Art-besorolás
A mozikban forgalmazott art-filmek nézőszámának csökkenése mögött az egyik elsődleges szempont az art-filmmé nyilvánítás körüli problematika. A mozgóképtörvény értelmében az OKM alá tartozó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatósága minden hozzá benyújtott filmet az öt főből álló Filmszakmai Bizottsággal vizsgáltat meg és a filmtörvényben lefektetett szempontok szerint (például az egyetemes filmkultúra fejlődésében játszott szerep) nyilvánít art-besorolásúnak – ezután részesülhet filmterjesztési támogatásban az alkotás. Az irodához évente hozzávetőleg 150 filmes kérvény érkezik art-besorolásra, amiből a Filmbizottság 2007-ben 25-30%-ot utasított el, utat engedve a filmek 2/3 részének az art minősítés megszerzéséhez. A filmtörvény értelmében a hazai gyártású (illetve egy ponttáblázat alapján magyar filmnek minősített) alkotások automatikusan megkapják az art-minősítéssel járó normatív támogatást – elősegítve ezzel a magyar filmek versenyképességét. „A támogatás szétosztásánál jelenleg a magasabb nézőszámú magyar filmek több támogatásra számíthatnak az MMK-tól. Ugyanez a szisztéma a nehezen eladható filmeknél egyenlőtlen helyzetet teremt." -- fejtette ki véleményét a támogatás ellentmondásosságáról Bakonyi Veronika, az MMK filmterjesztési Szakkollégiumának vezetője. Bakonyi szerint a magyar filmek forgalmazása esetén indokolt lehetne a közönségfilm illetve művészfilm szétválasztás.
További kérdés a Filmbizottsághoz beérkező kérvények elbírálásakor a fesztiválsiker: a filmiroda évek óta tartja magát ahhoz, hogy csak az A-kategóriás fesztiválokon (pl. Cannes, Berlin, Velence, Locarno) kiérdemelt díjjal rendelkező filmeknek adjon automatikus art-minősítést. Port Ferenc az Art-mozi Egyesület elnöke szerint azonban kiszámíthatóbb rendszer kellene, elegendő lenne a művészileg kiemelkedő színvonalú fesztiválon való szereplés is – utalva a magyar filmek nem igazán számottevő A-kategóriás díjazásaira illetve arra, hogy például egy Cannes-ban, vagy Velencében versenyprogramban szereplő film art besorolásának elutasítása több milliós veszteséget okozhat a filmet a besorolás előtt már megvásárló forgalmazónak. „A rendszer lényege éppen az, hogy minél kevesebb automatizmus kerüljön bele” – fogalmazta meg ellenvéleményét Stőhr Lóránt a Filmbizottság egy tagja. Az art-filmek nézőszámának kérdéseit, okait azonban nem csak a Filmbizottság alakítja, hanem a jelenlegi támogatási rendszer is.
Forgalmazási támogatás
„2007-ben gyengébb évet zártak a Magyarországi art-mozik, mint 2006-ban és ez többek közt a támogatási szisztémának tudható be” – összegezte keserű tapasztalatait Port Ferenc. Az art-mozisok egyesületének vezetője szerint az MMK Szakkollégiuma által elosztott normatív támogatások csökkentése nagymértékben tehető felelőssé a mostani nézőszám visszaesésért: míg 2006-ban több mint 363 millió forintot osztott szét a Szakkollégium (a Filmiroda által annak minősített) art-termek között, addig 2007-re ez a szám 256 millióra esett.
|
| Egyre üresebbek?! |
A Szakkollégium részéről Bakonyi Veronika megfogalmazta, hogy az MMK is egy előre megkötött (próbaszámításokkal kikalkulált) éves keretösszegből gazdálkodik, amit ráadásul a folytonosan váltakozó állami szerepvállalás módosít. A források arányosabb kigazdálkodása érdekében 2007-ben az MMK bevezette az art-nak minősített mozitermek üzemeltetési tevékenységének teljesítmény alapú normatív támogatását is, ami szerint az art-termek nemcsak az 1.6 millió forintos éves alaptámogatásban, hanem nézőszám alapján (1000 néző felett: Budapesten – 220ft/néző, Vidéken – 440ft/néző) igényelhető támogatásért is folyamodhatnak illetve már tervbe van véve a mozik technológiai átállásának felmérése a digitális vetítésre. „Ez egy hosszú átállási folyamat” – tette hozzá Bakonyi.
A támogatási procedúrát tovább nehezíti a mozgóképtörvény, illetve annak nehézkes értelmezhetősége. Dr. Taba Miklós a Filmiroda igazgatója úgy véli, hogy a jelenlegi jogi megfogalmazás sok (főleg vidéki) art-mozi számára olyan nehézségeket támaszt (légszűrő berendezés, műanyag perforált vetítő ernyő) amiket a moziüzemeltetők nem, vagy csak nagy anyagi nehézségek árán tudnak megteremteni. További problémát lát abban, hogy a nézőszám adatok megbízhatatlanok, pontatlanok. Erre válaszul Bakonyi Vera kifejtette, hogy a Szakkollégium minden évben próbál alkalmazkodni a forgalmazók, moziüzemeltetők „csúsztatásaihoz” azonban az automatikus rendszer ezt magába foglalja, a folytonos alkalmazkodás a legkonstruktívabb módszer.
Fogy a néző
Míg éves szinten 2000-ben hozzávetőleg 15.7 millió nézője volt a magyar moziknak, addig ez a szám 2007-re 10 millióra esett. Ezen belül az art-filmek éveken át tartani tudták az egy millió körüli stabil nézőszámot, azonban mára ez a trend is megváltozni látszik. A multiplexek egyre alacsonyabb nézőszáma ellenére 2006-ban még stabilnak volt mondható az art mozik nézőszáma, azonban 2007-ről 2008-ra ez a trend is csökkenést mutat: 934 ezerről 856 ezerre csökkent az art-ot nézők száma – ez még mindig 9%-a teljes magyar mozilátogató-közönségnek.
|
| Nem szűnik meg, csak átalakul |
A 2007-es év legnézettebb külföldi art-filmje a Bábel volt (61ezer néző, 7 kópia), majd sorban utána az Este (58 ezer néző, 27 kópia), illetve az Őfelsége pincére voltam (53 ezer néző, 8 kópia). A magyar filmeket a filmtörvény értelmében automatikusan megilleti az art-filmes normatív forgalmazási támogatás. Jegybevétel alapján a legnézettebb magyar film 2007-ben az S.O.S Szerelem (238 ezer néző, 35 kópia) volt – sorban utána a Megy a gőzös (209 ezer néző, 27 kópia) illetve a Macskafogó 2. (169 ezer néző, 46 kópia).
Összehasonlításképpen: az összes pénztári jegybevétel hat év alatt 10.9 milliárdról 9.1 milliárdra esett, azonban a magyar filmek összbevétele ugyanezen idő alatt 732 millió forintról (1,2 millió néző) 2006-ra 1,4 milliárdra (2,1 millió néző) emelkedett – tehát egyre nagyobb szeletet sikerült kihasítani abból a bizonyos mozifilmes tortából. A 2007-es évi 9 milliárdos bruttó összbevételből az összesen 28%-ra rugó adójárulék levonása után 55% marad az üzemeltetőnél, 45% kerül kölcsöndíjként a forgalmazókhoz. Érdekesség, hogy a kölcsöndíj 2/3-át, vagyis majdnem 3 milliárdot az Intercom, a UIP Dunafilm illetve a Filmfórum szedi be – ezek a forgalmazók elsősorban a nagy amerikai stúdiók filmjeit forgalmazzák.
Nem meglepő tehát a tendencia, hogy a hollywoodi produkciók továbbra is nagy hozammal forgalmazhatóak, míg a magyar és az art-filmek -- annak ellenére, hogy jelenleg biztató számokkal büszkélkedhetnek – kezdenek visszaesni, a mozilátogatottság általános csökkenése őket is elérte.
Túlélés, átállás, emelkedés
A multiplexek most már az art-filmeket is kezdik műsorra tűzni, így például a Volver vagy a Piaf nézőszámának csaknem fele már itt keletkezett – érzékeltette a filmpiaci átrendeződés trendjét az art-mozi egyesület vezetője. Port Ferenc, dr. Taba Miklós és Bakonyi Veronika egyetértettek abban, hogy a felbecsülhetetlenül nagymértékű internetes letöltés, a fekete gazdaság, és a „kalóz” DVD-piac tehető leginkább felelőssé a nézőszám visszaesésért – ezek a trendek minden eddiginél nagyobb kihívást állítanak a filmgyártók, filmforgalmazók és moziüzemeltetők elé. „A pár éve indult letöltési-láz az art-filmeket is elérte” – tette hozzá Stőhr Lóránt.
Egy felújítás előtt álló art-mozi: a Toldi
Dr. Taba Milkós szerint a művészmoziknak talán jó túlélési stratégia lehetne az előre-menekülés: filmszakmai események, filmnapok rendezése, vagy akár profil-bővítés, egyfajta kulturális-központtá való átalakulás (példaként a szolnoki Tisza-mozit lehetne említeni, amely társművészeti eseményeivel úgy tűnik – pénzügyi szempontból is – sikeresen csábítja vissza a közönséget). Bakonyi Veronika hozzátette, hogy a moziknak jobban kellene kihasználni az egyéb pályázati lehetőségeket, több figyelmet kéne fordítaniuk a külföldi mozizási szokások változásaira. Az MMK Filmterjesztési Szakkollégium vezetője kifejtette, hogy folyamatosan vizsgálják a külföldi mozizási szokásokat, tanulmányokat készítenek a helyzet felmérésére/változtatására. Ezzel kapcsolatban Port Ferenc így vélekedik: a jövőben az art-filmek az alternatív médiumok felé fognak tolódni – erre említette az évről-évre egyre növekvő példányszámban elkelő „Kultur-sokk” DVD-sorozatot, a (művész)mozik digitális-vetítésre való átállását, vagy a legális internetes letöltést (filmklik.hu).
„Az art-mozi nem tűnik el, csak átalakul” – prognosztizálták a szakértők.
