A rendező munkásságától nem idegen a bűn és bűnhődés motívuma, a Gauder Áronnal közösen jegyzett Nyócker!, majd a Zuhanórepülés, és a Fekete leves is a magyar alvilág működésének egy-egy szeletét mutatták be. Novák Erik gyorsan leszögezi: a helyzet ezúttal annyiban más, hogy „ez nem egy olyan film, ami az élet nagy merítéséből fikcióvá gyúrt sztorikból áll össze, mint a Zuhanórepülés vagy a Fekete leves. A legfontosabb különbség, hogy most egy megtörtént esetet próbálunk filmes eszközökkel feldolgozni.”
Novák Erik a be- ki- le- fel- szét- meg- át- című filmben
(fotó: Filmszemle)
2002. május 9-én történt a magyar kriminológia egyik legdurvább, nyolc emberéletet követelő, lényegében máig megoldatlan bűnesete, ami az egész országot megrázta. A móri bankrablás és annak tragikus kifejlete elevenen él a kollektív tudatban, és a rendezőre is nagy hatással volt. „Amikor ez történt, 34 éves voltam, és engem is nagyon megütött. Miért kellett hét és félmillió forintért nyolc ártatlan embernek meghalnia?” - kérdezi Novák Erik. „Ez az az ügy, ahol a kezdetektől fogva rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A nyomozás éveken keresztül következetesen tévutakon ment.”
A bankrablás után pár órával a hatóságok meggyanúsították Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot, akik ellen végül nem találtak bizonyítékot. Majd 2002. júliusában egy tanúvallomás hatására letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, ám 2006 októberében kiderült, hogy nekik sincs semmi közük a bűncselekményhez. Ekkor egy műkedvelő hadszíntér-kutató, Szebenyi István elásott ruhákat és fegyver-alkatrészeket talált, amelyek a móri bankrablásból származtak. A rendőrség végül ezen a nyomon tudott elindulni, és elfogott két elkövetőt, Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet.
A történet azonban nem ért itt véget: „A két tettes közül Weiszdorn Róbert azonnal bevallotta, mit tett, Nagy László pedig arról beszélt, hogy ő csak a kocsinál várt, volt még egy elkövető, a szerb háborús bűnös Radó, akinek a létezéséről sem tudunk semmit” - meséli Novák Erik. „Radó kapcsán egyébként nem is indult komolyabb nyomozás, Nagyot egyszerűen elkönyvelték skizofrénnek, pedig Nagy László elég határozottan állította, hogy Radó és Weiszdorn követte el a bűntényt.”
A rendezőt épp ez az ellentmondás érdekli ebben a történetben. „Két egymással teljesen szembenálló narratíva van: Weiszdorn Róbert szerint ketten voltak, és Nagy László gyilkolt, míg Nagy szerint hárman voltak, és ez a bizonyos Radó volt a móri mészáros.”
2002-ben a tragédia helyszíne előtti füves területen mécsesekkel, virágokkal gyászoltak a móriak.
Fotó: Tóth Gyula / MTI
Hogy mi az igazság, azt talán már sosem tudjuk meg, hiszen Weiszdorn Róbert az egyetlen, aki még él, és tudja, mi történt a móri bankfiókban 24 évvel ezelőtt, ő pedig „azt mond, amit akar. Nagy László máig tisztázatlan körülmények között, még a szembesítés és vádemelés előtt felakasztotta magát a cellájában.” A rendező hozzáteszi: „Nagy és Weiszdorn vallomása a kulcspontok kivételével teljesen különbözik egymástól. A filmben ezeket az eltéréseket szeretném megmutatni, a kihallgatások keretrendszerét használva. Ha filmes előképeket kéne mondanom akkor talán a Közönséges bűnözőket és az Utolsó párbajt említeném, és persze ott van ezeknek a típusú történeteknek az alapja, A vihar kapujában. De mivel ez egy megtörtént eset, és nem fikció, így a tények erősen korlátozzák, hogy mennyire tudom ezt szabadon kezelni.”
Beszélgetésünkből hamar egyértelművé válik, hogy Novák Erik nemcsak behatóan ismeri az ügyet, de szívügye is, hogy filmet készítsen róla. „Rengeteg kérdés van ebben a történetben, amit én nem tudok megmagyarázni, viszont ezidáig senki másnak sem sikerült. A filmmel arra vállalkozom, hogy kérdéseket tegyek fel az ügy kapcsán. Különböző verziókat fogok megmutatni, azzal a céllal, hogy mindenki vonja le belőlük a saját következtetéseit.”
A rendező érdeklődése nem újkeletű: „még tizensok évvel ezelőtt megkeresett egy producer, aki szeretett volna filmet csinálni erről az esetről. Én akkor bele is mentem volna ebbe, csak aztán végül nem lett belőle film. De sok más alkotóról tudok, aki szeretett volna filmet csinálni a történetből” - meséli. Most épp azon dolgozik, hogy további finanszírozókat találjon a projekthez.
Hogy pontosan mi érdekli őt a móri bankrablásban? „Nagyon izgalmas személyes motivációk, drámák, dinamikák és viszonyok vannak ebben az alaptörténetben. Ennek az emberi drámája érdekel nagyon, és a kriminalisztikai rejtélyek, amik körülveszik ezt a sztorit” - meséli. Ennek kapcsán adódik a kérdés, hogy lesz-e a filmben politikai vonal: bár bizonyíték nincs rá, könnyen lehet, hogy, a rendszerváltás óta eltelt időszak bűncselekményeihez hasonlóan, egészen a politikai színtérig vezetnek a szálak. „A politikai-gazdasági szál megléte valószínűleg örök rejtély marad. Én pedig nem is állítok semmit, logikai következtetésekből eredő véleményeket szeretnék mondani, amiket a rendelkezésre álló adatok és jegyzőkönyvek alapján szűrtem le. A film megnézése után a nézőre bízom, hogy levonja a saját következtetéseit.”
Moodkép a Volt egyszer egy Mór című filmhez
Forrás: Novák Erik
Novák hozzáteszi: „Fontos, hogy ez egy adaptáció: megtörtént események alapján igyekeztem annyira tényszerű lenni, amennyire lehet. Ahol pedig lyukat láttam a sztoriban, ott a szerzői fantáziát hívtam segítségül, és igyekeztem beilleszteni valamit a lehetséges variációk mentén.”
Lyukak pedig bőven vannak, az eset kapcsán alapos kutatómunkát végző rendező alig győzi felsorolni a megválaszolatlan, furcsa részleteket: „mi lehetett ebben a kis vidéki bankfiókban, ami annyira fontos volt? Miért lőtte szét az elkövető a számítógépeket és a szervereket? Miért töltött 25 percet a bankban, amikor ez egy három perces meló? Miért nem vitték el a pénzt a páncélszekrényből? És a kérdések itt nem érnek véget.”
A megoldatlan részletek fikciós kiegészítésénél, és általában a fejlesztés során is szakemberek segítségét kérte Novák Erik. „Bezsenyi Tamás és Mátyás Dávid bűnügyi szakértőkkel, és Papp Zoltán exnyomozóval dolgozunk együtt, de tanácsadóként részt vesz a munkálatokban Nothoff Ingrid, az Én vagyok a móri mészáros? című, Nagy László naplóját tartalmazó könyv szerzője, valamint Hamvas Szilárd pszichiáter, aki a disszociatív személyiségzavar specialistája.”
A rendező úgy érzi, a valós események miatt fontos, hogy minél pontosabb képet adjon a témáról. „Nem vagyok kriminológus, sem rendőr, de az ex-elkövetői oldal is képviseltetve van, Baráth Gyula, akivel közösen jegyezzük a kiinduló alapötletet, többször volt kihallgatási szituációban a ‘másik’ oldalon. Nagyban támaszkodom a szakértőkre, mert nem akarok abba a hibába esni, hogy túlszerzőiskedem a dolgot.”
Moodkép a Volt egyszer egy Mór című filmhez
Forrás: Novák Erik
A hitelességre való törekvés a szereposztást is meghatározta, Novák impozáns szereplőgárdát castingolt a filmhez. A három főszerepet Major Erik, Lengyel Benjámin és Nagy Márk játsszák. „Először is a színészi kvalitáson túl kerestem a fizikai és testalkati hasonlóságot. Weiszdornt és Nagy Lászlót ismerjük, Radót egyáltalán nem, sőt, azt sem tudjuk pontosan, hogy létezett-e” - részletezi a rendező a casting szempontjait. „Emellett fontos volt a karakterszintű hasonlóság, és az, hogy az adott karakteren belüli többféle dinamikát is meg tudja jeleníteni a színész. Ugyanazt az embert kell két-, sőt adott esetben háromféle módon eljátszaniuk, a történet adott verziójának függvényében. Major Erik és Lengyel Benjámin erre képesek. Nagy Márkra pedig elég ránézni, a megjelenése akkor is félelmet kelt, ha békésen mosolyog egy sörözőben, azon túl, hogy szintén kiváló színész.”
A három főszereplőn kívül visszatérő színészek is szerepelnek a filmben: „Nagy Zsolt és Szabó Simon gyakorlatilag a Zuhanórepülés óta velem vannak, viszont most teljesen mást fognak játszani, mint amit amúgy szoktak. Péterfy Borival ugyanez a helyzet, sőt, Mészöly Annával is dolgoztam már együtt. Fátyol Hermina szintén visszatérő, ő és Pelsőczy Réka is epizódszerepben tűnnek majd fel. Vágvölgyi B. Andrást is nagy örömmel válogattam be, aki a Fekete levesben szerintem nagyon nagyot alakított. De benne lesz Waskovics Andrea, Baráth Gyula, Kormos Mihály, és Olasz Renátó. Sőt, Horváth János is, aki a Nyócker! óta szintén minden filmemben szerepel, valamint Ullmann Ottó is megjelenik. Issovits Dávidot pedig most láthatjuk majd először játékfilmben.”
Az operatőrök is megvannak már: „Jelen állás szerint Szabó Gáborral és Bántó Csabával dolgozunk együtt. Egyikük a zseniális nagy “örege” a szakmának, a másik pedig a zseniális fiatal tehetség. Mindketten nagyon invenciózusak és jó problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, amire itt nagy szükség lesz.”
Bár a sztori gerincét a kihallgatások adják, „azt az egy akciójelenetet, a bankon belül történteket mégis muszáj lesz megmutatnunk. Ez nagyon nehéz lesz, különösen azért, mert fontosnak tartom a kegyeleti szempontokat. Sőt, a legfontosabb motivációm épp az, hogy legalább kérdés szintjén megfogalmazzam, miért kellett nyolc ártatlan embernek meghalnia?” Novák Erik hozzáteszi: „Nem akarom az áldozatok személyes drámáját kihasználni, nem az ő tragikus történetükkel akarom megríkatni a nézőt. Sokkal inkább a maga nyerseségében és értelmetlenségében akarom megmutatni a bűntényt, az áldozatok személyes történeteibe pedig nem szeretnék belemenni.”
A Volt egyszer egy Mór ambiciózus vállalásnak hangzik, adódik is a kérdés, hogy Novák Erik szokatlan, gonzó módszereit és filmkészítői találékonyságát figyelembe véve mennyiből lehetne ezt a filmet elkészíteni? „Nettó 120 milliós költségvetésből, plusz a harminc százalék közvetett támogatásból én ezt meg tudom csinálni, jelenleg erre keresek még producereket és szakmai befektetőket. Jó lenne, ha legalább a színészeket és a stábot ki tudnám fizetni. Sokat kérek tőlük, ez mentálisan és fizikailag is egy nagyon megterhelő, 25 napos forgatás lesz.”
Moodkép a Volt egyszer egy Mór című filmhez
Forrás: Novák Erik
Már a pénzügyi stratégia is megvan: „A költségvetés úgy van kitalálva, hogy a téma miatti várható érdeklődés tükrében megtérülő legyen. Jövő májusban lesz a móri mészárlás 25. évfordulója, erre szeretnénk időzíteni a premiert. Ha jól sikerül a film, akkor szerintem tudja majd hozni azt a nézőszámot, amit ez a történet megérdemel. Úgy kalkuláltam, hogy 100-150 ezer néző után a befektető a pénzénél lesz, utána már akár hasznot is termelhet. A legjobb forgalmazó megtalálásában Kálmán András forgalmazási szakember segíti a produkciót” - vázolja a tervet Novák Erik.
A találékonyságra persze ezúttal is szükség lesz, például a helyszínkeresésnél: „Az erdei jeleneteket nálam, a Bakonyban fogjuk forgatni. A lakótelepi lakásokat kölcsönkérjük a barátainktól, a börtönhelyszínnel kapcsolatban pedig épp tárgyalok egy intézménnyel. Sok autós jelenet lesz, vidéki környezetben, viszont az a gond, hogy ez már történelmi-kosztümös filmnek számít, így oda kell figyelni az autókra, a kellékekre, a jelmezekre, a telefonokra is.”
Az épp átalakulóban lévő állami filmfinanszírozási rendszerbe akár ez a terv is beleférhetne, főleg, a közelgő 25. évforduló apropóján. A rendezőnek ennek kapcsán határozott elképzelése van: „Ha már lehet pályázni, akkor a befejezésre és marketingtámogatásra szeretnék támogatást kérni az új állami pénzosztó szervnél. Gyártásra azért nem tudok, mert ha kivárom, mire beindul az új rendszer, akkor nem lenne kész a film az évfordulóra. Meg aztán az sem biztos, hogy első körben nekem is teremne babér, hiszen rengeteg alkotó áll most a rajtvonalhoz kész filmtervekkel. Nem csak nálam gyűltek a forgatásra váró projektek az elmúlt tizenhat évben…”
A finanszírozás mellett javában zajlik a forgatás előkészítése. „A színészekkel egyelőre beszélgetünk, de augusztusban a három főszereplőt elviszem a Bakonyba egy intenzív karakter-edzőtáborba. Az előkészítés már folyik, a neheze augusztusban kezdődik, amikor napokra bontjuk le a forgatást, és gyártási tervet készítünk. Közben azt is figyelembe kell venni, hogy a színészek többsége színházban is dolgozik, így különösen bonyolult lehet az egyeztetés.”
Í
Moodkép a Volt egyszer egy Mór című filmhez
Forrás: Novák Erik
A filmes előkészületekkel párhuzamosan a pénzügyi háttér megteremtésén is dolgoznak. „Van egy befektetési bankár barátom, Egyed Géza, akinek elmeséltem a tervet, és rögtön megkérdezte, hogy nem kell-e valaki, aki ért is a pénzhez. Tudja rólam, hogy én nem értek hozzá, ezért ajánlotta fel. Ő lesz a pénzügyekért felelős executive. A többi produceri hely még betöltetlen. Nagyon szeretném, ha nem én lennék a fő producere ennek a filmnek. Jó lenne, ha ezt ki tudnám adni a kezemből, és csak a rendezésre koncentrálhatnék.”
Akárhogy is, a rendező egyelőre teljes erőbedobással készül az őszre: „Szeptemberben forgatunk. Vagy így, vagy úgy. Nagyon szeretnék rendesen forgatni, de lehet, hogy megfogom a kamerát, a nagyon kevés spórolt pénzemet szétosztom a színészek között és megcsinálom gonzóban. Ez a téma viszont többet érdemel ennél. A filmkészítés egy drága, technikai sport.”
