Csáki eddigi életműve tökéletesen példázza, hogy mire is jó a MOME talán legtágabban értelmezhető és legmisztikusabb szakja, az önmagát is „magabiztos kísérletezőként” megnevező Media Design. Hiszen nem ragaszkodik műfajokhoz, kifejezési módokhoz, a feldolgozandó témából kiindulva találja meg a leginkább megfelelő médiumot. A középiskolában szobrászatot tanuló alkotó ugyanúgy része a kortárs magyar képzőművészeti életnek, mint a magyar filmes és animációs világnak. Nevéhez továbbá szorosan kötődik egy mások által elvétve alkalmazott műfaj, a krétaanimáció, amelyet még ugyanazon a MOME-ról kiszanált régi táblán alkot meg, amit a diplomaosztó után hozott el magával.
De hasonlóan lazán viszonyul az alkotás körülményeihez és miértjéhez is. Ugyanúgy megtalálta a helyét a MAFSZ (Magyar Amatőr Filmszövetség) és a hozzá szorosan kötődő KVB (Közgáz Vizuális Brigád) közegében, a hazai filmgyártás egyik legfontosabb produkciós cégében, elsősorban szerzői filmekkel foglalkozó Laokoon Filmgroup-ban, a MOME vagy a METU oktatójaként, klipjeivel a magyar alternatív zenei világban, és a mindettől élesen elkülönülő reklámfilmes közegben, ahova az Umbrella Collective-vel került be.
Reklámok, klipek és egyéb "csákiságok"
Mindegy milyen hétköznapi márkákhoz nyúl, Sió gyümölcslé, McDonalds, Vodafone, UPC vagy Gyermelyi tészta, erősen otthagyja a kézjegyét minden reklámon. Amíg aktívan dolgozott ezen a területen, azon nagyon kevés, a reklám szakmában is működő rendezők egyike volt, aki nem idomul a termékhez, hanem a reklám követi az ő stílusát, akár tiszta krétaanimációról beszéltünk, akár vegyes technikáról, vagy teljesen élőszereplős filmről, amelyben hangsúlyosan megjelennek a ’70-es, ’80-as éveket idéző karakteres stílusjegyei.
Hasonló élményeink lehetnek az általa rendezett klipekkel is. Péterfy Bori bandájának több zenei videót is készített, nem csoda, hiszen a csapat zeneszerzője az a Tövisházi Ambrus, akivel Csáki évtizedek óta együtt dolgozik és aki (Preiszner Miklós mellett) a Kék Pelikan egyik zeneszerzője is. A legklasszikusabban “csákis” klipet a Délelőttök a kádba’ (2008) kapta, ami asszociációs krétaanimációval egészíti ki a szöveget, ezúttal azonban a fekete táblán színes krétát használ. A Lassú kutyában (2013) az erősen szaturált állóképeken egy hatalmas golyó gurul át Budapesten, de talán a legizgalmasabb gondolat az Oroszlán a hóban (2011) című klipben jelenik meg, amely bár krétával készült és mozog, de nem is biztos, hogy animációnak hívhatjuk. Csáki egy vidéki beton utat rajzolt tele képekkel és feliratokkal, amelyek úgy lendülnek mozgásba, ahogy elindul az operatőr alatt a kocsi. Külön bravúr, hogy ebben az egy beállításból készült videóban tizedmásodperces pontossággal ér oda a kamera a zene szövegéhez éppen megfelelő útszakaszhoz.
Úgy tűnik, hogy Csákit gyakran találják meg újító ötletekkel: 2014-ben az Art Magazinnal közösen hozott létre Rosta címmel nyolc részből álló “egyperceseket”, amelyeket Majakovszkij Roszta-ablakok című sorozata inspirált. (A Roszta, az Orosz Távirati Iroda, amelyhez az orosz költő 1919-ben csatlakozott. A Roszta-ablakokat pedig a polgárháború gyorsan pergő eseményei hívták életre, melyek gyors reagálást igényeltek, erre reagáltak a plakátok, amelyeken szórakoztató, verses szövegekkel tájékoztatták az olvasót a harcok eseményeiről, a tennivalókról és a mindennapi hírekről.) Csáki alkotásai - Mélyi József szövegeivel - inkább fix beállításból látható, enyhén mozgó képregények, amelyek a napi politikai és közéleti hírekre reflektálnak humorosan és sokszor ironikusan. Itt már nem a híradás a cél, a nézőnek tisztában kell lenni az eseményekkel ahhoz, hogy értékeljék a kis egypercesek humorát.
A mozgóképes könyvajánló vagy könyvreklám sem gyakori műfaj, a Helikon kiadó pedig ezzel az ötlettel is Csákihoz fordult. Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című könyvének több részletéből is készült egy-két perces statikusabb, klasszikus fekete alapon fehér kréta animáció.
Valóságos vízeken
A fent említett könyv annyira megihlette Csákit, hogy két évvel később maga is feldolgozta egyik részletét, mégpedig szinte teljesen élőfilmes formában. A Vendégszeretet klasszikusabb alkotás, de az egy poénra épülő kisfilmben is felismerhetjük őt, hiszen bár több kellékből is látszik, hogy a kétezertízes években járunk, mégis a színvilágával, fényelésével, a balatoni strandok kortalanságával inkább a rendszerváltás időszakának hangulatát hordozza.
Bár a műfaj kevésbé jellemző Csákira, nem ez az első élőszereplős alkotása, filmes karrierje elején kétszer is forgatott animációmentesen. A 2004-ben egy Paul Auster regény alapján készült, 35 mm-re forgatott Fluxus hajfény (amelyet a Kollár-Klemecz László nevéhez kötődő MyFilm gyártott) élvezetesen keveri a ’70-’80-as évek magyar lakótelepének hangulatát az ’50-es évekbeli amerikai reklámok látványvilágával. 2007-ben pedig a Laokoonnal készített meseszerű díszletekkel teli kisfilmet a Hajnóczy Péter A hangya és a tücsök adaptációjaként.
A dokumentumfilm műfajával sem a Kék Pelikan kapcsán találkozott először, hiszen a miskolci Avas dombra épített pinceházak sorát és az ott létrejött furcsa mikrovilágot mutatja be Bádogváros című filmjében. A 2010-ban készült, szintén 35mm-re forgatott alkotásban erősen jelen van a képzőművész: a szereplőknek csak a hangját halljuk, akárcsak a Kék Pelikan esetében, ők is inkognitóban mesélnek, Csáki pedig a történetet szépségesen rohadó, különös világot bemutató tablókkal illusztrálja.
A forma, ami mindent ötvöz
„Az animációban minden benne van egy platformon, ami engem érdekel. A vizualitása a képzőművészethez köthető, a nyelvezete pedig a filmhez, mert ugyanazt használja, mint a film (kivéve a morf), és ahhoz, hogy maga a film el tudjon készülni, meg kell terveznünk mindent, figurákat, hátteret, létre kell hozni a workflow-t, ez pedig a tervezőművészethez, azaz a designe-hoz köthető. Tehát az animáció a képzőművészet, a film, és a tervezőművészet, avagy design egyvelege. És ehhez még hozzájön a hang és az idő” - mesélte nekünk podcastunkban Csáki. Nem véletlen tehát, hogy bár media design szakon végzett, mégis saját művészeti önkifejezésében leggyakrabban az animáció világához nyúl.
Csáki azonban még egy művészeti ágat behoz a munkáiba, mivel legtöbb alkotói animációját (és élőszereplős kisfilmjét) magyar vagy amerikai irodalmi mű inspirálta. Bár első filmje esetében még a Műanyag égbolt rendezője, Bánóczki Tibor jegyzi a történetet és a forgatókönyvet is, a 2003-as a Napok, amelynek értelmet adott a félelem erős műfaji elemekkel dolgozik, hiszen egy klasszikus szerelmi háromszög történetét meséli el a film noir stílusában és eszközeivel.
A Darazsak, ludak, körtefa (2005) Richard Brautigan A gyep bosszúja című novellájának adaptációja, és bár csupán egy nagy tábla és jónéhány kréta kellett hozzá, mégis hűen adja vissza az Egyesült Államok nagy szeszcsempész korszakát, méghozzá egy dörzsölt nagymama unokájának szemén keresztül. Csáki talán legismertebb animációja, a négy évig készült My Name is Boffer Bings, Ambrose Bierce Ebolaj című írását önti fekete-fehér krétarajzba. Itt lépett szintet a technika: a krétarajzok már nem csak egymást követték, de az utómunka során, egy-egy jelenetnél több krétarajz layer került egymásra - akár csak a klasszikus animációknál. A thriller is sötét humorral mesél a kapzsiságról, egyszerre abszurd, félelmetes és túlzó – Csáki sok filmjében megjelenik ez a fajta humor.
Utolsó két rövidfilmjét a magyar irodalom nagy alakjai inspirálták. A Néhány szó - Hódolat Örkénynek (2017) érdekes módon nem a magyar groteszk megteremtőjének írására épül, mégis előtte tiszteleg Fehér Béla történetével, amelyben egy kitüntetett fogorvos a díj átvételekor elmondja, amit valójában gondol az életében fontos szerepet betöltő emberekről. Csáki 2020-ban készült kisfilmje, a Bagatelle nem tisztán animáció, - akárcsak a Kék Pelikanban - keveri a rajzot a super 8-as felvételekkel. A kísérleti műben elhangzó, orrfújásról szóló vers pedig remekül rímel a 2020-as év legfontosabb témájára, a Covidra.
„Ha van mondandóm, akkor megtalálom hozzá a legmegfelelőbb formát” - mondta nekünk a már emlegetett podcastunkban, és ahogy láttuk, nem a levegőbe beszélt. Ráadásul Csáki arra is ügyel, hogy ez a mondanivaló biztosan eljusson a nézőkhöz, mert a honlapján az összes filmjét elérhetővé tette.
CSÁKI LÁSZLÓ MUNKÁI:Klipek:
Délelőttök a kádba’
Lassú kutya
Oroszlán a hóbanÉlőszereplős filmek:
Vendégszeretet
Fluxus hajfény
A hangya és a tücsökDokumentumfilmek:
BádogvárosKisfilmek:
My Name is Boffer Bings
Boffer Bings werk
Darazsak, ludak, körtefa
Napok, amelynek…
Bagatelle
