Sherlock Holmes nevében (r.: Bernáth Zsolt)


Bernáth Zsolt 2012-ben, mindössze 20 millió forintból forgatott dunaújvárosi Holmes-feldolgozása az ifjúsági filmek hagyományait igyekezett ápolni egy olyan időszakban, amikor nemcsak a műfaj, de a magyar film is hiánycikknek számított. A történet főhőse két hatodikos fiú, akik egymást csak Sherlocknak (őt Szénási Kristóf játssza) és Watsonnak (Ungvár Ádám) nevezik. Nyomozói képességükre pedig szükség is van, hiszen a vidéki kisvárosban rejtélyes körülmények között tűnnek el gyerekek, majd ugyan előkerülnek, de ezután elég furcsán kezdenek viselkedni. Az ifjú Holmes-Watson páros és egy kislány, Ica (Kugler Nikolett) vetik bele magukat a rejtélybe, detektívmunkájuk során pedig találkoznak egy különös bohóccal (Karalyos Gábor), a deformált arcú cirkuszigazgatóval (Tahi Tóth László) és egy titokzatos tudóssal (Gáspár Tibor) is.

A Sherlock Holmes nevében képes volt előnyt kovácsolni a szűkös költségvetésből és a sufni megoldásokból. Bernáth és alkotótársai jó érzékkel, gyakran önironikusan használtak különleges effekteket, és remek helyszíneket választottak, így egy olyan világot teremtettek, ami a teljesen hétköznapi lakásbelsőkkel és a nyomozókat játszó kiskamaszokkal kiegészülve játékosságot és könnyedséget sugároz. A rendező magabiztosan használta az ifjúsági filmek bevett műfaji jegyeit, amiket horror és krimi utalásokkal is dúsított. A Sherlock Holmes nevében rendkívül szimpatikus és szerethető mű, ami sajnos nem indította el a műfaj hazai újvirágzását, de ez egyáltalán nem a minőségén és az alkotók igyekezetén múlott.


Salamon király kalandjai (r.: Albert Hanan Kaminski)


Salamon király, a trónt fiatalon megöröklő uralkodó ki akar törni legendás apja, Dávid király árnyékából, ráadásul valamilyen hőstettel le akarja nyűgözni kiszemeltjét, Sába királynőjét is. Ebbéli törekvéseiben kis híján pusztulást hoz Jeruzsálemre, amikor tanácsadója intése ellenére véletlenül kiszabadítja a mágikus agyagedénybe zárt démont, aki felébreszti a gonoszságot a helyiek szívében. Salamon kénytelen nekivágni a sivatagnak, hogy eljusson Petra messzi királyságába, ahol az egyetlen olyan dolgot rejtegetik, amivel le lehet győzni a démont.

Az ifjú király ért az állatok nyelvén, társként pedig mellészegődik a Tobi, a sivatagi róka, aki a Pinokkió tücskéhez hasonlóan a forrófejű uralkodó lelkiismereteként szolgál, majd Petra talpraesett hercegnője is, aki segít az immár hősies útra lépett Salamonnak felvenni a harcot a démon ellen. A magyar-izraeli egész estés animáció amely a Kojot négy lelkét és az idén tavasszal mozikba kerültő Csongor és Tündét is jegyző Cinemon műhelyéből került ki, az ószövetségi történetből kreál könnyen befogadható kalandfilmet, amit szelíd humora miatt a kisebb nézőknek is nyugodtan meg lehet mutatni.

A film elérhető a Filmio kínálatában. 


Tomi, Polli és a Varázsfény (r.: Filip Posivac)


A stop-motion az animáció egy különösen szép, de elhanyagolt válfaja, amelynek hazánkban is nagy hagyományai vannak, elég csak a Mirr-Murr kandúr kalandjaira vagy a Mekk Elek, az ezermesterre gondolni. Ezért is örömteli, hogy hazai részvétellel készült a cseh-szlovák-magyar mesefilm, amely egy szellemjárta bérházban játszódik. Polli és Tomi egy ódon bérházban élő szomszédok, de Tominak egy betegség miatt születése óta az egész teste világít, így szülei nem engedik az utcára.

A melléjük költöző különc kislány, Polli viszont kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe. Az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon zsűri díjjal jutalmazott alkotás több korosztály számára is élvezetes karácsonyi mese. A magyar változatban a főbb szereplőket Gyetvai Martin, Pesztericz Mili, Ónodi Eszter, Kocsis Gergely, Schell Judit és Csákányi Eszter szólaltatja meg.

Megnézhető a Filmio kínálatában. 


El a kezekkel a papámtól! (r.: Dobó Kata)


A nagyszabású zenés mesefilm történetét Lakner Artúr Édes mostoha című regénye ihlette: Dorka eleven, cserfes kislány, akinek élete szomorú egyhangúságban telik özvegy édesapja, András mellett. Azonban egy napon András bejelenti, hogy megházasodik. Az élénk fantáziájú kislány hétköznapjai innentől megváltoznak, kalandjai során új barátokra lel, és megismeri a varázslat erejét.

A film a gonosz mostoha és egy kislány kapcsolatára épít: a jogász apuka (Bokor Barna) elvesztette szeretett feleségét, helyébe a férfi kimért könyvelője (Pálmai Anna) lépne, akiről kiderül, hogy pénzsóvár és a kislányt (Marczinka Bori) intézetbe akarja adni, miután megszerezte az apát és annak vagyonát. Azt még sikerül elintéznie, hogy nyári táborba küldjék a kislányt, ám ott a kedves és mosolygós nevelőnő (Csobot Adél) elbűvöli a szürkeségben rekedt apukát. És valahogy még egy föld alatti, magányában megkeseredett, félsüket és szőrös alak (Járai Máté) is felbukkan.

A film elérhető a Filmio kínálatában. 


Toldi – A mozifilm (r.: Jankovics Marcell, Csákovics Lajos)


A legendás Jankovics Marcell utolsó nagy vállalása volt Arany Toldijának először sorozattá, majd mozifilmmé adaptálása. A rendező a történetet úgy szerette volna feldolgozni, hogy hű maradjon az irodalmi alapanyaghoz, közben viszont közelebb is hozza az irgalmatlan erejű címszereplő történetét a 2020-as évek nézője számára. A film így megtartja Arany szövegét, mesélőként pedig maga a költő jelenik meg szellem alakban (az ő hangját Széles Tamás kölcsönzi, aki lényegében a teljes művet egyedül olvassa fel, így az összes figura hangját is adja). Azonban Jankovics és társrendezője, Csákovics Lajos határozottan ellépnek a hagyományos Toldi-ábrázolástól, Miklós egyfajta nemzeti szuperhősként jelenik meg a filmben, például arany színben vibrál a frizurája, amikor épp akcióba lép.

A Toldi – A mozifilm alapvetően egy régi vágású animáció, azonban Jankovics és Csákovics, valamint a Kecskemétfilm animátorai képesek voltak energiával és akcióval feltölteni a filmet, ami így jóval több, mint egy irodalom órákra szánt, álmosító feldolgozás. A mozgalmas tálalás és a hagyományos megközelítés fúziója miatt Jankovicsék adaptációja családi szórakozásként is remekül megállja a helyét és talán még ahhoz is meghozza a kedvet, hogy el- vagy újraolvassuk Arany trilógiáját.

A film elérhető a Filmio kínálatában. 


Kufli-filmek (r.: Jurik Kristóf, M. Tóth Géza, Pálfi Szabolcs)


Kevés bájosabb meseszereplőt hozott létre az elmúlt években a magyar meseirodalom, mint ezeket a nem is kifli, nem is kukac, nem is bab, de nem is kavics lényeket, akik egy perc alatt belopják magukat a gyerekek szívébe. Fityirc, Pofánka, Bélabá, Titusz, Valér, Hilda és a hatalmas Zödön az elhagyatott réten, egy kupacban élnek, akár csak egy család, vagy extrém optimális lakóközösség, és itt zajlanak szürreális kalandjaik is.

Bár Dániel András meséjét eredetileg 5-8 éves kor között ajánlják, a picivel kisebbek és a sokkal nagyobbak is élvezik, hiszen kifejezetten sokrétű ez az egyszerűnek tűnő történet, tele apróbb poénokkal, a felnőtt olvasó pedig néha azt érzi, hogy a szerző saját magát is szórakoztatta az írás közben, és ő is vele mulat – például Fityirc, aki minden kötetben valami olyan könyvet olvas, amely rímel a történetre, legyen szó Buster Keaton életrajzáról, vagy klasszikus filozófusokról. A köteteket a KEDD stúdió dolgozta fel sorozatepizódokban és az ezekből összefűzőtt mozifilmekben, amelyek szinte megközelítik a könyvek báját, a mesélőként részt vevő Scherer Pétert pedig tökéletes választás.

A filmek megnézhetők a Filmio kínálatában. 


Mindenki (r: Deák Kristóf)


A '90-es évek elején járunk, a 10 éves Zsófi új iskolába kerül, ahol sok minden idegen és furcsa, de azért a lány kedvére való is, mert bekerül az iskola híres kórusába, és összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban. Még nem is sejti, hogy hamarosan együtt szállnak szembe a kórusvezető Erika nénivel, aki nem olyan kedves, mint amilyennek elsőre látszik.

Deák Kristóf kisfilmje hatalmas utat járt be: a magyar közönség ezzel az alkotással ismerte meg az SZFE-n diplomázó, de utána évekig Angliában élő rendezőt. Először a Friss Húson díjazták, majd jöttek a külföldi elismerések, mint a torontói TIFF gyerekfilm díja és végül nem más, mint az Oscar, amely mindenképpen hatalmas siker, ráadásul ez volt az első magyar élőszereplős kisfilm, ami elnyerte a díjat. A Mindenkit 6 év felett ajánlják, de talán egy picit idősebb korosztály (első persze a felnőttek) tudják igazán értékelni az üzenetét.

 

A Véletlenül írtam egy könyvet január 16-tól látható országszerte a mozikban a JUNO11 forgalmazásában.