"Egyablakos rendszer a cél"- fogalmazott Andy Vajna. Ennek megfelelően a filmgyártás terén a Nemzeti Filmalaphoz elsősorban a játékfilmhez kapcsolódó pályáztatás fog tartozni (forgatókönyvírás, projektfejlesztés és a gyártás is), beleértve a koprodukciókat valamint az egész estés animációs filmek és a dokumentumfilmek is. A televíziós műfajok (a tévéjátékok és a sorozatok) a Médiahatóság alá tartozó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal közös rendszerben lesznek, a Nemzeti Filmalap fogja ellátni a nemzetközi tevékenységeket, mint az Eurimages-, a Mediadesk-tagság, illetve ami újdonság: a magyar filmek külföldi értékesítését is.
A pályáztatás rendszere folyamatos lesz, pályázati díj nem lesz. "A Filmalaphoz bármilyen filmötletet be lehet nyújtani: szinopszist, treatmentet, újsághírt, vagy éppen családi levelezést is" - fogalmazott Havas Ágnes a koncepció ismertetésekor. Pályázhat producer, gyártócég, rendező és forgatókönyvíró is, ez alól az új tehetségek képeznek kivételt, ők csak rendező-producer párosban pályázhatnak, és minden pályázónál szükséges a referencia benyújtása is.
"Nem engedjük el a producer kezét" - tette hozzá Havas Ágnes. A Filmalap képviselője a kezdetektől jelen lesz a film gyártása során, előbb egy script doktor, majd egy executive producer formájában, illetve a könyvelésre is az Alap jelöli ki a felügyelőt. Újdonság, hogy minden egyes film gyártására külön projektcéget kell majd létrehozni, hogy az egyes cégek könyvelésében ne tudjanak keveredni a különböző filmekre felvett támogatások. "Oda fogunk figyelni a marketingre is" - jelentette ki Havas Ágnes, azaz a filmgyártókkal közösen dolgoznak ki stratégiát a készülő film értékesítésére vonatkozóan.
Radnai Károly a támogatásokról szólva elmondta, fontos koncepcionális váltás következik: az alaptámogatás maximális összege 150 millió forint lesz, illetve a film költségvetésének maximum 50%-a. Az ennél magasabb összegű támogatás esetében "a Filmalap beleszólása is növekszik" - fogalmazott Radnai Károly, amelyet újságírói kérdésre később úgy pontosított, hogy ez elsősorban a film bevételeinek megosztására vonatkozik, illetve a forgalmazási szerződések jóváhagyását jelenti. A rendszerbe tehát nemcsak állami oldalról érkezne pénz: a nyereséges filmek nagyobb igénybevett támogatás esetén a bevételükből visszajuttatnak a Filmalapba is. A normatív támogatás rendszere megszűnik, a koprodukciós filmek gyártása során pedig az EU által meghatározott kulturális teszt mellett a finanszírozási konstrukció lesz a mérvadó. A 20%-os közvetett állami támogatás rendszerét szeretnék megtartani, de gondolkoznak arról is, hogy közvetlen állami támogatássá alakítják át - vázolta a terveket Radnai Károly.
A filmtervekről ötfős grémium dönt majd, róluk annyit mondott Vajna, hogy szakmai tapasztalattal rendelkező szakértők, egyetemi tanárok lesznek, akiknek a megbizatása egy évre szól majd, és döntéseiket a forgatókönyvre alapozzák majd. A kisműfajok a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerülnek: az animációs, tudományos-ismeretterjesztő és dokumentumfilmek pályáztatására 725 milliós keretet nyit az MTVA, remélhetőleg még az idén.
A filmek számát illetően elhangzott: 2011-ben 3-4 film készül majd, amelyeket Vajna még nem tudott még megnevezni: "Május végén fogunk elkezdeni forgatókönyveket olvasni". 2012-ben pedig 8-10 filmet terveznek gyártani, Vajna nem konkretizálta a művészfilm - közönségfilm megoszlását, de példaként az Amadeus, a Holt költők társasága, majd hazai vizekre evezve a Kontroll és a Taxidermia, a Delta és A londoni férfi hangzott el pozitív példaként.
A szakmai képzéseket pedig az ELTÉ-vel és a Színház és Filmművészeti Egyetemmel közösen képzelik el: a tanonc-rendszer keretében a forgatásokon is lehetne gyakorlatot szerezni.
A filmes vagyonkezelésről Havas Ágnes elmondta: a Magyar Nemzeti Filmalaphoz kerül a Mafilm, a Mafilm Audio, a Filmlabor, a Mokép és kapcsolódó ingatlanok. A koncepció értelmében a Magyar Nemzeti Filmarchívumnál lévő filmjogok hasznosítása a Filmalaphoz kerül, az állami tulajdonban lévő filmstúdiók (Hunnia, Objektív, Dialóg, Budapest Filmstúdió) jelenleg átvilágítás alatt vannak, később megszüntetnék őket. A NEFMI és a NKA hatáskörébe kerülnek a következő feladatkörök: rendezvények, kutatás-képzés, műhelytámogatás, Mozgókép mestere-díj, valamint a folyóirat- és könyvkiadás. Nem érintette a sajtótájékoztató az artfilmek és az artmozik helyzetét, nincsenek ugyanis még készen a koncepcióval, ugyanígy a Magyar Filmszemlét illetően sincsenek tervek még.
Terveznek egy forgatási helyszíneket közvetítő irodát is, amely az önkormányzatokkal és a természetvédelmi szervezetekkel együtt végezné a feladatát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alatt működő Filmirodát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alá helyezik.
Az MMKA megszűntetése kapcsán Havas Ágnes elmondta, hogy a NEFMI, a KIM és az MMKA a kormánybiztos véleményezésével a konszolidáción dolgozik a rendelkezésre álló forrásokból, amelyekkel az elmaradt kifizetések, illetve a leálló banki finanszírozások orvosolhatóak lennének.
