A Filmmúzeum, amely fennállása óta közel négyszáz magyar játékfilmet mutatott be, mindig fontos feladatának tartotta, hogy az elmúlt évtizedek filmtermését a nézők elé tárja. A magyar film pedig már a hőskortól, az első némafilmektől kezdve rendszeresen használta fel a hazai irodalom alkotásait „alapanyagként”. Így már 1916-ban készült film Jókai Mór Mire megvénülünk című regényéből, ’17-ben Molnár A Pál utcai fiúk című művéből, nem beszélve a leghíresebbről, Korda Sándor 1918-as, Az Aranyember című, máig élvezhető, kiváló alkotásáról. Ezt az irodalmi-filmes hagyományt kívánja felhasználni Életre kelt könyvek című sorozatában a csatorna: olyan magyar regényeket mutat be, amelyekből filmváltozat készült.
A műsorban megszólalnak az írók leszármazottai és a filmek alkotói. Megtudhatjuk, hogyan lesz egy irodalmi műből film, miképpen lehet az írott szöveget a film nyelvére átültetni. Megismerjük azokat a dramaturgiai fogásokat, amelyek segítségével a szerteágazó cselekményű regényt feszes szerkezetű filmmé lehet alakítani. Beszélgetések hangoznak el a színészválasztásról, a kor-és jellemábrázolásról és arról, hogyan befolyásolja egy adott korszak a filmfeldolgozás stílusát és szemléletét. Azoknál a szerzőknél, akiknek több regényéből is készült adaptáció (Jókai, Mikszáth), egyetlen művet állítnak a középpontba.
A sorozat epizódjai:
1. rész
Jókai Mór: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán (rendezte Várkonyi Zoltán, 1966)
2. rész
Mikszáth Kálmán: Különös házasság (rendezte Keleti Márton, 1951)
3. rész
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rendezte Várkonyi Zoltán, 1968)
4. rész
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (rendezte Fábri Zoltán, 1968)
5. rész
Móra Ferenc: Hannibál tanár úr (rendezte Fábri Zoltán, 1956)
6. rész
Kosztolányi Dezső: Pacsirta (rendezte Ranódy László, 1963)
7. rész
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (rendezte Révész György, 1970)
8. rész
Móricz Zsigmond: Árvácska (rendezte Ranódy László, 1976
