A Nyersanyag azon friss magyar filmek számát gyarapítja, amelyek nem csak hogy tudomást vesznek az ország jelenkori társadalmi problémáiról, de még érdemi módon is foglalkoznak velük. Ebbe a vonulatba tartozik tavalyról a Magyarázat mindenre és az Elfogy a levegő, Boross Martin rendezése pedig a város és a vidék közötti fájdalmasan nagy szociális és kulturális távolságra hívja fel a figyelmet:
„Első ránézésre olyan, mintha egy nyelvet beszélnének, de valójában a szakadék sokkal mélyebb, sokkal tágabb, sokkal több rétege van. Kezdve azzal, hogy egy pici zsákfalu szegregátumában élő embernek milyen hozzáférése van anyagi javakhoz, kultúrához, oktatáshoz, egyáltalán milyen perspektívái lehetnek az életben, milyen esélyei a mobilitásra. Ezzel szemben áll az, hogy a városi értelmiségnak, a felső-középosztálynak milyen lehetőségeik vannak” – beszélt arról Boross, milyen súlyos társadalmi egyenlőtlenség mozgatja a Nyersanyag történetét.
Három fős budapesti stáb érkezik egy Somogy megyei faluba, hogy ott a helyi fiatalokat bevonják a projektjükbe, és közösségi módon készítsenek filmet. Az ambiciózus rendezőt, Tamást azonban inkább egy leleplező dokumentumfilm lehetősége kezdi foglalkoztatni, a helyi polgármester korrupt ügyleteiről szeretné lerántani a leplet. A küldetéstudatos filmest Dér Zsolt alakítja, aki általánosságban is beszélt arról, vajon egy művész felelőssége meddig terjed, a művészetén túl érdemes-e közéleti, politikai kérdésekben megszólalnia, egyáltalán, ez mennyire központi kérdés az általa ismert művészi közegben.
Dér Zsolt a Nyersanyag című filmben
Részletesen kitárgyaltuk, budapestiként mennyire érezték nagynak a kulturális távolságot köztük és a helyi srácok között. Az nem meglepő, hogy a Midsommarról nem hallottak a filmbe bekerült amatőr tizenévesek, de vajon Brad Pitt megvolt nekik? Elmesélték, miért a szintén Budáról érkezett, nagyszerű alakítást nyújtó Szabó Stefi lett a női főszereplő, és azt is, miért kapott misztikus dimenziót az egyik párbeszédben említett, később helyszínként is feltűnő Kálvin tér.
A Nyersanyag elkészültéhez kapcsolódik egy humoros anekdota, Dér Zsolt az első személyes találkozójukon sokáig azt hitte, casting directorként, és nem színészként számít rá a rendező. A korrupt polgármestert megformáló Pál András története – amelyet Boross Martin osztott meg velünk –, már inkább volt megdöbbenő, mint vicces, egy magyarországi település polgármestere felhívta őt, mert biztos volt benne, hogy róla mintázták a kiskirályként viselkedő köztisztviselőt.
„Feudális rendszerben élünk, ahol a lakosság ugyanannyira ki van szolgáltatva a polgármestereknek, mint a polgármesterek a képviselőknek a fejlesztések okán, a képviselők pedig gombnyomogató automaták” – foglalta össze azt a többszintű függési viszonyt a rendező, aminek egy részét a filmben is ábrázolta.
Nyersanyag
A polgármesteri telefon kapcsán Boross tiszta vizet öntött a pohárba, elmondta, mennyire lehet létező személyekhez kötni a film karaktereit, és arról is mesélt, az érzékeny témaválaszás milyen nehézségeket okozott helyszínkereséskor, és hogy miért pont a Krisna-völgyben vették fel az uborkafarmos jeleneteket. Arra is kíváncsiak voltunk, miért etióp ételt főznek Tamásék a falusiaknak. Ennek kapcsán egy rövid jelenet is említésre kerül, aminek a kivágását annyira fájlalta Dér Zsolt, hogy szóvá tette az adásban.
Kielemeztük Tamás önhitt karakterét, és megvitattuk, mit tehetett volna másként, hogy a készülő dokumentumfilmje tényleg a falu javára váljon. Dér Zsolt izgalmas felvetése volt, megnézne egy olyan filmet is, amiben egy budai elitgimnáziumba megy el egy forgatócsoport ugyanezzel a projekttel, ennek kapcsán Boross elmondta, miért volt számára fontos a kiszolgáltatott falusi környezet. Szerinte gyakorlatilag gyarmati sorsba kerülnek ezek a települések. „A film pikantériája, hogy ebben a konkrét történetben nem egy nagyvállalat, hanem egy jószándékú filmes a gyarmatosító” – tette hozzá.
Szabó Stefi és Dér Zsolt a Nyersanyagban
A forgatáson történt egy autós baleset, és a konkrét történetből hamar eljutottunk oda, hogy mozgalommá szélesül a független filmek készítése itthon, és ennek sok okból lehet örülni, de nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy komoly veszélyekkel jár egy minimális költségvetésből összehozott forgatás, ahol mindenki erőn felül teljesít. A Nyersanyag február 15-én érkezik a mozikba, és majd az év végén, a legjobb hazai mozgóképek számba vételekor is érdemes lesz elővenni.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, Apple Podcasts és Google Podcasts.
