A tanítványok (1985)
Éppen feladni készült a forgatókönyvírást, amikor filmgyár akkori elnöke, Nemeskürty István felajánlotta neki, hogy készítsen saját filmet. Bereményi égi jelnek vette, hogy két órával ezután egyik barátja Magyary Zoltán professzorról mesélt neki, aki a magyar közigazgatást próbálta megreformálni a 30-as években. Első rendezése egy vidékről Budapestre kerülő, tehetséges parasztfiú, majd annak fia (mindkét szerepben Eperjes Károly) szemszögén keresztül mutatta be a Magyary (Gelley Kornél) köré szerveződött tudományos kör tragédiáját. „Bereményi filmjét azért tartjuk nagyigényűnek, mert nemcsak egy meghatározott történelmi korszak, saját kora, hanem Magyarország egész 20. századi történelme kulcsfilmjének igényével lép fel” –vélekedett elemzésében Sándor Tibor A tanítványokról, ami két idősíkban, a Horthy-korban és a 80-as években keresi a választ arra, hogy mit tehet Magyarországon az ember, aki felismerni, hatni és változtatni akar.
Eldorádó (1989)
A magyar rendszerváltás meghatározó alkotása az első olyan filmek közé tartozott, amelyek már cenzúramentesen beszélhettetek 56-ról, a rendező számára pedig Európa Filmdíjat hozott. Főhőse Monori (Eperjes Károly), a teleki téri piac koronázatlan királya a háború után, akinek a felhalmozott aranyon alapuló birodalma a forradalomig tart ki. Az önéletrajzi ihletésű történetet Bereményi Géza először kisregény formájában írta meg, az Arany ára címmel, gyermekkoráról, az örökké harácsoló Monori figuráját pedig anyai nagyapjáról mintázta, aki a maga idejében szintén a józsefvárosi piac királya volt.
Filmhu podcast: Bereményi Géza
1989-ben mutatták be a mozik az Eldorádó-t, az eltelt időszakban a magyar filmművészet klasszikusává nőtte ki magát Bereményi Géza alkotása. Az évforduló alkalmából 2019-ben felkerestük az író-rendezőt, és arról faggattuk, hogy tényleg a saját gyerekkorát vitte-e filmre. Szóba kerültek az aranyrudak, a torokgyík, az agyonvert ló és az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó személyes élményeiről is kérdeztük. A Filmhu podcastjében Bereményi a meg nem valósult történelmi filmterveiről, a bakonyi indiánokról és a készülő memoárjáról is mesélt.
