Hétfő, 23:05-től a tv2 Moziban

Az izraeli Camera Obscura iskola blokkjában voltak a legprofibb 3D számítógépes animációk, a finn Turka Művészeti Akadémia szekciójában volt mennyiségre a legtöbb csattanó, az indiai National Institue of Design bemutatkozó filmjeiben pedig a legtöbb kuriózum. A magyar Animáció Szak blokkjának megnézése után megnyugodhattunk: már csak a régmúlt az, amit Dargay Attila mesélt az 1951-ben készült, első magyar rajzfilm a Kiskakas előzményeiről: „Az igazi baj mégis az volt, hogy senki sem tudta közülünk, hogyan kell rajzfilmet csinálni." Ezt is ünnepeltük a Kiskakas Animációs Filmnapokkal május 22. és 24. között a Puskin moziban.

Magyarország – Magyar Iparművészeti Egyetem Animáció szak
(„Ez a népi genyó biztos bejön a külföldi rajzfilmeseknek”- mondta a mellettem ülő srác.)

Negyven éve kezdődött az animáció-oktatás Magyarországon, ez a Kiskakas fesztiválnak az apropója. De ez nem negyven év oktatást jelent: a második évfolyam ugyanis állami támogatás hiányában csak húsz év múlva diplomázhatott. A 70-es években egy kétéves Animációs Akadémián és a Képzőművészeti Gimnázium animációs osztályában tanulhattak csak a fiatal animátorok. Jankovics Marcellék Pannóniájának ajtaját így csak egy-két Varga Csaba verte.

A nehéz időszak végét, a fiatalok képzését is jelzi a Kiskakas fesztivál magyar blokkja. Az iparművészetis vizsgafilmek tizenhét évéből válogat a szekció. Kevés új filmet láthattunk. A zenét általában Szalmakutya szerezte és a tanárok is ugyanazok (mint a Háry János társalkotói: Jankovics Marcell és Richly Zsolt), a hosszú idő alatt inkább csak a technika változott.

Az első film – ami mindjárt magasra üti a labdát - a Bee-Pannon mobil animációs-reklámjával elhíresült Lehotay Zoltán vizsgafilmje, A siker 1985-ben hagyományos cellre festett technikával készült. (Lehotay azóta az Iparművészetin tanít.) A történet egy fantasztikus operaházi ovációval kezdődik. Percek múlva a színpadra dobott virág alakja kivehetővé válik: nem más, mint az ünnepelt tenor, a kisegér, aki a taps begyűjtése után végigfut a kietlen folyosókon az öltözőjébe, és felmászik a székére. Letörli a sminket és kiderül, hogy a közkedvelt művész civilben egy magányos, szürke elefánt.

Nagybákay Diána meséjében a Mr. Bean-szerű királyfi, elszedi Hamupipőke cipőjét hogy szteppelhessen, kilopja Hófehérke torkából az almát, hogy régi jogara mellett országalmája is legyen. Ezután elalszik Csipkerózsika felébresztése közben. A Trilógia színei videótechnikára panaszkodnak, ahogy Sárosi Anita Térkép rövidfilmjének képei is, de itt az egyszerű videókép sík-rétegekre szakad, hogy a főszereplő a - mellettem ülő srác szerint – „gusztustalan mellényében” átlépjen a kétdimenziós síkokon, mindezt a térben. Láthattunk még tussal, akvarellel festett japán mesét az Urasima Taro történetét (Mandula Éva, 2001) és egy bábfilmet, ami félidőben festett cellé változott (Kiss Andrea, A hétfejű tündér, 1998). A főszereplő báb a „legcsúnyább ember” Rácpácegresen. A mellettem ülő srác szerint Szőke Andrásról mintázták.

Kingl Béla az 1998-as filmjében már a 3D animációs technikával alkotott nagyot. A Mete-orb távoli bolygócskáján csak két lakos él, mégsem találkoznak egészen addig, amíg egy meterorba el nem botlik egyikőjük, és felfedezik egymást. Miután nem a hidegháború mellett döntenek, saját bolygójukat pusztítják el. De honnan jött a meteor?

Koós Árpád 2001-ben készült stoptrükkös filmje a Trilógia, a nyolcvanas évek hangulatát idézi a technikájával. Ezt az elméletemet egy sikló űrhajó rombolja szét, amivel E.T érkezik, hogy Sztálin, Lenin és Matrjoska Mása szerelmi háromszögébe bezavarjon.

Gauder Áron ceruzával rajzolt, csodaszarvas és a sámán figurákkal telített mítikus álomjelenete az Emlékeim egy lélekútról kapcsán a mellettem ülő srác megosztotta velem az asszociációs gondolatsorát: „Ez a népi genyó biztos bejön a külföldi rajzfilmeseknek”- utalva a fesztivál nemzetközi jellegére.

Heim István Piroska világa című rajzfilm még a Duna tévé megrendelésére készült természetvédelmi célzattal. Úgy közelíti meg a témát, hogy a kockás farkasnak kieső protézisát a favágó stílfűrésznek használja. „Védjétek a természetet foggal-körömmel!”

India – National Institute of Design
(lábujjas indexszel működő taxi, tökmagos jampecek)

Hasonló céllal készült egy indiai bábfilm. Az állatkertben néha a rácson innen vannak a nagyobb állatok: a korlátolt családapa, a ragadozó kisiskolások és a kegyetlen jampecek (A cage study, Vaibhav Kumaresh és Prosenjit Ganguly). A benyújtott tökmagos zacskót lenyelő kismajom félrenyel, nyöszörögve nyeldekel, ijedt csöndben figyelik a látogatók és a nézők. Leblende, majd „Ne öld meg az állatokat!” felirat.

Indiában az egy percnél hosszabb rajzfilmek amúgy is gyakran kereskedelmi tévék (több mint hatvan adó) megrendeléseire készülnek. „Többen halnak meg az utcán, mint a csatatéren!” felirat jelenik meg Ae Bhai! Zara Dekh KeChalo Pavan Buragohain klasszikus, amerikai képregény-rajzfilmje végén. Ahmedabad utcáin Naszreddin motorát elvitetik a rendőrök, a tömegközlekedéssel próbálkozik, de ahhoz túl lúzer, végül egy lábujjas indexszel működő taxiban leli halálát.

Törődj a gyerekeddel üzenetét közvetíti Rosemary Verghese filmje, a Problem pop! Hagyd a golfozást, ültesd a hasadra. A film zenéjét a Dorai's christmas rendezője szerezte. „Hagyd levegőhöz jutni a földet!”, üzeni Anil K. Bose a Föld leigázásáról szóló vízfestmény-filmje, a Give the Earth a break.

A telt színek és a stáblista olvasásán kívül még sok kuriózummal találkozhatunk az indiai blokkban. Durga istennő teremtése (Srishti, Pradipta Ray) után mindent megtudunk a száriról is Anitha Balachandran színesceruzával készült filmjében a Sareeban. A bengáli Santhal-táncosok ihlették a számítógéppel effektelt festményfilm az Alpana(Prasun Basu) motívumait, tánc, ritmus, vonalait. Egy gazdag családot látunk Pooja Pottenkulam Get away című filmjében, akik kirándulni mennek az otthoni luxus áldásaival: a mobilon kívül a mosógép és a tévé is előkerül a csomagból, miközben egy indiai guberáló kalandjait ábrázolja Sonali Bhatia Kabad khanja.

Izrael – Camera Obscura School of Art
(furcsán berregő női nemiszervek, parittyázó szobrok)

Camera Obscura School of Artban nagyüzemben folyik az oktatás már 25 éve, csak a digitális média szakirányon évente 180 diák végez. Nem véletlen, hogy ebben a blokkban vannak a legprofibb 3D számítógépes animációk. Mindjárt az Annecyt megjárt Scenarioval kezdődik (Omer Makover), amiben a lepkeszárny-csapás tornádóhoz és atomháborúhoz vezet. A The eternal kissben (Ziv Lazar) pedig Picasso Guernicájájának sík figurái 3D térbenkísérik a koporsót a halálmenetben. Oren Ben-Tov Status Quo című filmjében a 3D számítógépes animációval életre keltett két reneszánsz műalkotás, a két Dávid tűz össze parittyával. Michelangelo Dávidja erősebb, de a kicsi nyer alapon Donatello Dávidja marad felül.

A központi téma mégiscsak a nő. Hava Cohen Pupa című filmjében például egy női nemiszerv a főszereplő: furcsán berreg. A tulajdonosa tanácstalan, hajlakkal, ragtapasszal próbálkozik, de mivel a nők csak cipőben járnak az unott képű nyakkendős-cipős férfiak között, ez nem lehet megoldás. Végül egy kórusba kerül, ahol nem csak szájjal kell énekelni.

A nőiségről szól, anya és lánya tolmácsolásában Hili Tsarfati O Mamája, a rajzfilm és élőszereplős kombinált technikával készült lírai hangvételű film is. Doron Calo gyurmafilmjében, a Creationban is a nő fő probléma forrás, pontosabban az elhunyt anya hiánya. Az apa és fia, miután a tv-ben látták Dr. Frankeinstein történetét újrateremtik az elhunytat.

Nagy Britannia – Royal College of Art
(A papa megöli a kutyát. „Így halt meg anyu is?”-kérdezi a kisifia.)

A posztgraduális képzést biztosító brit Royal College of Art 1837 óta működik és évi tizenkét animációs hallgató végez. Ebben a blokkban Suzie Templeton Dog című filmje kaphatná meg a legprofibb és a legnyomasztóbb címet. Ez egy szupernaturális bábfilm egy apáról, a fiáról és a kutyájukról. A papa megöli a kutyát. „Így halt meg anyu is?”-kérdezi reggel a fiú, aki látta, ahogy apja többször fejbe vágta kedvencét az asztali lámpával.

Új és új technikák kipróbálására ösztönzik a tanulókat. Marie Paccou Moi, l'autreja például egy homokfilm egy édesanyáról, és az ő kislányáról. Layla Atkinson Hop squadjében rajzolt nyulak követnek el profi módon egy gyémántrablást. J. M. Wrake Anyway című filmjevegyes technikájú kollázsfilm. Siri Melchior Passportja papírkivágásos film a piros útlevelekről, egy utazásról, kivándorlásról, éjszakai vonatozásról. Anthony Hodgsonszépen megcsinált bábfilmjében a Hilaryban apa mesél Hilary hercegnőről a kisfiának, merthogy alvásidő van. Caroline Wegener Ad hocja tollrajzos, fekete-fehér rajzfilm kutyasétáltató figurákról, miközben egy kockaszámláló forog a sarokban.

Franciaország – L’école Emile Cohl
(A tehén mellett a szerelem is témája a francia blokknak.)

Marc Duitrez két filmje nyitotta a blokkot. Les hiboux című rajzfilmjében egy fülesbagoly mama és öt csemetéje életét egyikőjük állandó különcködése nehezíti. Nem tud huhogni, újságot olvas, nincs mobilja, de őt keresik. A háttér és a baglyok tubuszszínei epizódonként váltakoznak. Második filmjében Lew chasseursben az ősemberek mamutvadászat közben véletlen kipukkasztják a mamutot.

A Cow! (Mathieu Granjon) című rajzfilmben az oroszok a repülőjükből egy hajóra dobnak egy tehenet, Adrien Debos Noéjában viszont a tehenek a pingvinekkel Noé bárkáját húzatják egy emberrel a sivatagban.

Persze a tehén mellett a szerelem is témája a francia blokknak. Pobelman in Loveban (Nathalie Crolet) a szemétember beleszeret egy melltartós óriásplakát-nőbe. Hiába integetnek egymásnak, az óriásplakát váltani kezd. Szemétember a lány után ugrik, de bedarálja a forgó multireklám. Allegro ma non pipo ceruzarajzban (Estelle Meyrand) pedig Don Juan csontvázként leszáll és elragad egy nőt szerelmeskedés közben.

Finnország – Turku Arts Academy
(Adolf Hitlerke homokvárát Ortodoxék eltapossák.)

A csattanós filmek blokkjának elején Tatu Pohjavirta Reflector című bábfilmben egy kamerafejű férfi fejét az ollókezű apja eltávolítja. A kamerából egy agy esik ki. Az Agoraphobia klasszikus rajzfilmben (Katja Heikkinen) egy nő vár egy férfit, de az hiába érkezik meg, a jelzőcsengő mindig elugrik előle, nem tud bemenni. A lány várakozása közben szétreped a ház.

A Romanss (Kaspar Jancis) cellre rajzolt fekete-fehér filmben a vérrel szívott szúnyog megállítja az időt. A Terribble sorryt (Tommi Juutilainen) öt ortodox zsidó mondja egy kisgyereknek, amikor agyontapossák a homokvárát. A kis gyerek arcát csak a végén láthatjuk, ő az ajakbiggyesztő kis Adolf Hitlerke.

A Little Men (Pekka Korhonen) brazil szappanopera angol nyelven finn akcentussal. Ramona és a kis férfiak. Ramona kegyetlen nő, akinek az arca szétszabja a legyeket. Az öngyilkosssága viszont pezsgőfürdőbe fullad. The Public Healthben (Piipa Toivonen) három farkas néz egy egészséges életmód előadást, ahol röntgenbottal bemutatják milyen betegségeket okoz az alkohol, a cigi. Az előadás után az okuló farkasok ezért nem a beteg öreget, hanem az egészséges konferansziét eszik meg. Egészségü(n)kre!