Esztergályos Károly: Férfiakt

filmhu: Férfiszerelemről filmet készíteni nem mindennapos dolog, főleg nem Magyarországon. Hogyan jött az ötlet, hogy ebben a témában készít filmet?

Esztergályos Károly: Thomas Mann naplójában van egy rész, ami nagyon megfogott. Öreg korában megismert, vagy inkább csak meglátott egy fiatal pincérfiút egy szállodában, és halálosan beleszeretett. Az égvilágon semmi sem történt közöttük, csak egy öregkori érzelmi fellángolásáról írt. „Ó, fölfoghatatlan élet, a szerelemben teljesedsz, te ki.” – írja. A Férfiakt története ennél persze sokkal összetettebb, sokfélébb történet, de ez volt az egyik ihletforrás.
Ebben a szerelmi három-, illetve négyszögben végletesen lehet beszélni az emberi kapcsolatokról: a lehetetlen vállalásáról. Időközben a társadalom is hasonlót produkált a rendszerváltozással: a minket körülvevő világ teljesen megváltozott, és létrejövő szép új világ sokak számára egyáltalán nem összkomfortos.

Hol van az a határ, amitől valami tabunak számít? Szabó Dávid és Gálffi László Fotó: Kiss Júlia

filmhu: A cím ráirányítja a meztelen férfitest tabujára a figyelmet, nem?

EK: Visszakérdezek: hol van az a határ, amitől valami tabunak számít? Mert más, ha Nádas Péter regényét veszi alapul, és más, ha Móricz Zsigmondét. Bár meg kell mondanom, hogy Móricz azért leírt néhány, a maga korában hajmeresztő dolgot, a Naplóiban pedig olyannyira tabukat dönt, hogy még most sem lehet kiadni őket. Igaz, hogy a jelenlegi jogtulajdonosok érzékenysége miatt. De tény, hogy a regény másfajta, intimebb befogadást igényel, mint egy film. Az én filmemben a szerelmi jelenetek szerintem egyáltalán nem naturálisak.

filmhu: Nem veszélyes vállalkozás ebben a témában filmet készíteni?

EK: Érzésem szerint már maga a filmgyártás is veszélyes vállalkozás, különösen ma, amikor, azt hiszem mesterségesen szembe próbálják állítani egymással a közönséget és azt a ritka valamit, ami legalábbis igényt formál arra, hogy filmművészetnek tekintsék. Ma különösen nehéz úgy értéket képviselni, hogy utat is találjunk a közönséghez. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a társadalom számára ez érzékeny téma, de a filmet, valahogy mégsem érzem provokatívnak. Csak annyiban provokatív hogy őszintén beszél érzelmekről és vállalja az érzelmeket. Azt nem állítom, hogy ma nem számít provokatívnak az őszinteség.

filmhu: Nem is volt célja a provokáció?

EK: A Férfiakt nem harcos melegfilm. Nem is értem ezt a felosztást, hogy meleg film, vagy meleg irodalom. Ez egy ugyanolyan mesterséges kategória, mint a női irodalom.

Ebben a szerelmi három-, illetve négyszögben végletesen lehet beszélni az emberi kapcsolatokról Gálffi László és Kerekes Éva Fotó: Kiss Júlia

filmhu: Ha nem melegfilm, akkor mi a Férfiakt műfaja?

EK: Szerelmes film, amelyben történetesen két férfi között szövődik szerelem. Lehet valami érdekesebb, mint egy szerelmi történet? Talán két szerelmi történet. Itt szó van négy szerelmi kapcsolatról. Persze a négy szerelemnek nincs nyolc szereplője. Ha valaki egy heteroszexuális kapcsolatban homoszexuális viszonyt folytat, akkor az bonyolultabb és élesebb helyzet. A Férfiakt az emberi kapcsolatokról és azok lehetetlenségéről szól.

filmhu: Hogyan sikerült partnereket találni a megvalósításhoz?

EK: 2004-ben készítettük egy tévéfilmet a Centrálfilmmel (a Duna Televízió segítségével), természetes volt, hogy velük dolgozom együtt újra. A film létrejöttében az RTL Klub volt nagyon nagy segítségünkre. Az MMKA pályázatán nyertünk ugyan 60 millió forintot, de az eredeti forgatókönyv megvalósítása körülbelül 180 millió forintba került volna. Az RTL Klub még a pályázat előtt adott egy szándéknyilatkozatot, és végül film költségvetésének több mint ötven százalékát ők állták. Így tizenkilenc nap alatt fel tudtunk venni egy másfél órás filmet, ami nagyon gyors, azelőtt egy hatvanperces tévéfilmet húsz-harminc napig forgattam. Az operatőr Bíró Miklóssal készítettem már az első filmemet is a főiskolán, most dolgozott vele egy forgató operatőr is, Bélafalvy Balázs.

filmhu: Hogyan választotta ki a színészeket?

EK: Gálffi Lászlóval rengeteget dolgoztunk már együtt, úgyhogy számomra egyértelmű volt, hogy az író szerepét ő fogja játszani. Az igazi problémát a fiatal fiú megtalálása jelentette. Érdekes módon a könyvben számomra annyira nem volt hangsúlyos, hogy a fiúnak nagyon fiatalnak kell lennie. Rengeteg próbafelvételt készítettünk, és ekkor derült ki, hogy még a teljesen fiatal arcokban is lehet egyfajta kialakultság, véglegesség, felnőttség, amely egészen mást ízt adna ennek a történetnek, mint amit én elképzeltem. Paradox, de erre a szerepre egy huszonöt éves színész már öregnek tűnt. Ugyanakkor gyerek sem lehet, mert akkor megint másik irányba viszi el a történetet. Szabó Dávid az Operettszínházban játszik, és bár semmiféle filmes múlttal nem rendelkezik, nagyon ösztönös tehetség, hatalmas szerencsénk volt vele, és elképesztően jól dolgozott a forgatáson is.

Ha valaki egy heteroszexuális kapcsolatban homoszexuális viszonyt folytat, akkor az bonyolultabb és élesebb helyzet Szabó Dávid és Gálffi László Fotó: Kiss Júlia

EK: A vágást gyakorlatilag befejeztük, már csak a finomítások vannak hátra, és a hangkeverés is befejeződik május végére. Ezután kezdünk majd a forgalmazókkal tárgyalni.