A klisék megtörése

Hollandia nem felejt

„Nem magyar produkció” – szögezte le rögtön a beszélgetés elején a rendező, majd a film előtörténetével folytatta. Az előzmények egészen 1993-ig nyúlnak vissza, ekkor történt, hogy Az ismeretlen háború című amatőrfilmes sorozat részeként elkészítette a Miközben valaholt. A sorozat részeként találkozott Ernesto Noriega amatőr filmes felvételeivel is, aki, mint később kiderült két órányit forgatott a spanyol polgárháború alatt. 1999-ben Forgácsnak sikerült interjút készítenie Noriegával és a teljes filmes gyűjteményét végignézte. A pénz 3 év alatt állt össze és 2002-ben elkezdődhetett a munka, melynek eredményét a 2005-ös Titanic Filmfesztiválon láthatta a közönség.

Sohasem látott képek egy ellentmondásos világról Forgács Péter: A fekete kutya

„Alapvetően holland pénzből készült a film, a VPRO nevű televíziós csatorna és a Holland Filmalapítvány támogatásával, de az Arte France is tett bele pénzt. Hollandiában nem felejtik el másnapra, hogy mit csináltam tegnap. Ezzel szemben az MMKA Dokumentumfilmes Kuratóriumától semmilyen támogatást nem kaptam 1997 óta. Eddig 5 filmtervemet utasították el. Két éve a Kisjátékfilmes pályázaton kaptunk egy kis pénzt egy kísérleti filmre, ennyi. A VPRO holland kulturális TV csatorna, ők megbecsülik a munkáimat. Az általuk finanszírozott négy filmemet pedig Cesar Messemakerrel csináltam, aki a Lumen Film producere. Ez egy egyszemélyes cég, és nyugodtam alszom, mert tudom, hogy nem rabol ki, s keményen dolgozik.”

Forgács attól tart, hogy a mostani díja csak megerősíti a kuratóriumok tagjait abban hitben, hogy őt nem kell támogatni. „A Forgács úgyis szerez pénzt külföldről, mondják majd. Ahogy azt Bíbó István mondta: Magyarország egy kontraszelektív ország. És én most büntetésben vagyok. De váltsunk hangnemet: szóval hihetetlen nagy banzáj volt és nagyon erős mezőny New Yorkban. Nagy meglepetés volt a díj, hiszen ez a film a műfaji kategória határán mozog. De nagy része van a díjban Szemző Tibornak, aki ismét remek zenét komponált, továbbá Forgách András dramaturgnak és Juhász Kati vágónak.”

Több hangszer egyszerre

Miután a pénz összeállt, egy nagyon alapos, másfél éves kutatói munka vette kezdetét, melynek során az összes spanyol és európai archívumok spanyol polgárháború előtt és alatt készült anyagát végignézték. A számítógépbe 40 órányi már kiválogatott anyag került be, melynek nagyjából a fele volt családi felvétel, köztük a Noriega és a Salvans család amatőr filmjeivel. Ezen kívül rengeteg korabeli híradós anyag is felhasználásra került. „Csak a szovjet híradósok 10 órányi filmet vettek fel. Vannak, angol, francia és német anyagok is, fasiszták, anarchisták, balosok, sok mindenki forgatott. Ehhez még kb. 10 órányi korabeli spanyol zenét is felkutattunk.”

Forgács nehezen tudná röviden meghatározni, hogy milyen szervező elv szerint állította össze a korabeli anyagokat. „Korábbi műveimre is jellemző volt A  kontemplatív, minimalista zenei struktúra. A zene most is fontos, de nehezen beszélek erről, mert még a teljes archív anyag meg a vágási folyamat is a fejemben van. Alapvetően arról van szó, hogy döbbenetes, sohasem látott képeket mutatunk meg egy ellentmondásos, sokrétű világról. Ki kellett lépni a sztereotípiákból, hogy a gonosz fasiszták ellen harcoltak a jók. Sztálin küldött tankokat ugyan, de cserébe a teljes spanyol aranykészletet elvitték magukkal a Szovjetunióba, és lemészárolták a spanyolországi trockistákat és anarchistákat is. Volt ott például egy bizonyos Gerő Ernő, aki Pedro néven tevékenykedett és a történészek szerint 500 baloldali halálos ítélete fűződik a nevéhez.”

Forgács szerint a spanyol polgárháború bizonyos mértékben hasonlít 56-ra, így mi magyarok könnyebben megérthetjük, hogy mi történt ott. „A film célja a séma, a klisék megtörése. Mert a Köztársaság ellenségei közt nem csak Franco tábornok mészárosai és a náci bombázók voltak. Ugyanúgy jelen volt a gyilkos szovjet titkosszolgálat is, mint Budapesten 56-ban. Orwell Homage Cataloniának című művét a polgárháborús élményei ihlették. És az 1984 fő gondolata is Barcelonához kötődik. Talán ő miatta is álltam meg 84. percnél a moziverzióval. Orwell egy trockista harcoló alakulatnál, a PUOM-nál szolgált ’37 májusáig, amit a belső polgárháborúban a vörösök majdnem teljesen megsemmisítettek. Sebesültként szökött el, s érkezett Angliába, ahol szembesült azzal, hogy például a Daily Worker című kommunista lap fiktív csatákról s trockista-fasiszta szövetségről számolt be. Ez volt az első igazi kettős nyelvű manipulált háború.”

A hangkeverést Zányi Tamás végezte, ám ezt megelőzően a rendező készítette el a film sound design-ját, Szemző 25, erre a filmre  készített kompozíciójából. „Nagyon fontos a zenei rész, több réteg szól s integrálja a képfolyamot. Mint egy nagyzenekarnál, ahogy párhuzamosan szólnak a szólamok s hangszerek. Ez a film belső üzenete: több hang egyszerre, és nem fekete-fehéren a jók a gonoszak ellen.”


Dokuk az európai mozikban

Kettős nyelvű, manipulált háború. Forgács Péter: A fekete kutya

A film európai bemutatójára április 6-án került sor a DocuZone elnevezésű új digitális mozi-hálózat szervezésében, mely minden hónapban egyszer egészestés dokumentumfilmeket vetít, majd’ száz európai moziban. A holland kezdeményezéshez eddig spanyol, francia, német, angol, osztrák és szlovák digitális vetítésre alkalmas mozik csatlakoztak, novembertől pedig már műholdról sugározzák a mozgóképet a DocuZone vetítőtermeibe. „Úgy tűnik mostanában ismét feltámadt az érdeklődés a dokumentumfilmek iránt. Sokaknak elege van a nagyszabású moslékból. A DocuZone pedig egy tudatos törekvés a közönség visszahódítására. Jó lenne, ha Magyarországon is láthatóak lennének ezek a filmek.”

A filmbe támogatóként beszállt egy holland, egy svéd és egy finn televízió, valamint az ARTE. Így négy televíziós vetítése már garantált a Fekete kutyának. Itthon eddig a Titanicon vetítették és Forgács bizonytalan, hogy mikor lesz ismét látható. „Esetleg a Magyar Televízióban, ha ezek után megveszik. A nézők nem-igen mennek be dokukra, így jelenleg nincs hol forgalmazni. Van érdeklődés Amerikában is és talán a díj segíti az ottani forgalmazást is. Külföldön egy ilyen díj segít. Itthon úgy érzem épp az ellenkezője zajlik. Míg a filmjeim kritikai fogadtatása általában nagyon pozitív, az intézményes támogatottság ambivalens.

De az egész rendszerrel nagy bajok vannak. Az MTV-ben megszűnt a dokfilm szerkesztőség és finanszírozás. A Medgyessy kormány és utódja nem tartotta be a filmszakmának tett ígéretét. A 10 milliárd forint helyett még mindig csak 3.5 milliárd jut a filmekre. (Az interjú 2005 májusában készült - filmhu) Ezen túl külön gond, hogy a dokumentum- és kísérleti film a „szakma által” totálisan elnyomott és lekezelt műfajok. A vérfrissítéshez Legalább 500 milliót kellene adni kreatív dokukra, és másik 500-at kísérleti és kisjáték filmekre. Talán nem társadalomtudósoknak kéne a kuratóriumokban ülni, hanem tisztakezű, kreatív játék- és dokumentumfilmeseknek. Mért gondolják azt, hogy a társadalmi problémák pontos ismerete mellett valaki el tudja dönteni, hogy egy kreatív s maradandó filmet össze tudnak-e rakni vagy sem? És emellett az is őrület, hogy második éve az MMKA dokumentumfilmes kiírásban megszabják, csak mai társadalmi problémákkal foglalkozó filmterveket várnak.

A dokumentumfilm műfajt provinciálisan, s fafejűen megkötik – hogy ez milyen ostoba s szűklátókörű, ahhoz képzeljük el, hogy mondjuk a játékfilm pályázati kiíráskor idén csak zenés-táncos filmekkel lehet indulni. Az MTFA-nál második éve csak 1956-os témával lehet pályázni. Teljesen kizárt, hogy ezen szűk finanszírozású magyar terepen kreatív film munkához lehessen jutni, klisékbe nem illő elképzeléssel. Így bezárult a kör. A kontraszelekció és a büntetés tovább tart”

Privát Ausztria-Magyarország 1.

A fekete kutya végül 6 koprodukciós partner összefogásával, másfél éves kutatómunka után készülhetett el kb. 350 ezer euróból. Csak a kutatás és a szerzői jogok elvitték a pénz kétharmadát. „Ez a film Hollandiában is költségesnek számított, 80 ezer eurónál többet nem adnak ott sem egy tervre, még ha szeretik is a munkáimat. Ezért tartott 3 évig összeszedni a pénzt.” Forgács új filmterve  Lisl Goldarbeiter 1929-es osztrák szépségkirálynővé választásáról szól, akit ezt követően Texasban Miss Universé avattak. „Osztrák, holland és német pénzből készül majd, és az MTV RT.-től is kaptunk támogatási ígéretet, továbbá a 4K kuratóriumtól. Nagyon nehezen állt össze, de most úgy tűnik elindul. Talán ez lesz a Privát Ausztria-Magyarország 1.”