Stanislaw Lem Az Úr hangja című regényét dolgozta fel, ennek kapcsán kiveséztük a Szárnyas fejvadász-t, amely Pálfi szerint „mesteri példa arra, hogyan kell adaptálni”. Philip K. Dick művének egyes részeit elhagyták, de „szépen át tudták emelni az gondolatiságát”.
Polgár Csaba és Pálfi György az Úr hangja forgatásán (Fotó: Pozsonyi Janka)
„Fiatal felnőttként találtam rá Stanislaw Lemre, és teljesen beszívott. Mint egy idős tanítómester, aki mellé oda lehet telepedni” - mesélt a kezdetekről Pálfi, majd azt is megosztotta, mi az a központi gondolat Az Úr hangjá-ban, ami megfogta. A mélyenszántó elemzés annak ellenére kiválóan sikerült, hogy a rendező közvetlenül a hajnalig tartó premierparti után jött be beszélgetni.
Gyakorlati oka is volt azért, hogy pont erre a Lem-regényre esett a választása: „Ez volt a legolcsóbban kivitelezhető”. „Megfilmesíthetetlen regénynek” tartja, majd elárulta, mit találtak ki hozzá, hogy a gondolatiság mellé elégséges dráma is társuljon.
Az Úr Hangja három különböző filmből áll össze. Pálfi állandó alkotótársa, Ruttkay Zsófia mellett egy harmadik személyt is bevett az írói csapatba. Elmesélte, mit adott a filmhez Nagy V. Gergő, és hogy miképpen is ment a közös munka: „ők írnak, én állandóan pofázok”. Szerinte ez a „legkevésbé harsány filmje”, és ebben nagy szerepe van Nagynak.
Jelenetkép az Úr hangjából (Fotó: Vertigo Média)
Lem népszerű író, Andrej Tarkovszkij, Steven Soderbergh és Pater Sparrow is filmre vitte már, Pálfi elmesélte, hogy az örökösök mellett egy nyerészkedő amerikai producerrel kellett egyezkednie. A későbbiekben is számos nehézség és probléma merült fel - a kanadai producerről konkrétan kiderült, hogy egy szélhámos.
Abban a hiszemben utaztak ki, hogy minden elő van készítve a forgatáshoz - kiderült azonban, hogy a producer az internetről szedte a fényképeket, és nem beszélt a kiszemelt helyszínek tulajdonosaival. Az egész kanadai stáb tömve volt link alakokkal, folyamatosak voltak a felmondások, Pálfi egymás után mesélte a horrortörténeteket a kinti munkatársak, a kellékes vagy éppen a sminkes hozzá nem értéséről.
Hihetetlen fordulatokkal teli, tragikomikus hallgatnivaló. „Mi forgatni akartunk, a kanadaiak pénzt akartak keresni” - foglalta össze. Nem voltak lelkesek, legjobb esetben is csak elvégezték a munkát, hogy aztán mehessenek „British Columbiába számszeríjjal medvére vadászni” „Tulajdonképpen az öttagú magyar stáb vitte a hátán a produkciót.”
(Fotó: Pozsonyi Janka)
A kanadai színészekkel viszont nagyon elégedett volt. Egy kivétellel, aki folyamatosan új kérésekkel állt elő, mert Az Úr hangja helyszínétől kétszáz kilométerre, Montreálban forgatta az anyám!-at Darren Aronofsky-val. Tanulságos történet ez is. Pálfi szerint az volt a legnagyobb hibája, hogy nem készített werkfilmet a forgatásról. Ha ez elkészült volna, elbújhatna mellette a Lost in La Mancha, amely Terry Gilliam balsorsú Don Quijote-filmjének az első, befuccsolt forgatását dokumentálta.
Élete legnehezebb filmes melójának nevezte Az Úr hangját, és őszintén beszélt arról, hogy ez a sok nehézség mennyire látszik meg a végeredményen, mennyire elégedett a filmmel. Természetesen a Toldi sem maradhatott ki a beszélgetésből, elárulta, hogy amint nyílik egy új lehetőség, ő pályázni fog vele. (A beszélgetésben említett új pénzosztó szervről azóta kiderült, hogy csak tévéfilmeket és sorozatokat fogad be, így oda nem mehet a Toldi-val.)
Fellelkesített minket a Szőke ciklon-nal kapcsolatban, ami még a Toldi-nál is drágább alkotás lenne, elmondta, mi a terve a félbe maradt, Tar Sándor novellája alapján készülő Mindörökké-vel, illetve elárulta, mi tetszett neki az idei mozis kínálatból. Pálfi szórakoztató és lendületes mesélő, nyugodtan hívhatjuk Pálfi-show-nak ezt az adást. Talán ha a felét írtuk itt le a témáknak, amiket érintettünk az alább meghallgatható beszélgetésben.
