Pálfi György a filmhu kérdésére beszámolt arról, hogyan fogadták a Hukklét a külföldi mozikban. A rendező az ausztriai és a német vetítéseken nem volt jelen, de a francia és a holland fogadtatásról személyes tapasztalatai alapján nyilatkozhatott.

16 ezer francia néző

Franciaországban, mint arról korábban hírt adtunk, 30(!) kópiával indult el a film október 1-jén. A forgalmazó végül olyan stratégiát választott, melyben a reklámozással előre elárulták a nézőknek, hogy egy gyilkossági történet képezi a film alapját. Ez Pálfi szerint nem túl szerencsés: a tapasztalat szerint a nézők jobban szeretik maguk megtalálni a történetet.

A két hete futó Hukkle, melynek forgalmazását a Le Monde is felkarolta (egész oldalas hirdetés jelent meg benne, ami Franciaországban is ritkaság) máris 16 ezer francia nézőt vonzott a mozikba. Pálfi György a francia moziforgalmazásról azt is elmondta, hogy a sok film miatt egy-egy alkotást két hétnél tovább ritkán tartanak műsoron. Miután a francia gyártású filmek sem jutnak el minden esetben a mozivetítésig, a Hukkle szereplése nagy sikernek számít: sok francia filmet megelőzőtt.     

A Hukkle hátralévő franciaországi napjaiban jó eséllyel eléri azt a nézőszámot, amit itthon (több mint 30 ezer ember látta), akár meg is haladhatja.

A filmről minden lapban megjelent kritika, és mindenhol elismerően nyilatkoztak róla, ugyanakkor érezhető volt egy pici fanyalgás is (amivel együtt általában 4-esre osztályozták). Ennek Pálfi szerint elsősorban az lehetett az oka, hogy a forgalmazók előre elárulták a krimiszálat. Így elvették a nézőtől azt az élményt, amit saját felfedezése jelenthetett volna.

Egyöntetű holland siker

A hollandok egyik legrangosabb lapja két egymást követő napon is fényképes ajánlót szentelt címoldalán a Hukklénak, a cikkben pedig olyan dícsérő hangnemben írnak a filmről, amilyen a helyiek szerint évek óta nem fordult elő.

A közönségtalálkozók tapasztalatai alapján Pálfi elmondta, hogy a nézők is nagyon jól fogadták filmjét. Ez abból is lemérhető volt, hogy mindenki bentmaradt a vetítés után, másrészt pedig jó kérdéseket tettek fel. Pálfi ennek ellenére óvatosan kezeli az élményt, tisztában van vele, hogy a rendező felé sokszor másképp érkezik a vélemény.

Pálfi György szerint a moziforgalmazás azért is fontos a film számára, mert a fesztiválokon válogatott közönség van, míg a mozikba az utcáról jönnek az emberek, és 7 eurót kifizetnek a mozijegyért. Pálfinak egyébként nagyon jó fesztiválélményei vannak: Argentínában például az éjjel fél egykor kezdődő vetítésen 60-70 éves asszonyokat is részt vettek, sőt, a hajnali fél 3-kor kezdődő beszélgetésre is ott maradtak.

Jó úton a Taxidermia

Pálfi György új filmtervét, mint tudjuk, az MMK Játékfilmes Szakkollégiuma nem támogatta. Az Eurofilm Stúdió égisze alatt futó produkció európai források felkutatására indult, s máris jelentős eredményeket ért el. Koprodukciós partnerként jó esély van a ARTE francia televíziós csatorna megnyerésére, az alkotók most a válaszra várnak. Ugyancsak keresik az egyéb francia és német forrásokat, valamint az Eurimages-pályázat koprodukciós alapjából is jelentős támogatást remélnek.

A Sundance Film Institute egy japán televízióval, az MHK-val közösen minden évben 4 alkotónak (Európa, USA, Latin-Amerika, Japán) 10 ezer dolláros díjat ad ki, valamint egy 150 ezer dolláros elővétellel támogatják a tervezett produkciók gyártását. Az intézet utolsó 3 európai jelöltje között van Pálfi György is, akit a Hukkle, és a Taxidermia forgatókönyve alapján választottak. Pálfi vetélytársai egy cseh és egy dán fiatal rendező, mindketten szintén második nagyjátékfilmjük előtt állnak.    

Pálfiék azt remélik, az európai támogatások segítik majd a magyar koprodukciós pályázat sikerét is, így mihamarabb sikerül összeállítani a Taxidermia költségvetését.