r: Orosz Dénes
A Telefondoktor egy monodráma egy kissé lúzer, ám annál átlagosabb papucsférjről, aki bezárja magát a rendelőjébe. Békés Dénes haladó szellemű zsarnok felesége és szélsőjobbra tolódó pióca édesanyja között lavírozva éli mindennapjait, miközben egy ikerpár apjaként és orvosként próbál helyt állni úgy, hogy lehetőleg ne kelljen senkivel konfrontálódnia. Ám a nem először előforduló kínos incidens, és az emiatt elodázott kötelezettségek egy hazugság-lavinát indítanak el, és hősünk mindent megtesz azért – három telefonját hívva segítségül - hogy épp bőrrel megússza. A Telefondoktor egyszemélyes darab, méghozzá az elsősorban rendezőként ismert főszereplő, Göttinger Pál lassú kiborulásának folyamata, amely egy sokak által ismert szituációt forgat ki, miközben humorral és iróniával beszél kortünetekről, groteszk társadalmi jelenségekről és mindazokról, akik veszítették már el az uralmat saját életük felett. Szabó Borbála remek dramaturgiai ívet befutó szövegkönyvét puritán díszletekben és visszafogott gesztusokban keltette életre Göttinger Pál és Orosz Dénes, akinek eddigi filmes pályafutása alapján a túlbeszélés és a párkapcsolati konfliktus sem ismeretlen terep.
Játsszák még: 2011. május 28. szombat 19:00 Bárka Színház, 2011. június 4. szombat Dunaharaszti, 2011. július Művészetek Völgye, Kapolcs - Ördögkatlan
Mundruczó Kornél-Bíró Yvette: Nehéz istennek lenni
r: Mundruczó Kornél
Mundruczó Kornél színházi és filmes rendezőként egyaránt elismert, a provokatív A jég után már A Nibelung-lakópark előadást rendhagyó módon vették filmre, majd a Bárkában bemutatott Frankenstein-terv-ből filmváltozat is készült Szelíd teremtés címen. Mundruczó legújabb rendezése, a Nehéz istennek lenni a Sztrugackij-fivérek kisregénye alapján készült, bemutatója 2010 májusban volt a brüsszeli KunstenFestivalDesArts-on. A darabot azóta számos külföldi fesztiválon bemutatták, többek közt a lisszaboni Alkantarán, az esseni Theater der Welten, valamint Rotterdamban és Bordeaux-ban is láthatta a közönség. A nemzetközi turné után a Trafó repertoárján szerepel a 18-as korhatárral besorolt, a rendezőtől megszokottan nyers és provokatív darab, amelynek cselekménye két nyitott oldalú kamionban játszódik – ezért külső helyszínen, a Gyömrői úton kerül sor a bemutatóra. Remek színészek (Rába Roland, Láng Annamária, Kiss Diána Magdolna, Katona László, Tóth Orsi, Wéber Kata, Bánki Gergely) alakítják a kamionokban élő vándorkupleráj tagjait, akik két, sokszor véres és brutális jelenet közt gyakran fakadnak dalra, hogy hangsúlyozzák, mindez csak színház, mégha olykor nagyon valóságosnak tűnik is. Mundruczó cinikus és groteszk darabja végtelenül nyersen és roppant dinamikusan ábrázolja a nyugati világ által legalizált prostitúció jelenségét, nézőit pedig a kukkoló passzív szerepkörébe kényszeríti.
Fotó: Ágh Márton
Játsszák még: 2011. május 27. péntek 22:00 Trafó - külső helyszín, 2011. május 28. szombat 22:00 Trafó - külső helyszín, 2011. május 30. hétfő 22:00 Trafó - külső helyszín további időpontok
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
r: Anger Zsolt
Anger Zsolt a magyar filmes szcénában elsősorban színészi tehetségét csillogtatja, azonban színházi rendezései során előszeretettel nyúl filmes anyagokhoz – ilyen például a Bárka Színház repertoárján 2009 októbere óta futó Dogville, vagy az Esőember, amelyet a Belvárosi Színház játszik sikerrel 2010 nyara óta. (Ez utóbbit mi is ajánlottuk cikksorozatunk előző részében.) Ray Bradbury népszerű és világhírű sci-fijének nem kevésbé klasszikusnak számító filmváltozata 1966-ban készült el Francois Truffaut rendezésében, a színpadi változat pedig 2011 februárja óta látható a Bárka Színházban. A Farenheit 451 története a jövőben játszódik, ahol a hatalom a könyvekben rejlő ismeretanyagban látja legnagyobb ellenségét, ezért szisztematikus könyvégetésbe kezd, a Tűzőrség vezényletével. Guy Montag, az előléptetés előtt álló, rendszerhű tűzőr belső konfliktusa áll a darab középpontjában, akit egy fiatal tanárnő, Clarisse késztet arra, hogy újragondolja a rendszer eddig nem megkérdőjelezett alapelveit és saját világképét. Anger Zsolt darabjának díszlete nagyon ötletes, mind funkcionális, mind vizuális tekintetben, a vizuális atmoszféra nagyon erős, a darab egyetlen gyengéje, hogy a harsogó médiumok – a falba illesztett televíziók által sugárzott műsorok és a hangszórókon szinte megállás nélkül harsogó üzenetek és hangeffektek – eléggé megnehezítik a színészek dolgát, illetve a darab lényeges mondatainak érthetőségét.
Fotó: Garamvári Gábor
Játsszák még: 2011. május 28. szombat 19:00 Bárka Színház, illetve 2011 szeptemberétől ismét a Bárkában
J. D. Salinger: Zabhegyező
r: Szabó Csilla
Szabó Csilla rendezőként diplomázott Almási Tamás osztályában: Roadmovie című kisfilmjét is nagyon szerettük (nézd meg!), a Komoly dolgok című tévéfilmje pedig már kritikai sikereket is aratott (interjúnk a rendezővel). A kisköltségvetésű filmek után Szabó Csilla a színházban is kicsiben gondolkodott: a Veszedelmes viszonyok modern átiratát egy lakásszínházban rendezte meg 2010-ben, idén pedig Salinger regényét dolgozta fel, monodrámában. Tóth Lambert alakítja a főszereplő Holden Caulfield-et, aki kilencven percen át hadarja a regény szövegét egyes szám első személyben, a további szereplők pedig kisfilmek formájában jelennek meg a színházi térben, méghozzá úgy, hogy a főszereplő nemegyszer dialógusban van a filmvásznon megjelent figurákkal, így az egysíkúság csapdáját könnyen kikerüli az előadás, és további kulturális referenciákat idéz meg a Taxisofőr legendás mutogatása vagy a Trainspotting nyitómonológja formájában. A Tűzraktér fennmaradása esetén szeptembertől ismét műsorra tűzik az előadást.
The catcher in the rye/Zabhegyező from Csilla Szabo on Vimeo.
Játsszák még: 2011 szeptemberétől a Tűzraktérben
