A Filmtörvény-Dosszié
Minden egy helyen
A filmtörvény története egybefonódik a rendszerváltás utáni magyar történelemmel (A filmtörvény, ahogy mi látjuk). A politikai rendszerváltással párhuzamosan zajlott le a filmszakma reformja 1989-90-ben, amelynek eredményeképpen a filmfőigazgatóság pénzosztó és cenzori szerepe helyett létrejött egy demokratikus alapítványi rendszer. 1991-ben megalakult a Magyar Mozgókép Alapítvány (MMA), amely a filmiparra az állam által biztosított források elosztó szervezete lett. A filmmel kapcsolatos pénzügyi, jogi kérdések rendezésére hivatott törvény megalkotása azonban elmaradt. Minden kormányzat alatt felmerült a szándék a filmtörvény megfogalmazására, ám a szakma széttagoltsága és a politikai ellenérdekek miatt ezek az elképzelések hamvába holtak.
Még több magazin
magazin
Czira Sára, Nagy Eszter: „Itt egy újfajta családmodell épül”
Interjú a Cabin Pressure rendezőivel
Heni 36 éves, Barcelonában él és látványtervezőként dolgozik. Heni nagyon szeretne anyuka lenni, de nem talált olyan párt, akivel szívesen alapított…
tovább
magazin
Kreatív Európa történetek: Alkotó és néző tükröt mutathatnak egymásnak
A Kinedok projektjei
A dokumentumfilm-nézés élményét új szintre emelő Kinedok két társalapítója és szakmai koordinátora, Zurbó Zsófia és Szirony Szabolcs a Kreatív…
tovább
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dosszié
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dosszié
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié