban kapott lendületet Ari Folman Libanoni keringő című filmjével, és a beszélgetésen szó esik arról, hogy ez a formátum miért különösen alkalmas arra, hogy személyes történeteket, traumákat, háborús emlékeket ábrázoljanak rajta keresztül. 

A Menekülés hőse, Amin a nyolcvanas évek Afganisztánjában tölti gyermekkora egy részét, nyugati zenéket hallgat, nővéreinek és anyjának sem kell fejkendőt hordania. A szovjetek kivonulásakor apjának azonban nyoma veszik. A polgárháború elől neki és testvéreinek is menekülnie kell: a család Moszkvában talál menedéket, ahonnan Svédországba próbálnának eljutni, de az embercsempészek magas árat kérnek a szabadulásért. Amin családi döntésre egyedül, a legdrágább és legbiztonságosabb útnak vág neki, azzal azonban senki sem számol, hogy a fiú repülőjegyén Svédország helyett Dánia szerepel, a menekült státusz megszerzéséhez pedig hazudnia kell. A férfi ma 36 éves, egyetemi kutató, és barátjával házasságra készülnek. A titok azonban, amit több mint 20 éve magában eltemetve őriz, karrierjét és magánéletét is tönkreteheti.

Mégis, miért jó választás az animációs forma egy olyan megrázó esemény ábrázolásához, mint ami a Menekülésben látható? „Nyilván nem voltak a szereplőknek archív családi felvételei, fotói, amelyekkel könnyen fel lehetne idézni a gyerekkorukat Afganisztánban, majd a későbbi időszakot Moszkvában, ahol menekültként éltek” – sorolja az okok között a filmtörténész. 

Az animációs dokumentumfilmek formai értelemben nyersek, de jól is áll nekik, ha nincsenek kockáról kockára alaposan kidolgozva: a Menekülésben sem lágyan, finoman, ruganyosan mozgatott figurákat látunk, van egy darabosságuk, nyersessésük, és ez a forma képes azt hitelesíteni, hogy ez egy megtörtént, drámai eset.

Alapvetően egy animációs filmet, az egész estéseket is sok-sok évig készítik, szemben egy játékfilmmel. Egyáltalán, az animációs filmeseknek annyira más habitusuk van a játékfilmesekhez és akár a dokumentumfilmesekhez képest is, ha elmegyünk egy animációs filmfesztiválra, ott tényleg azt érezzük, hogy kiszabadultak az emberek a sötét kis kamráikból, stúdiójukból, és örülnek, hogy együtt lehetnek, nem véletlen, hogy az animációs filmekben az elbújás, előbújás téma olyan gyakran megjelenik” – mondta Orosz.

És hogyan kapcsolódik mindehhez Buda Flóra Anna Arany Pálmát nyert kisfilmje, a 27, melyet részben a pornófilmek inspiráltak, és egy fiatal lány felnövéstörténete, ábrándozásai, dilemmái jelennek meg benne? A beszélgetésen a konkrét film elemzésén túl a magyar animáció helyzetéről is szót ejt a két szakember, kiemelve, hogy idén bemutatták a Műanyag égboltot, de Csáki László és Szirmai Márton egész estés animációs filmjei is készülőben vannak. A Kojot négy lelke szintén friss bemutató, de ez sem kifejezetten kisgyerekeknek készült, még ha a látványvilága alapján azt is gondolhatjuk, ez egy meseszerű történet. A South Park óta sok kifejezetten csak felnőtteknek szóló animációs sorozat készül, de Magyarországon korábban is készült olyan animációs mozifilm, amelyet csak a felnőtt közönségnek szántak – ez volt a Nyócker.

A Menekülés a Cinego kínálatában látható.

A Nagylátószög sorozat korábbi, vetítések előtti beszélgetései elérhetőek a YouTube-on.

A cikk a Mozinettel együttműködésben született.