Belső címlapon egész oldalas – a szervezők szerint ingyenes – hirdetés jelent meg a Screen International keddi kiadásában arról, hogy 2012. szeptember 22-30. között pénzdíjas nemzetközi filmfesztivál lesz Budapesten. Véletlenül derült számomra ki, hogy a nemzetközi sajtóreggeli mellett délután a magyar sajtó számára is lesz tájékoztató a magyar pavilonban, így aztán a filmhu és az Index nevében ketten faggathattuk a napsütésben és tengerzúgásban a BIFF-et (Budapest International Film Festival rövidítése) a Magyar Audiovizuális Producerek Szövetsége (MAPSZ) képviselő Neményi Ádám és Barbalics Péter producereket, valamint a támogatói szerepet vállaló Szőcs Géza kulturális államtitkárt.
{extrainfo} A szervezők szerint a BIFF koncepciójának alapját és a többi hasonló rendezvénytől való megkülönböztetést az jelenti, hogy ez a koprodukciók fesztiválja lesz. A válogatási szempont (nem valamilyen művészi érték/jellemző, hanem gyártási-finanszírozási körülmény) indokait firtató kérdésre Neményi Ádám azt válaszolta, hogy ez igazából rendkívül tág meghatározást jelent, hiszen a filmek 80-90%-a amúgy is koprodukcióban készül. Bár az nem nyilvánvaló, hogy akkor viszont miért megkülönböztető elem ez a fesztivál számára, az tény, hogy csak akkor szerepelhet film a versenyprogramban, ha legalább az egyik produkciós partner az Európai Unióból származik. Regionális (például kelet-európai filmek előnyben részesítése) vagy tematikai fókusz nem szerepel a tervekben, ellenben Szőcs Géza kiemelte, hogy az Európában el nem ismert ázsiai filmek (konkrétan Iránt, Kínát, Dél-Koreát és Mongóliát említette) számára kívánnak belépőt nyújtani Európába. Mikor a berlini és a cannes-i fesztiválok évtizedekre visszanyúló erőteljes ázsiai fókuszát emlegettük fel, az államtitkár kifejtette, hogy itt többről van szó: ázsiai koprodukciós partnereket akarnak bevonni a magyar filmekbe, ezzel teremtve pénzügyi forrást és hatalmas piacot számukra. Nem pontosan értettük, hogy néhány film egy-két fesztiválvetítése milyen befolyással lehet ázsiai-magyar koprodukciók létrejöttére, ennek megvitatására már nem volt idő.
A filmszemle jövőjével kapcsolatosan kitérő, homályos válaszokat kaptunk, az viszont biztos, hogy mind Szőcs Géza mind Neményi Ádám azt hangsúlyozta, hogy a BIFF elsősorban „az újjászülető magyar film” számára hatalmas esély, hiszen az alkotások hazai terepen de nemzetközi mezőnyben mérettethetnek meg. A hagyományos filmszemle esetleges folytatását még inkább kétségessé teszi az, hogy a versenyprogramon kívül (ahova a magyar filmek az összes többi produkcióval egyenlő szabályok mellett kerülhetnek be) külön szekciót és díjat hoznak létre a magyar filmek számára a játékfilmek mellett rövid- és animációs filmeket is befogadó fesztiválon.
A szervezők biztosan állították, hogy az A kategóriássá válás kritériumai miatt nemzetközi zsűri és előzsűri fog válogatni és dönteni a fesztiválon, a programot összeállító kurátor személyéről azonban még semmit sem lehet tudni. Annyi biztos, hogy a Budapest Biennáléhoz hasonlóan a Neményi által „art director vagy creative director”-nak nevezett pozícióra külföldön keresnek megfelelő szakembert, akiről ősz körül tájékoztatnak majd.
A szervezők nagyon ambiciózus terve szerint a harmadik évben A kategóriássá válhat a BIFF – ehhez azt kell tudni, hogy a fesztiválok akkreditálásának történetében a leggyorsabban az A kategória előszobájába a kolozsvári fesztiválnak sikerült eljutnia 9 év alatt. Ennek felemlegetésekor Neményi jelezte, hogy tisztában van ezzel, de ennek ellenére bizakodó. Szőcs Géza arra alapozza reményeit, hogy mivel a velencei mustra valószínűleg hamarosan megszűnik, a helyére valószínűleg pályázni fog majd Locarno, Linz, Moszkva, Karlovy Vary vagy Isztambul, de ezzel az erővel akár Budapest is lehet befutó.
A felsoroltak közül három esemény gyakorlatilag A kategóriásnak számít, és a képhez hozzátartozik az is, hogy a velencei fesztivál azért szűnhet meg, mert az olasz kormány – a mostani budapesti projekthez hasonlóan – minden támogatást megvont, és helyette nagy költségvetéssel létrehozta az első évek után lassú hanyatlásnak indult, szakmai rangot sosem szerzett római filmfesztivált.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az államtitkár határozottan leszögezte, a magyar költségvetés helyzete miatt az első három-négy évben az állam bizonyosan nem tudja majd anyagilag támogatni a BIFF-et. Szőcs Géza amúgy nem hivatalosan, a NEFMI képviseletében van jelen Cannes-ban (ezért nem is tekinthető a szervezők által hivatalosan fel sem keresett minisztérium bejelentésének a cannes-i kiállás), hanem pusztán erkölcsi támogatóként. Kérdésre válaszolva Neményiék elmondták, hogy jelenleg külföldi és magyar befektetőkkel tárgyalnak a finanszírozásról, de mivel a tárgyalások folynak, konkrétan senkit sem akartak megnevezni, de azt hozzátették, hogy ide egy finanszírozásként kölcsönbe kapott nagy Hyundai gépkocsival jöttek.
