A 42 napos forgatás utolsó hetében az éjszakai jelenetek felvételére került sor, a fóti középkori díszlet márvány kutas főterén sínek, kamerák, lámpák és derítés társaságában törölgette szeméből a stáb a potenciális csipát.
A katedrális belső tere Díszlettervező Ágh Márton |
Unger Béla kaszkadőrszakértő
Amíg a korzikai veterán újabb és újabb sorstársakat fedezett fel a stábban, a filmhu riportere Unger Béla kaszkadőrszakértőt kérdezte a közös munka kihívásairól.
filmhu: Milyen izgalmakkal jár számotokra egy ilyen volumenű kardozós-lovaglós nemzetközi produkció?
Unger Béla: Semmiféle speciális feladattal nem jár ez a munka, csupán szeretjük, mert ez a műfaj a kedvenceink közé tartozik. Le kell esni a lóról, ki kell esni az ablakból, elég kemény koreográfiákat kell összeállítani és elpróbálni a színészekkel – de mindez számunkra nem különleges. folytatás
Lajos Tamás vezető operatőr
Szemerkél az eső, a stáb a díszletváros főterén hallgatja a producerből a forgatás utolsó napjaira első asszisztenssé átvedlő Kende Zsófiát, aki nagy vehemenciával irányítja a munkát. A háttérben a levesgépek levesport és forró vizet adagolnak, Rudomin időnként előreszalad a kontrollmonitor mögül, és néhány apróságra hívja fel Egyeske és társai figyelmét. Úgy tűnik, az alkotók biztosra mennek: az amerikai módszert követve minden jelenetet két kamerával, különböző képkivágások mellett rögzítenek, hogy a vágóasztalon aztán eljátszadozzanak az anyaggal. Lajos Tamás vezető operatőr számára nem újdonság ez az eljárás, hiszen számos nemzetközi produkció second unitjában dolgozott már, ráadásul több száz „kreatív” reklámfilmet fényképezett.
filmhu: Nem unalmas az, hogy minden jelenetet felvesztek totálban, majd szinte minden irányból közeliztek?
Lajos Tamás: Unalmasnak nem nevezhető, mert azért ez komoly kihívás, mert egyrészt tartani kell a fényeket, másrészt, mert komoly munkatempót igényel ez a forgatási módszer. Ez egy jó gyakorlat és edzés számomra. folytatásLe kell esni a lóról, ki kell esni az ablakból
A magyar kaszkadőrcsapat
Lezsák Levente, Christopher Lambert dublőrje
Adrian Rudomin olyan, mint egy lelkes óvodás, aki a világ legnagyobb aszfaltrajzát szeretné elkészíteni. Időnként ágyúgolyóként ugrik ki monitorja mögül, máskor feszülten nézi vissza a legutóbb forgatott jelenetet, majd váratlanul felkiált: „Oh yeah!”. Évek óta dolgozott a film forgatókönyvén, s bár egyesek szerint ilyen esetben nem egy rendező bekattant már, ő azonban egyszerűen boldog, ha olyasvalami jelenik meg a képernyőn, amit annak idején elképzelt. Sőt, nemcsak a filmművészetben mozog otthonosan, de életvezetési tanácsokat is szívesen ad. Az átállás alatt a kaszkadőröknek mesélt kilencvenen túli rokonáról, aki naponta egy mérföldet úszik. A kaszkadőrök ékes angolsággal adtak hangot csodálatuknak, majd hallgatták tovább a rendezőt, aki szerint egy icipici stressz mindenkinek kell, egyébként nincs, ami motiválja az embert. Sajnos a stáb körében nem volt tapasztalható stresszes állapot, ellenben sikerült megtalálni a legnyugodtabb embert, Christopher Lambert dublőrjét. –
filmhu: Unger Béla elmondása szerint neked filozófiai végzettséged van és jelenleg kulturális antropológiát tanulsz. Nincsen valami összeférhetetlenség szakmád és tanulmányaid között?
Lezsák Levente: Ezek az életem különféle darabjai, melyek számomra teljesen természetesen és logikusan illeszkednek egymáshoz. 1993 óta vagyok kaszkadőr, igazából véletlenül csöppentem bele ebbe a szakmába. Amikor az Attila című rockoperát próbálták a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, megkérdeztem édesapámat – Lezsák Sándort, aki a darab dalszövegeit írta –, hogy van-e szükség lovasokra az előadásban, én ugyanis már évek óta csikóskodtam. folytatás
Bicskei Lukács szereplő
Ez egy kamikaze-akció Bicskei Lukács |
filmhu: Mekkora bátorság kell ahhoz, hogy az ember elvállaljon egy angol beszédes szerepet egy világsztár oldalán?
Bicskei Lukács: Ilyen méretű idegen nyelvű szerepet még nem vállaltam, csupán kisebb dialógusokat. Részemről ez egy kamikaze-akció: amikor Rudomin megkérdezte tőlem, hogy hosszan és egybefüggően képes vagyok-e egy angol szöveget interpretálni, akkor azt válaszoltam, hogy persze. folytatás
Christopher Lambert főszereplő
Az átállás valóban befejeződött, az ebédszünet azonban távolabbinak tűnik, mint valaha. A korzikai veterán, akit Kenyeres Bálint első asszisztenssel együtt kis híján megvert az – állítólag – börtönviselt helyi gyártás, éppen A londoni férfi egykori világosítójával idézi fel Napóleon szülőföldjének szeszélyes időjárását, és azt, hogy milyen nehéz feladat egy komplett kisvárost bevilágítani szűk 3 óra alatt. Időközben sikerült közelebb férkőzni Egyeskéhez, akire halk szavú ügynöke vigyáz, és még van benne annyi erő, hogy felkapja összecsukható székét és egy csendesebb helyen ad rövidke interjút a filmhu-nak. –
filmhu: A körülményekhez képest nagyon jó formában van. Azt mesélik, hogy az utóbbi 15 évben nem dolgozott ilyen keményen. Hogyan érzi magát?Jól áll neki a középkor
Christopher Lambert és Oroszlán Szonja
Christopher Lambert: Napi 14 óra és heti 6 nap munka után az ember nagyon fáradt, hiszen igencsak igénybe vesz a forgatás. Egyszerűen kemény dolog, de úgy érzem, jól megy. folytatás
Adrian Rudomin rendező
Igen, a magyar borok kiválóak, de kár, hogy a mini büfében csak tea, kávé és üdítő van. Egyeske az „ebéd” előtti utolsó felvételre siet, majd a sajtós lányok információja szerint bezárkózik lakókocsijába, elfogyasztja szerény csirkelakomáját és elintéz pár tucat üzleti telefont. Lambert egyébként nagyon kedves és figyelmes, bár angol akcentusa inkább emlékeztet egy kezdő maffiatagéra, mint egy kozmopolita filmsztáréra. Miután szinte minden fontos embert megszólaltattunk és a korzikai veterán is lespannolt összes sorstársával, már csak a rendező kikérdezése maradt hátra. Adrian Rudomint a kantin felé menet kaptuk el.
filmhu: A harag napja forgatókönyvét évekkel ezelőtt írta. Mennyire személyes az Ön számára a története?
Adrian Rudomin: Ez a forgatókönyv nem csupán a szívemhez, de az eszemhez is nagyon közel áll. Számomra nagyon fontos témáról szól: az üldözésről. Ez a jelenség a történelem folyamán mindig jelen volt, és engem személy szerint azért érint, mert a családom Holokauszt-túlélő. folytatásAz eszéhez is közel áll
Adrian Rudomin rendez
Az ebédlő felé menet a rendező meglepő történelem-magyarázattal kápráztatta el a filmhu kis stábját, bebizonyította például, hogy minden történelmi katasztrófa szerelmi konfliktusból és szexuális okokból fakad, Hitler pedig azért robbantotta ki a második világháborút, mert nem bírta elviselni azt, hogy valami kimondhatatlan névvel született. folytatás