filmhu: Pár héttel ezelőtt a Filmszakmai Kerekasztal változtatási javaslataival visszaküldte a minisztérium által kidolgozott koncepcióanyagot. Mennyiben változtattak ténylegesen a tervezeten?
Reichenberger János: Az anyag nagyrészt változatlan. Előkészítő fázisról van szó, melyben nagyjából körvonalazzuk, hogy mivel szeretnénk foglalkozni a filmtörvény szövegében. A szakma részéről nagyon sok olyan javaslat érkezett, ami a módosított anyagba már bekerülhetett. Több fórumon megvitatták a tervezetet, egyeztettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában és a Pénzügyminisztériumban is. A legújabb anyag már szerkezetében is kiforrottabb, jobban áttekinthető: rövidebb, tömörebb és összefogottabb. A feladatok és a célok világosabban kirajzolódnak benne. Tartalmazza mindazon javaslatokat, amelyek a törvény előkészítése során szakmai részről érkeztek, s amelyeket reálisnak és elfogadhatónak gondoltunk. Megerősítettük és pontosítottuk azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a törvénynek garantálnia kell, meghatároztuk, hogy mire terjedjen ki a törvény hatálya. Részleteknek tűnő dolgokat pontosítottunk a szakma javaslatai alapján.
Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogyan lehet pénzügyi forrásokat biztosítani a szakma számára. A jelenlegi törvénykoncepcióban alternatívák szerepelnek: a Pénzügyminisztériummal való egyeztetés során történik majd annak rögzítése, hogy mi kerüljön bele a törvény szövegébe.
Megerősítésre került a szakmai szervezeti struktúra és az elosztási csatornák rendszere. A közvetlen támogatási forma mellett fontos kérdés a közvetett költségvetési támogatások - elsősorban a befektetési és adókedvezmények - kidolgozása. Ez jelenleg folyamatban van. A különböző megoldási lehetőségeket az anyag melléklete tartalmazza. Rendkívül fontosnak tartjuk a támogatási rendszerek koordinációját, ezért szerepel a törvényjavaslatban a Mozgókép Koordinációs Tanács. Hangsúlyoznám, hogy a fő elosztási csatorna továbbra is a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül történő normatív és szelektív támogatás lenne. A Közalapítvány alapító okiratában illetve szabályzatában lefektetett elvek szerint kell a pénzeket - elsősorban pályázati rendszeren keresztül - a támogatottakhoz eljuttatnia. Az a lényeg, hogy az MMK megújítása során olyan szervezeti struktúra alakuljon ki, amely ezeket a célokat a leghatékonyabban tudja megvalósítani, és a társadalmi kontroll is érvényesülhessen. Megfogalmaz még a koncepció strukturális támogatást is, amely nagyobb volumenű projektek esetében több költségvetési évre biztosítana pénzforrást.
Pontosítja a koncepció, hogy melyek lennének a támogatható tevékenységek. Ennek alapján pénzt lehet adni filmtervre, forgatókönyvre, filmgyártásra, filmterjesztésre, kutatásra, rendezvényekre, szakmai kiadványokra, fesztiválokra és infrastrukturális fejlesztésekre.
A támogatások folyósításának elveit, szabályait is rögzíti a koncepció. A szakma által is megerősített elvárás, hogy a támogatás odaítélése bizonyos fokú regisztrációhoz kötődjön.
filmhu: A filmesek részéről elhangzott az igény, hogy a regisztrációs eljárás inkább szakmaközeli helyen, például az MMK-ban történjen, mint a politika közelében. Jelenleg a minisztérium hogyan ítéli meg a kérdést?
R.J.: A regisztráció részleteiről, illetve arról, hogy ez milyen széles körre terjedjen ki, és milyen eljárások szerint történjen, még ezután születik döntés. Mi azt az álláspontot képviseljük – egyébként a Kerekasztal többségével egyetértésben – hogy ezt a feladatot a NKÖM koordinálásával ill. szakmai felügyeletével szükséges elvégezni.
filmhu:A nemzetközi kapcsolatok, például a koprodukciós filmek esetében szintén megfogalmazódott szakmai oldalról, hogy ez a terület is inkább a filmesek közelében maradjon.
R.J.: Eddig is nálunk történt az Európai Koprodukciós Egyezmény alapján a koprodukciós igazolások kiadása. Az Egyezményben világosan leírnak egy pontrendszert, hogy hogyan kell minősíteni a filmeket, s mi alapján adható meg a koprodukciós státusz.
filmhu:Hogyan fog zajlani ezután a törvényalkotási folyamat?
R.J.: Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy legkésőbb júniusban a kormány elé kerülhessen a tervezet, s akkor a további törvényalkotási folyamaton keresztül január 1-jén hatályba is léphet a törvény.
filmhu: Nem sokkal ezelőtt létrejött az NKÖM-ben az Audiovizuális Főosztály. Milyen céllal született meg és milyen feladatokat lát el?
R.J.: Korábban is felmerült már az igény a szakma részéről, hogy szervezeti formában is kellő hangsúllyal legyen képviselve ez a terület. A tárca vezetése ezt elismerte, s akár a filmtörvény kidolgozása, akár más folyamatosan ellátandó vagy az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó feladatok miatt szükségessé vált egy önálló főosztály létrehozása. Jogászok és filmes szakemberek dolgoznak nálunk. Jelenleg külső munkatársakat is foglalkoztatunk, de az állandó munkaerőt is növelnünk kell majd.
filmhu: Az elmúlt 12 évben többször elindult a kezdeményezés, hogy filmtörvényünk legyen. Mi lehetett annak az oka, hogy ez idáig minden kísérlet elakadt különböző fázisoknál, s miben más ez a mostani folyamat?
R.J.: Egy törvény akkor valósulhat meg, ha szakmai konszenzus jön létre. 1996-ban például a filmterjesztői terület nem kapott kellő hangsúlyt a tervezetben. A legutóbbi törvénykoncepcióban pedig a pályáztatás rendszere volt az, amelyet a szakma nem tudott elfogadni. Jelenleg úgy tűnik, hogy van egy határozott politikai ígéret arra, hogy a törvény meg fog születni, s a szakma is kívánja ennek létrejöttét.
Reichenberger János: Az anyag nagyrészt változatlan. Előkészítő fázisról van szó, melyben nagyjából körvonalazzuk, hogy mivel szeretnénk foglalkozni a filmtörvény szövegében. A szakma részéről nagyon sok olyan javaslat érkezett, ami a módosított anyagba már bekerülhetett. Több fórumon megvitatták a tervezetet, egyeztettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában és a Pénzügyminisztériumban is. A legújabb anyag már szerkezetében is kiforrottabb, jobban áttekinthető: rövidebb, tömörebb és összefogottabb. A feladatok és a célok világosabban kirajzolódnak benne. Tartalmazza mindazon javaslatokat, amelyek a törvény előkészítése során szakmai részről érkeztek, s amelyeket reálisnak és elfogadhatónak gondoltunk. Megerősítettük és pontosítottuk azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a törvénynek garantálnia kell, meghatároztuk, hogy mire terjedjen ki a törvény hatálya. Részleteknek tűnő dolgokat pontosítottunk a szakma javaslatai alapján.
Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogyan lehet pénzügyi forrásokat biztosítani a szakma számára. A jelenlegi törvénykoncepcióban alternatívák szerepelnek: a Pénzügyminisztériummal való egyeztetés során történik majd annak rögzítése, hogy mi kerüljön bele a törvény szövegébe.
Megerősítésre került a szakmai szervezeti struktúra és az elosztási csatornák rendszere. A közvetlen támogatási forma mellett fontos kérdés a közvetett költségvetési támogatások - elsősorban a befektetési és adókedvezmények - kidolgozása. Ez jelenleg folyamatban van. A különböző megoldási lehetőségeket az anyag melléklete tartalmazza. Rendkívül fontosnak tartjuk a támogatási rendszerek koordinációját, ezért szerepel a törvényjavaslatban a Mozgókép Koordinációs Tanács. Hangsúlyoznám, hogy a fő elosztási csatorna továbbra is a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül történő normatív és szelektív támogatás lenne. A Közalapítvány alapító okiratában illetve szabályzatában lefektetett elvek szerint kell a pénzeket - elsősorban pályázati rendszeren keresztül - a támogatottakhoz eljuttatnia. Az a lényeg, hogy az MMK megújítása során olyan szervezeti struktúra alakuljon ki, amely ezeket a célokat a leghatékonyabban tudja megvalósítani, és a társadalmi kontroll is érvényesülhessen. Megfogalmaz még a koncepció strukturális támogatást is, amely nagyobb volumenű projektek esetében több költségvetési évre biztosítana pénzforrást.
Pontosítja a koncepció, hogy melyek lennének a támogatható tevékenységek. Ennek alapján pénzt lehet adni filmtervre, forgatókönyvre, filmgyártásra, filmterjesztésre, kutatásra, rendezvényekre, szakmai kiadványokra, fesztiválokra és infrastrukturális fejlesztésekre.
A támogatások folyósításának elveit, szabályait is rögzíti a koncepció. A szakma által is megerősített elvárás, hogy a támogatás odaítélése bizonyos fokú regisztrációhoz kötődjön.
filmhu: A filmesek részéről elhangzott az igény, hogy a regisztrációs eljárás inkább szakmaközeli helyen, például az MMK-ban történjen, mint a politika közelében. Jelenleg a minisztérium hogyan ítéli meg a kérdést?
R.J.: A regisztráció részleteiről, illetve arról, hogy ez milyen széles körre terjedjen ki, és milyen eljárások szerint történjen, még ezután születik döntés. Mi azt az álláspontot képviseljük – egyébként a Kerekasztal többségével egyetértésben – hogy ezt a feladatot a NKÖM koordinálásával ill. szakmai felügyeletével szükséges elvégezni.
filmhu:A nemzetközi kapcsolatok, például a koprodukciós filmek esetében szintén megfogalmazódott szakmai oldalról, hogy ez a terület is inkább a filmesek közelében maradjon.
R.J.: Eddig is nálunk történt az Európai Koprodukciós Egyezmény alapján a koprodukciós igazolások kiadása. Az Egyezményben világosan leírnak egy pontrendszert, hogy hogyan kell minősíteni a filmeket, s mi alapján adható meg a koprodukciós státusz.
filmhu:Hogyan fog zajlani ezután a törvényalkotási folyamat?
R.J.: Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy legkésőbb júniusban a kormány elé kerülhessen a tervezet, s akkor a további törvényalkotási folyamaton keresztül január 1-jén hatályba is léphet a törvény.
filmhu: Nem sokkal ezelőtt létrejött az NKÖM-ben az Audiovizuális Főosztály. Milyen céllal született meg és milyen feladatokat lát el?
R.J.: Korábban is felmerült már az igény a szakma részéről, hogy szervezeti formában is kellő hangsúllyal legyen képviselve ez a terület. A tárca vezetése ezt elismerte, s akár a filmtörvény kidolgozása, akár más folyamatosan ellátandó vagy az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó feladatok miatt szükségessé vált egy önálló főosztály létrehozása. Jogászok és filmes szakemberek dolgoznak nálunk. Jelenleg külső munkatársakat is foglalkoztatunk, de az állandó munkaerőt is növelnünk kell majd.
filmhu: Az elmúlt 12 évben többször elindult a kezdeményezés, hogy filmtörvényünk legyen. Mi lehetett annak az oka, hogy ez idáig minden kísérlet elakadt különböző fázisoknál, s miben más ez a mostani folyamat?
R.J.: Egy törvény akkor valósulhat meg, ha szakmai konszenzus jön létre. 1996-ban például a filmterjesztői terület nem kapott kellő hangsúlyt a tervezetben. A legutóbbi törvénykoncepcióban pedig a pályáztatás rendszere volt az, amelyet a szakma nem tudott elfogadni. Jelenleg úgy tűnik, hogy van egy határozott politikai ígéret arra, hogy a törvény meg fog születni, s a szakma is kívánja ennek létrejöttét.
