A Hídember - Kétszáz évente egy - beszélgetés az alkotókkal

Werkbeszámoló a legdrágább magyar filmről

Az 1848. évi pozsonyi országgyűlés termében éppen az imént olvasták fel a királyi leiratot. Az ellenzéki képviselők zajos nemtetszésüknek adnak hangot, míg a monarchia hívei tapsviharban törnek ki. A honatyák között összecsapnak az indulatok, amikor döngő léptekkel beront Széchenyi, és a hídember szerepét játszva felszólítja az egybegyűlteket, szavazzanak a békülékeny hangvételű királyi leirat elfogadására. Szoros gyártási terv szerint folyik a munka Fóton, a Hídember forgatási helyszínén. A nagy nyüzsgés közepén nehéz rátalálni és szóra bírni az alkotókat:

A Hídember fóti forgatási helyszínén felállított sátrak között, Bereményi Géza gyors léptekkel halad a stúdió felé, nyomában számos újságíróval. Az imént még 1848-as hangulatot idéző terem már üres, a korhű díszletek között beszélgetünk Bereményi Gézával, aki a rendezés mellett a film társírója is egyben. A forgatási szünet rövidsége ellenére, Bereményi hosszan válaszol a film aktualitását firtató első kérdésre... Bereményi Géza-interjú egy meglepetés vendéggel

A Széchenyi István életét bemutató Hídember című film forgatási szünetében, a társ-forgatókönyvíró és emellett Batthyányi Lajos szerepét alakító Can Togay fájdalmas fintorral tépte le magáról az ál szakállt, miközben arról panaszkodott mennyire kellemetlen egész nap viselni ezt a pótszőrzetet, melyből a hiteles források szerint, éppen Batthyány hordta a legnagyobbat... Can Togay-interjú

Csak nehezen leltem rá a film operatőrére, Kardos Sándorra. Az elmúlt évben az Év operatőre-díjjal kitűntetett filmes szakembert természetesen a film különleges képi megoldásairól kérdeztem... Kardos Sándor-interjú

Ha vizuálisan is képet akarsz magadnak alkotni a készülő Hídemberről, akkor tekintsd meg a filmhuHídember-galériáját.

_{(A werk- és jelenetfotókat Kiss Júlia készítette.)}