Az eddig hat egészestés játékfilm és több mint száz rövid- vagy dokumentumfilm elkészítésében közreműködő csapat megalakulását és működését tekintve is hasonló szerepet tölt be a hazai filmezésben, mint a független média egy más területén, a rádiózásban 25 éve jelen lévő, „Budapest lelkiismereteként” is aposztrofált nonprofit, közösségi, kizárólag önkénteseket foglalkoztató Tilos Rádió. Az analógia nem véletlen: a KVB egyes tagjai hosszú ideje műsorvezetőként vesznek részt a rádió életében, miközben egyidejűleg, kvázi kettős szerepben dokumentálják a Tilos körüli eseményeket, vagy az idő múlásával bekövetkező változásokat.
A KVB csapata (jobbról balra: Kronauer Ádám, Czabán György, Győri Csilla, Pálos György)
A KVB sikeres projektjei, mint a low budget filmezés egyik legnagyobb hazai teljesítményeként tízezer fölötti nézőszámot produkáló Országalma (előzetes itt), vagy a szintén forgalomba került Feri és az édes élet (werkfilm itt) mellett két és fél évtizede bővíti a Tilos audiovizuális archívumát, amely most kapóra jön, mivel a rádió huszonötödik születésnapjára tervezett egészestés dokumentumfilmjük a kilencvenes évektől kezdve szeretné bemutatni a Tilos történetében lezajló kulcsfontosságú eseményeket, archív felvételekkel és újonnan forgatott anyagokkal, egykori közgyűlések felelevenítésével és a filmhez forgatott interjúkkal.
Egyéb források híján a crowdfunding, vagyis a közösségi finanszírozás ötlete mellett döntöttek az alkotók, melynek célja egy meghatározott keretösszeg adott határidőn belüli összegyűjtése, építve a kisebb adományokra és a komolyabb támogatásokra. Többek közt az ezzel kapcsolatos elvárásokról is kérdeztük Czabán Györgyöt, a KVB alapító tagját, a Tilos Rádió műsorvezetőjét. Czabán kiemelte a gyűjtés kísérleti jellegét, ebből adódóan pedig azt, hogy nehezen határolható be a potenciális célcsoport. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy bárkikből is álljon össze, mindenképp egy széles rétegről lehet szó, hiszen a rádió sorsát szívügyüknek tartó hallgatók mellett érintetté válnak az érdeklődők, akik egyszerűen kíváncsiak arra, hogyan tud működni 25 éve a Tilos tulajdonos, főszerkesztő vagy hierarchia nélkül. A finanszírozással kapcsolatban kiemelte, hogy akármennyi támogatást is sikerüljön szerezni, a filmet mindenképp megcsinálják, legfeljebb a lehetőségeik szűkülnek.
A kampány oldala itt érhető el, ahol azt is figyelemmel kísérhetjük, hogy hol tart a virtuális kalapozás.
Az archív anyagok mennyiségét és várható felhasználását illetően megtudtuk, hogy sok régi anyag áll rendelkezésre (közgyűlések, átállások, leállások, stúdiójelenetek), de nagyon eltérő minőségűek, melyek közül nem kevés restaurálásra szorul. A 90-es évek VHS-időszakából származó, sérült felvételek helyrehozása rengeteg munkát igényel, a költségvetés legnagyobb részét is ez teszi ki. „Nem az a cél, hogy minden úgy nézzen ki, mintha most forgattuk volna HD-re, csak a nézhetetlen állapotban lévő dolgokat szeretnénk nézhetővé tenni. E mellett persze az archívok hangulatát is be akarjuk hozni, felidézve a 90-es évek elejét, amikor ez az egész elkezdődött” – tette hozzá Czabán.
Bakács Tibor a Honthy és Hanna stábjával
„Győri Csillával, Pálos Györggyel és Kronauer Ádámmal egy pörgős, hatvan perc körüli anyagot képzelünk el végeredményként, amiben egy csomó olyan érdekes és hasznos anyag lesz, amelyet nyilvánossá kell tenni, már csak kortörténeti jelentősége miatt is. Vagy a Tilos honlapjára kerül majd fel, vagy külön létrehozunk neki egy oldalt, hogy hozzáférhető legyen” – emelte ki a projekt egyik legfőbb célkitűzését. A filmhez rengeteg zenét használnak majd fel, korábbi műsorok hanganyagaitól kezdve frissen rögzített felvételekig. „A Tilosra jellemző, kísérletező hangjátékokat felhasználva szeretnénk létrehozni a hangkulisszát, így a képek mellett a hangokkal is meg tudjuk mutatni a sokszínűségét ennek az egész közönségnek.”
Arra a felvetésünkre, hogy kitérnek-e a Tilos történetének emlékezetes fordulópontjaira, a Barangó botrányra például, Czabán határozott igennel válaszolt. „Nem egy mézes-mázos nosztalgiaműsor lesz. Végigforgattuk a Barangó-ügyet is, a leállásokat, a legnehezebb időszakokat. Ha ezeket mind belevesszük a filmbe, egyrészt csak így lesz teljes a rádió története, másrészt úgy még mélyebben tudunk foglalkozni az alapkérdéssel, hogy hogy a francba működhet ez az egész ennyi ideje, minden válság és probléma ellenére.”
(Megjegyzés: Csejdy András, a Filmhu alapítója Tilos rádiós.)