A beszélgetés során kiderült, hogy az Bálint és Gábor milyen abszurd bejegyzéseket kaptak az iskolai ellenőrzőjükbe, hogy melyik filmbeli eseményeket élték át ők maguk is az iskolában, és hogy mindezt mennyire osztották meg otthon a szüleikkel, hiszen ha sokáig élsz egy bizonyos rendszerben, akkor magadévá teszed annak játékszabályait és egy idő után már magad sem érzed furcsának.
Felmerül az a kérdés is, hogy mennyire a mai magyar iskolarendszerre fókuszálnak, és mennyi belőle a saját több évtizeddel ezelőtti tapasztalatuk. “Elkezdtem tanárokkal, igazgatókkal beszélgetni, Székesfehérváron - direkt nem fővárosi iskolában - végigkövettem egy ötödikes osztály egy napját, pont azzal a céllal, hogy az én, saját élményeimhez képest mennyit változott azóta a rendszer. Egy másik terepszemlén találkoztam olyan igazgatóval, aki elmesélte, hogy pont az az eset történt meg náluk is, ami a forgatókönyvben le van írva” – osztotta meg a rendező.
Ferenczi Gábor, Paul Mátis, Szimler Bálint és Rév Marcell a Fekete pont forgatásán / Fotó: Megyeri Dániel
Szimler Bálint saját tapasztalatokat is megosztott azzal kapcsoltban, hogy miért nem ment át gimnáziumban az állami oktatásból alternatív képzésre, és ez a történet olyan magával ragadó volt, hogy Osváth Gábort is meghatotta. Bár gyerekekkel forgatni technikailag nagyon nehéz, Szimler mégis nagyon vágyott rá, hogy velük dolgozzon, ahogy nagyon élvezte azzal a színes, leginkább amatőrökből álló társasággal való munkát is, amely a tanári kart alkotta. Őket egyébként a legkülönbözőbb helyekről szedték össze, a portást alakító férfire például egy taxiban talált rá Fátyol Hermina casting director. “Autentikus, erős karaktereket kerestünk, akik önazonos maradnak a kamera előtt is, akik nem változnak.”
Vitatott jelenetek is szóba kerültek, a megosztó szülői értekezlet és egy színházi előadás betét, amelyben Cervantes Numantia ostroma című tragédiáját adják elő a gyerekek, és Osváth Gábor megosztotta velünk, miért kérlelte a rendezőt, hogy a fél évvel később rögzített jelenetet mégse forgassák le. Ahogy arról is mesélt, hogy az ő szemszögéből milyen nehézségeket okozott a 16mm-es filmre való forgatás. Szimler azt is hozzátette, hogy ez a technika a látványon kívül milyen előnyökkel jár.
Fotó: Pozsonyi Janka
Szó esett arról is, hogy elolvassák-e a hazai filmkritikákat, illetve milyen élményeik vannak a közönségtalálkozókon. Kiderült, hogy ezenek a személyesebb vetítéseken milyen széles körben jelennek meg tanárok is és ők mit gondolnak a filmről. Bálint hamarosan Amerikába megy szerencsét próbálni, miközben továbbra sok a dolog itthon, többet közt az október végén megrendezett BIFF, a Budapest International Film Festival kreatív igazgatójaként is új szerepbe kerül.
Az adás elején és végén hallható filmzene Lajhó Dorka munkája.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva és elérhető a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül, a korábbi adások pedig itt hallgathatók: Spotify és Apple Podcasts.
