5. FÜREDI LEÓ (Egy nap)
Idei filmes toplistánk első helyezettje, az Egy nap legnagyobb erényei közé tartozik az a hihetetlen természetesség, ami az első perctől áthatja a nehézségekkel küszködő családanya történetét – ehhez kellett, hogy Szamosi Zsófia mellé az apa kisebb, de hangsúlyos szerepére is megfelelő személyt találjanak az alkotók. Füredi Leó ha nem is kézenfekvő, de remek választásnak bizonyult. Az anyagi nehézségekkel küszködő család életét egy kialakulófélben lévő afférral súlyosbító Szabolcs vállát mintha a világ súlya nyomná, egyre távolodó kapcsolata a feleségével és a gyerekeivel annyira valódinak hat, mintha csak a szomszédból lesnénk őket, utolsó filmbéli félmondata pedig még a maga befejezetlenségében is szívszaggató. Füredi eddig leginkább humoros interjúiból és riportfilmjeiből (Berlini Magyar TV, A betondzsungel ösvényein) lehet ismerős, de őszintén reméljük, hogy a vásznon is visszatérő jelenség marad, ugyanis első nagyjátékfilm szereplése simán felér egy kipróbált színész teljesítményéhez - a film szomorú, köznapi drámájához illően visszafogott, őszinte alakítás. (HB)
4. ANGER ZSOLT (Trezor)
Az elmúlt évek parádés alakításaival Anger Zsolt elérte, hogy rögtön kíváncsiak leszünk egy filmre, ha kiderül, hogy szerepel benne. Magyarország jelenleg legjobb filmszínészéről van szó, és hogy ez mit is jelent a gyakorlatban, azt kiválóan szemlélteti a Trezor. Anger nem múlja felül önmagát, nem csillantja meg új oldalát, egyszerűen csak belebújik a túlélésért küzdő kisember szerepébe, hanyagnak tűnő gesztusaival pillanatok alatt rokonszenvessé, régi ismerőssé teszi. Egy kasszafúró lakatost alakít, aki az 1956-os forradalom zűrzavarában váratlan esélyt kap az élettől, ha feltör egy széfet, idő előtt elhagyhatja a börtönt. Anger pontosan érzi, hogy mennyi komikum, megilletődöttség és vagányság kell a karakterbe ahhoz, hogy elhiggyük: ez a lakatos lehet, hogy néha csak bambul meglepettségében, de amikor igazán szükség van rá, akkor képes hőssé válni. (VD)
3. HEGEDŰS D. GÉZA (A hentes, a kurva és a félszemű)
A tavalyi dobogós helyezés után idén is az élbolyban köszönhetjük Hegedűs D. Gézát, akire ezúttal nem könnyű ráismerni – kopaszra borotvált fejjel, jelentős súlytöbblettel bújt egy kicsi falu nagytermetű urának, a kapzsi hentesnek a bőrébe Szász János fekete-fehér történelmi thrillerében. Kodelka mészáros a település legmódosabb embere, neki dolgozik és nála iszik mindenki, mert a mészárszék és a kocsma is az övé, mégis felemészti a csillapíthatatlan vágy egy szökött pesti prostituált iránt. Az örömlány és szeretője, a félszemű katona viszont a mészáros vagyonára hajt, és még a gyilkosságtól sem riadnak vissza. Pedig nem sokan akadnak, akik valóban ujjat mernének húzni egy ilyen fickóval - Hegedűs intenzív jelenléte a teljes filmet dominálja, a karakteréből fakadó gravitációs mező egyszerűen nem akarja elengedni a tekintetet. Miközben az alantas félszemű és a nője is hétpróbás gazemberek, hármuk közül mégis a kiszemelt áldozat, a Hentes a legfenyegetőbb, szinte legyőzhetetlennek tűnik és még a hátán is képes elcipeli a filmet. (HB)
2. KOVÁCS LEHEL (Nyitva)
Éveken át csak kisebb, de emlékezetes filmszerepekben lehetett őt elcsípni, de Nagypál Orsi első nagyjátékfilmjében végre ráosztotta a megérdemelt főszerepet: a párkapcsolatok útvesztőjében kalandozó Nyitva férfi főhőseként nem csak humoros, hanem drámai oldalát is megmutatta. A magyar filmtörténet első urológus-főhőse, aki barátnője (Radnay Csilla) oldalán, alkalmi bénázással, de a végsőkig kitartó, őszinte bájjal nyitja meg a kapcsolatát mások számára, hogy felébresszék a szenvedélyt, ami kifakult az évek alatt. (PJ)
1. VLAD IVANOV (Tegnap, Napszállta)
Az a nagy szerencse érte idén a magyar filmet, hogy két alkotásban is feltűnt a kivételesen tehetséges Vlad Ivanov. Ráadásul a sokoldalúságát is megcsillogtatta a 4 hónap, 3 hét, 2 nap-ból, a Snowpiercer-ből vagy az Érettségi-ből ismert román színész: amíg a Tegnap-ban egy lelki összeomlást játszott el látványos módon, addig a Napszálltá-ban csak finoman érzékeltette, milyen sok bűn, elfojtás és érzelem szorult bele a kalapszalon tulajdonosába. Kenyeres Bálint sivatagi noirjában döbbenetes képet ad arról, hogy szét tud esni az ember. Izzad, dühöng, magába roskad – kiad magából mindent, hogy beleláthassunk a múltjában elvesző főhős zaklatott elméjébe. A Napszállta Brill Oszkárjaként ennek az ellentétét mutatja meg, amikor az ember minden helyzetben próbál uralkodni magán. És csak apró jelekből rakhatjuk össze, mi zajlik benne, milyen sötét titkokat rejteget. Igazi őserő lakozik Ivanovban, amivel nagyszerűen tud bánni. (VD)
