Sok-sok kérdés és széttárt karok követték az Elfogy a levegő vetítését a Művész mozi Chaplin termében, amelyet — mint a teltházas vetítés után kiderült — nagyrészt tanárok és iskolában dolgozók töltöttek meg.
A Krasznahorkai Ágnes által alakított Ana irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló, Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Agnieszka Holland-film, a Teljes napfogyatkozás ajánlása miatt, kifogásolva a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak, és központi bizottság előtt kell bizonyítania igazát.
Bár egy országhatár választ el a filmben látható erdélyi gimnáziumtól, mégsem állunk távol a problémától. Sőt. Jelenleg még ilyen jellegű vizsgálat és feljelentés nem történhet meg itthon, de az új törvények hatására januártól bármelyik magyarországi tanárral is szabályszerűen megeshet az, amit Moldovai Katalin első nagyjátékfilm hősének át kellett élnie — emlékeztetett Kőszeg Mari.
Mérő a beszélgetés elején elmerengett azon, hogy gimnazista korában két igen fontos tanára volt — egyik matematikát, a másik a magyart tanított — és érdekes módon végül mindketten hasonló okokból hagyták el a pályát, mint a film főhőse. Magának Mérőnek, aki maga is oktat, és szintén kilóg a tanári karból, azonban szerencséje volt, hiszen egy apróbb egyetemi incidensről eltekintve, amely végül mindenki számára megfelelő megállapodással zárult, nem kellett átélnie semmit Ana kálváriájából. Az iskolai közösségekben megjelenő probléma tehát nem csak napjainkra jellemző.
Felvetődött a kérdés, hogy mennyire érezhetjük magunkénak a filmben szereplő problémát, hiszen az alkotás Romániában játszódik, de Mérő szerint a rendszerben nem sok a különbség. Ellenben szomorúan látja, hogy egy nagy differencia mégis van a két ország között: míg ott százötvenezer tanár sztrájkolt, amelyből számításai szerint arányosan kilencezernek magyarnak kellett lennie, itthon ennél jóval kevesebb. “Ha csak kilencezer tanár sztrájkolt volna itthon, akkor valószínűleg nem itt tartana a tanárok és az oktatás ügye, ahol most tart. Mert a román tanárok három hét alatt elérték azt, amit a magyar tanároknak két év alatt nem sikerült.”
Példának hozta fel az itthoni beletörődésre, hogy Zeke László ügyvéd barátja pert indított tanár felesége elmaradt túlóradíjaiért. A pert megnyerték, nettó 460.000 Ft tartozást fizetett ki neki az állam, ugyanis három évre visszamenőleg kérvényezhető a túlórák kifizetése.
„Csinált egy országos hálózatot olyan ügyvédekből, akik pro bono, ingyen elvállalják a náluk jelentkező tanárok ügyeit, hiszen ezek sima ügyek: megvannak az iratminták, példa ítélet is van, törvény írja elő a kifizetést, csupán annyi a dolguk, hogy összeírják a Kréta rendszerből az órák számát. Ennek ellenére, amikor híre ment, egész Debrecenből – a barátom városából – összesen hárman jelentkeztek, és az egész országból tizenheten. Nem értettem és megkérdeztem egy régi tanár barátnőmet, hogy ő perelt-e, mire azt mondta, hogy nem, mert nem lenne maradása a tanáriban, mert ugyanaz a hangulat, mint amit a filmben is láthattunk.”
A közönség soraiból szólalt fel egy tanár, aki megerősítette azt, hogy mennyire valóságos képet mutatott be az Elfogy a levegő a „tanári szobák hangulatának poklából”, ahol a követő tekinteteket szinte érzi az ember. Szerinte ezek a közösségek lenyomatai a körülöttünk lévő életnek és a társadalmunknak kellene változnia ahhoz, hogy a tanáriban lévő játszmák megváltozzanak. Hozzátette, hogy a két negatív szereplő jelenléte szintén jellemző figura az nevelőkarokban, és ezek az emberek nagyon ügyesen tudják manipulálni az egész ott dolgozó közösséget.
Mérő szomorúnak látja, a megbecsülés hiánya ahhoz vezetett, hogy egy magyarországi tanár nem érzi azt, ő értékes munkaerő. Pedig az évek tapasztalatai után ő úgy látja, pontosan ilyen embereket keres hatalmas mennyiségben a munkaerőpiac, akik fegyelmezettek, tanultak, iskolázottak. Eddig minden olyan tanár ismerőse, akik elhagyták a tanári hivatást, két hónapon belül találtak maguknak elfogadható állást, és olyat is, amilyet szerettek.
A közönség soraiból egy régebben iskolában dolgozó hölgy úgy gondolta, hogy nagyon sok múlik a vezetésen. Ahol ő dolgozott, ott nagyon jó igazgató volt, és biztos benne, hogy az összetartó nevelőtestület is ennek köszönhető, hiszen abban a pillanatban, ahogy másmilyen alkatú ember jött a helyére, ehhez a szemlélethez idomult a nevelőtestület is.
Mitől lesz normális egy iskola? — érkezett a kérdés a nézőtérről. Mérő szerint elsősorban attól, ha elfogadják az olyan tanárokat is, mint amilyen a film főszereplője. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az iskola igazgatójának döntési joga legyen, megválaszthassa, hogy kiket alkalmaz a nevelőtestületben és ez itthon már gyakorlatilag nem lehetséges, mert az új törvénycsomag hatására az állami iskolák vezetésének nem a szakma, hanem a KLIK, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felé van felelőssége.
A beszélgetés zárása akkor sem volt szívderítő, amikor a megoldásra terelődött a szó. Mérő álláspontja mára radikális lett a kérdésben: úgy gondolja, hogy ott kellene hagyni a pályát legalább egy évre. „Ha száz-ötszáz-ezer tanár áll fel, nem történik semmi, de ha egyszerre tízezer vagy harmincezer oktató hagyja ott az állását — és nem csak Budapesten vagy a nagyvárosokban, azzal már el lehet érni valamit.”
Egy néző felvetette, hogy a jelenlegi adatok szerint pont harmincezer tanár hiányzik ma az iskolákból. A matematikus szerint kezd összeomlani a magyar oktatási rendszer. Az, hogy még nem tartunk a teljes összeomlásnál, annak köszönhető, hogy ez a harmincezer fő apránként tűnt el a rendszerből, de ha egyszerre mondtak volna fel, nem tudták volna áthidalni a hiányt, tehát nem csak a számok számítanak, hanem az ütem is. “Ezt a gondolatot másfél éve írtam meg a HVG-ben. Előtte két évig csak ültem rajta, mert rettenetesen elszomorodtam a saját gondolatom miatt, hiszen tanár lévén, én is tudom, hogy miért tanít az ember.”
Az Elfogy a levegő november 2-tól látható a mozikban.
A cikk a Mozinettel együttműködésben készült.
