A moszkvai hitelezői elől tadzsikisztáni szülőfalujába menekülő Hamrotot (Maruf Pulodzoda) és az utódállamok valóságát már a film elején feltérképezi a rendező –a taxiban Hamrot utastársa arról számol be, hogy matematikatanárként, hogy megéljen, nem volt más választása, minthogy bankkölcsönt vegyen fel, és heroint vásároljon, hogy azt eladva, haszonra tehessen szert. Hamrot sem riad vissza a bűncselekményektől, hogy felszínen tartsa magát –a taxist halálosan megfenyegeti, amikor az a viteldíjat követeli rajta.

A film realista képekben nem egy szubkultúrát, hanem egy egész falut, ezen keresztül pedig egy országot, egy társadalmat mutat be, ahol az ácstól kezdve a polgármesteren át, a munkanélküliig és a gyerekekig mindenki korrupt, és senki sem tart az önbíráskodás következményeitől.

Ebbe a fájdalmas kortárs realizmusba azonban egy ősi vallás, a muzulmán hit és a tradicionális szokásrendszer elemei vegyülnek, némi vigaszt nyújtva a szereplőknek –a film címe is egy muszlim meséből ered, mely szerint az ember jobb vállára születésekor egy angyal telepszik, aki feljegyzi a jó cselekedeteit, míg a balján egy másik a rossz tetteit tartja számon, hogy aztán halála órájában mérlegre téve a kettőt eldőljön, hogy az illető érdemes-e arra, hogy bejusson a mennyek országába.

A film egy többek között Krúdy-novelláiból ismert „helyettesítő halál” motívummal adózik az irrealitásnak –a rendező erénye, hogy ezt az irreálisnak mondható jelenetet sem szavakban, sem a film stílusától elütő képekben nem különíti el a mozi egészétől, vagyis nem magyarázza. A kőkemény tadzsik valóságban Hamro anyja, Halima (Uktamoi Miyasarova), hogy fiát megmentse az életére törő hitelezőktől, ellátogat a polgármesterhez, aki közvetlen vonalról hívja a jóistent, és egy nagy könyvben tartja nyilván, ki mikor fog meghalni. Halima az életét ajánlja fel fia megmentése érdekében, és jóllehet halála csak évekkel később következne be, az alku megköttetik.  

Az eddig a szcénáig realistának tűnő mozi tanmesévé változik át, melynek középpontjában az anyai önfeláldozás és a szülői szeretet áll, amit megtanulni, és megtapasztalni Hamrónak is van esélye, hiszen falujába visszatérve egyik rendezetlen adósságaként tízéves fia fogadja, akit még csecsemőként hagyott magára.

A tadzsik filmrendező, aki az Angyal a jobb vállon című mozit minimális pénzből saját falujában, és saját közeli rokonai közreműködésével forgatta le (ez nem látszik meg a színészek alakításán) izgalmas, elgondolkodtató filmet készített, mely gyakorta ironikusan mutatja be a Szovjetunió utódállamában, Tadzsikisztánban uralkodó állapotokat (az istennek telefonáló polgármester képe a férfi hihetetlen befolyásaként is értelmezhető). A mozi pusztán dokumentarista jellege azonban, az irreális elemek becsempészésével kegyetlen játékosságban oldódik fel.