„Szabó Tomi vágó barátommal sokat szoktunk történelemről beszélgetni, felmerült a Manhattan terv, illetve a magyar tudósok szerepvállalása a projektben” - emlékezett vissza Hartung. „Elkezdtem olvasgatni a témában, így jutottam el Szilárd Leóhoz, akit több szempontból is érdekesebbnek találtam, mint magát a tervet. A személyisége fogott meg. Szilárd karakterének ellentmondásai, hozzáállásának változásai azok, amik kifejezetten érdekelnek. Egy jövőbe látó, éles eszű géniusz volt, nyughatatlan szenvedéllyel.”
Szilárd Leó a harmincas években elsőként ismerte fel, hogy az atombomba elméleti alapját képező nukleáris láncreakció a gyakorlatban is megvalósítható. A II. világháború idején az ő kezdeményezésére, Robert Oppenheimer vezetésével indult el az atomfegyver kifejlesztésére és megépítésére szolgáló Manhattan terv.
Szilárd Leó 1945-ben (fotó: AP)
Kezdetben a kutatás egyik vezető alakja és támogatója volt, el akarta kerülni, hogy a náci Németország jusson először atombombához. Később viszont növekvő aggodalommal viszonyult a tömegpusztító fegyver hadászati felhasználásához, különböző fórumokon hívta fel a figyelmet a nukleáris fegyverkezés veszélyeire.
Iványi Petra részvétele evidens volt, a FOMO-t is együtt csináltuk, fel sem merült bennem, hogy más producernek szóljak” - mondta el Hartung. Egy ponton azt érezték, komolyabban neki kell állni a fejlesztésnek, Iványi közvetítésével ekkor került be a képbe Veres Attila, az ő forgatókönyve alapján forgatta le Madarász Isti az Átjáróház című romantikus fantasyt. „Hatalmas összhangban gondolkodunk együtt és dolgozunk a projekten” - jellemezte a közös munkát a rendező. „Van egy first draftunk, most kezdünk el belemenni dramaturgiailag, jogilag és megvalósítási szempontokból, hosszú út áll előttünk” - mondta el a producer.
Azt tervezik, hogy a Láncreakcióval eltérnek az életrajzi filmek klasszikus dramaturgiai szerkezetétől, nem az óvodától követik a temetőig a főszereplő életét, helyette egy izgalmasabb megközelítésen dolgoznak. Az írás jelentős része még hátra van, de az a céljuk, hogy a lineáris struktúra elhagyásával is legyen egy egységes drámai íve a történetnek.
„Ez egy karaktertanulmány egy emberről, aki meg akarja a menteni a világot, de helyette lehetővé teszi a világ elpusztítását. Hogyan szembesül a saját hatalmával, a gondolatai világra gyakorolt passzív hatásával, hogyan dolgozza fel ezt a felismerést, és mit tesz utána” - foglalta össze Veres a film történetét. Szilárd Leót nem egy amerikai típusú hősként, hanem egy európai típusú gondolkodó emberként akarják ábrázolni.
Hartung Attila, Iványi Petra és Veres Attila Zoom-interjú után
Akit most elöntött a lelkesedés, hogy ő ezt a filmet minél hamarabb látni akarja, azt egyrészt megértjük, másrészt viszont türelemre kell intenünk. „Egy több éves fejlesztési folyamat áll előttünk, előtte még egy másik filmet is szeretnék megcsinálni ezzel a csapattal” - vázolta fel a menetrendet a producer.
„Nekiálltunk megszellőztetni a filmtervet, kíváncsiak vagyunk, hogy reagál rá a nemzetközi szakma. Ezért is jelentkeztünk a Les Arcs koprodukciós fórumra, ahol rengeteg hasznos visszajelzést kaptunk. Illetve az EAVE, az European Audiovisual Entrepreneurs programjában veszünk részt, az ő segítségükkel fejlesztjük tovább a filmtervet az idei év során. Ez az egész évet fel fogja ölelni, reméljük a workshopok egy részét majd meg lehet tartani a fizikai valójában is, de eddig online is nagyon hasznos tanácsokat kaptunk."
Hartung kiemelte, hogy a realitások talaján akarnak maradni, az inkubátoros, nagyjából 90 millióból megvalósult elsőfilmje, a FOMO után a következő lépcsőfok valóban nem a Szilárd Leó-film. A trió - Kerékgyártó Yvonne-val kiegészülve – egy másik projekten is dolgozik, a Szenteste munkacímű fekete komédián, amellyel forgatókönyv-fejlesztésre pályáznak a Filmintézetnél. „Ez egy karácsonyi rémálom lesz, képzeld el a legrosszabb karácsonyodat, és szorozd meg ezerrel” - hozta meg hozzá a kedvünket Veres.
Ha Hartungék nagyívű álmai valósággá válnak, annak alighanem mi, nézők is örülni fogunk. Idén év végén jut el a mozikba Tiszeker Dániel ünnepi romantikus komédiája, a Nagykarácsony, erre rímelhet majd, a másik végletet bemutatva a Szenteste, majd pedig jöhet a Láncreakció, amely a Manhattan terv amerikai feldolgozásai, például a Paul Newman főszereplésével készült Fat Man and Little Boy után hazai szemszögből mutathatja be egy magyar tudós történelmi jelentőségét, életének fő dilemmáját.
