Az 1929-ben készült, izgalmas képi világú, fordulatos bűnügyi és szerelmi szálat szövő Rabmadár egyetlen, hiányosan fennmaradt kópiája egy holland gyűjtőtől került az Osztrák Filmarchívumhoz, ennek alapján készült Budapesten az első felújítás. Később a hiányzó tekercsek is előkerültek, így vált lehetővé, hogy 2023-ban az NFI Filmarchívum Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Programjának keretében a közel teljes művet restaurálhatta az NFI Filmarchívum és Filmlabor csapata.
A hungarika kutatás célja, hogy feltárja a magyar és magyar vonatkozású filmtörténeti örökség ismeretlen kincseit, és minél több tudást gyűjtsön azok nemzetközi összefüggéseiről. Többek között erről is mesélt az adás vendégeként Ráduly György, de szó esett a filmrestaurálás és az archiválás kalandos történeteiről, nyomozásairól is.
Létezhetnek-e olyan magyar filmmaradványok, amiknek egyáltalán nem tudunk a létezéséről? Mi az a kor, amitől egy film már önmagában értékes, illetve értékesek-e azok a kilencven-száz éves, vagy akár annál régebbi filmek, amik nem előre megírt dramaturgia mentén készültek, „csak” filmfelvételek? A hatvanas évek közepén mindössze 12 magyar néma játékfilm volt az archívum gyűjteményében. 2017-ben már 50 néma játékfilmet, valamint 35 játékfilmtöredéket számoltak, a rendszerváltás óta 32 magyar némafilmet kutattak fel, ami még mindig igen kevés a némafilm korszakban készült mintegy 600 filmhez viszonyítva. De hogyan kerülnek elő ezek a filmek, miként szereznek tudomást a filmtörténészek arról, hogy előkerült egy film és aztán hogyan zajlik a feldolgozás, restaurálás folyamata? Hogy áll Magyarország világ- vagy európai viszonylatban a korai filmek felkutatásának területén?
Margitházi Beja mesélt arról is, mikre lehet következtetni a legrégebbi filmjeinkből a korabeli magyar és európai filmiparral kapcsolatban, és hogy a némafilmek oktatása során milyen kihívásokkal szembesül. A filmtörténész beszélt arról, hogy a némafilmes örökség hogyan hat a fiatalabb nézőkre, miként inspirálják a korai filmek akár még a kortárs filmeseket is.
A december 15-i vetítésen a Rabmadár zenéjét szerzi és előadja Hodován Milán (elektronika, billentyű), Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló). A belépés ingyenes, az előadás élő streamen is követhető lesz a Filmarchívum YouTube csatornáján.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, iTunes és Google.
