Jan Hrebejk 1967-ben született Prágában. A Prágai Filmakadémián végzett, forgatókönyv- szerkesztésből és -írásból diplomázott. A kortárs cseh filmművészet egyik legnépszerűbb és legsikeresebb képviselője. Ahogy a cseh új hullám korszakában feltűnt, ifjan is zseniális Jirí Menzel, úgy robbant be néhány éve Jan Hrebejk filmrendező is a cseh filmvilágba. Történetei iróniát és melankóliát, humort és szomorúságot vegyítenek utánozhatatlan eleganciával. Hrebejk arra törekszik, hogy minél nagyobb közönséget magához csábítva és szórakoztatva a cseh történelmi tapasztalatokról beszéljen. A II. világháborúról, az ötvenes évek tiltott zenei irányzatairól, a 68-as megszállásról, vagy a közelmúlt diktatúrájáról. Jan Hrebejk emellett kiadott egy verseskötetet (Patosáni), és írt négy egyfelvonásos darabot a Kašpar színtársulatnak Hétköznapi szerelmek címmel, és a prágai Pod Palmovkou Színház sikeres és sokat foglalkoztatott rendezője.  Szinte minden filmjével díjat nyert, Élet mindenáron című alkotását pedig Oscar-díjra jelölték.

Süvölvényévek – augusztus 12-én, 21 órakor
Az ötvenes évek végén járunk. Bejby, az ifjú zenész, nagy ugrás előtt áll: a prágai munkásnegyedből, ahol felnőtt, egyenesen a rockerek által fémjelzett „nagy generáció” világába akar repülni. Adott már ehhez a cseh rock and roll hamisítatlan zenéje, a nyugatról kézen-közön átszüremkedő „beat”- életérzés, a sztárokat is megszégyenítő ruhatár, no meg persze a rongyig nyűtt gitár. Ekkor szakad kínos kötelességként nyakába a feladat: felvigyázást kell vállalnia egy rendőr szenilis anyja mellett. Bejby hamarosan azon kapja magát, hogy egyre nagyobb komolysággal társalog a rendőr tinédzser fiával és annak barátaival...


Kuckók – augusztus 19-én, 21 órakor
Csehszlovákiában járunk, közvetlenül 1968 előtt. Két különböző mentalitású család sorsán át követhetjük az eseményeket egy kétemeletes prágai villában, 1967 karácsonya és a szovjet invázió napja, 1968. augusztus 21. között. A két apa tökéletesen ellentétes világnézetet képvisel: az egyszerű, de jó lelkű Sebek úr hivatásos katonatiszt, a rendszer elkötelezettje, aki hisz saját csalhatatlanságában. Vele szöges ellentétben az elegáns Kraus úr erősen kispolgári beállítottságú, s mivel ő is szent meggyőződéssel hisz az igazában, nem meglepő, hogy a két ember nem szívelheti egymást. Gyermekeik, Michal és titkos imádottja, a szép Jindriska annál jobban vannak, egy osztályba járnak a gimnáziumban, és mindketten imádják a lázadó hippiket és a virággyermekeket...


Élet mindenáron – augusztus 26-án, 21 órakor
Az abszurd és groteszk elemekre épülő fekete komédia hátteréül a második világháború alatti Csehszlovákia, előteréül egy átlagos cseh család élete szolgál. A Cízek házaspárhoz bejáratos egy régi ismerős, a náci kollaboráns Prohaska, aki előszeretettel toppan be a legváratlanabb pillanatokban, hogy csapja kicsit a szelet Mariának, a ház asszonyának. Most éppen fröcsögve meséli, hogy új lakók érkeznek a Wiener villába, amelynek zsidó tulajdonosait deportálták. Josef még aznap éjjel a házhoz lopódzik, hogy biztos helyre mentsen egy értékes festményt. Itt találkozik váratlanul egykori barátjával, David Wienerrel, aki megszökött a koncentrációs táborból. Maria és Josef befogadják magukhoz, bár ezzel elképesztő helyzetekbe kerülnek, és az életükkel játszanak…
A film hat Cseh Oroszlán díjat nyert, és nominálták a legjobb külföldi film Oscar-díjára.


Irány a tenger! – Pupendo – szeptember 2-án, 21 órakor
Csehszlovákia, a múlt század 80-as éveiben. Bedrich Márát, a tehetséges szobrászt mellőzi a hatalom, így családja megélhetéséért giccses ajándéktárgyakat gyárt, miközben éjjel-nappal alkohollal borogatja romló közérzetét. Egyik este, hogy felesége, Alenka  replikáira válaszoljon,  egy hajléktalant visz haza. Alenkával megetetik, felöltöztetik a férfit, és tudtukon kívül visszaadják annak önbecsülését, tartását. A titokzatos idegen - egy valaha jó nevű művészettörténész - szívességből Mára karrierjét szeretné újból elindítani. Pártfogónak a régi ismerős házaspárt, Míla és Magda Breckovát sikerül megszereznie. A férj, aki iskolaigazgató és párttag, egy mozaikot rendel Márától, amíg felesége megbízást szerez egy nagy méretű szobor elkészítésére. Ekkor azonban egy nyugati szakfolyóiratban megjelenik a túlbuzgó művészettörténész cikke Máráról, a rendszer áldozatáról, megfűszerezve Magda Brecková őszinte véleményével a diktatúra művészetpolitikájáról…
(Szerkesztő: Horváth Márta.)