December 1-én a győri Richter terembe érkező vendégeket igazi filmes enteriőr fogadta: különböző vásznakra és leplekre vetített kisfilmek és amatőr filmek világították meg a félhomályban úszó előcsarnokot, szólt az élő zene, a karzatról pedig filmkockák hullottak, amit Szőke András óriási igyekezettel próbált összesöpörni, hogy a celluloid-emlékek megmaradjanak a jövő generációja számára. A több száz fős vendégsereg hamar megtöltötte a nézőteret, a vásznon kezdetét vette az időutazás. Az este folyamán összeállítást láthattunk múlt, jelen és (jövő?) győri filmterméséből a harmincas években készült némafilmektől a ’70-es évek propagandafilmjein, ’80-as évek protestfilmjein és a ’90-es évek független filmjein át a legújabb Mediawave produkciókig. Az ismerős helyszínek, mosolyogtató múltbéli témák, figurák és helyzetek derűssé, mégis ünnepélyessé varázsolták az estét.

Megalakult a Győri Filmalap

Elsőként Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára köszöntötte az egybegyűlteket. Felszólította a közönséget, hogy vegyék elő mobiltelefonjaikat, mert a mai estén mindenféle képrögzítés kötelező: nyugodtan álljanak föl a produkciók közben, és forgassanak, hiszen ebből lesz a jövő generációja számára vizuális emlék; az itt készült felvételek a Győri Filmalap születésének vizuális megörökítését szolgálják. Erről, a mindannyiunk által készített képről szól a vizuális emlékezet, és erre való az archívum, amit elsőként hoztak létre a Győri Filmalap keretein belül. A jövőben minden város számára fontos lesz, hogy létrehozza a vizuális archívumát, hiszen ez a legintenzívebb, legszéleskörűbb dokumentáló eszköz.
Tóth Erzsébet elmondta, azért Győrben jött létre elsőként regionális filmalap, mert itt nem csak a Mediawave által megteremtett alkotói háttér van meg, de olyan politikai és gazdasági szereplők is, akik hisznek a kulturális innovációban, mert tudják, hogy a film kreatív szolgáltató iparág, ami gazdaságélénkítő hatással bír.

A Győri Filmalap első konkrét tevékenysége volt, hogy filmötlet és forgatókönyv-pályázatot írt ki, a régió filmíró tehetségeinek felmérésére. A pályázat eredményét Durst György, a Mediawave Alapítvány kuratóriumának elnöke hirdette ki. Elmondta, hogy a 81 beérkező pályamű miatt nagyjátékfilm kategóriában most nem hirdetnek eredmény, ennek nyerteseit 2009. január végén, a budapesti Filmszemle idején hirdetik ki, ahol a Győri Filmalap bemutatkozik a majd a filmszakma előtt. A mostani eredményhirdetésen animációs kategóriában nem osztottak díjat, dokumentarista kisjátékfilm kategóriában a díjazott forgatókönyvet további fejlesztésre javasolták, kisjátékfilm kategóriában két nyertest hirdettek ki. A három díjazott hölgy közül egyikük győri, a jeligés pályázaton tehát valóban sikerült helyi tehetséget is felfedezni.

Durst György felhívta a pályázók figyelmét a formai hibákra, amelyek itt éppúgy kizárással jártak, mint egy Európai Uniós pályázaton, és hangsúlyozta, a jövőbeni alkotóknak meg kell tanulniuk a pályázás technikáját, ebben is segítségükre lehet a filmalap. Durst György producerként reményét fejezte ki, hogy a beküldött filmtervekből minél több megvalósul, és egy-másfél év múlva már a filmalap támogatásával készült filmeket vetítik egy ilyen estén.

Nagyjátékfilmek között még nem hirdettek eredményt

Az est során Hartyándi Jenő a Mediawave Alapítvány művészeti vezetője és Dr. Ottófi Rudolf alpolgármester köszöntötte a győri filmezés doayenjeit, és átadták a dr. Kovács Pál városi emlékérmeket olyan helyi alkotóknak, akik tevékenységükkel, életművükkel öregbítették a város hírnevét, és filmjeikkel vizuális emléket állítottak a letűnt időknek. A Győri Amatőr Filmstúdió (Kovács Róbert, dr. Hafner Szabolcs) és a függetlenfilmes Győri Vizuális Műhely (Csenár Imre, Tóth Tamás) vezetőit tüntették ki, ez utóbbiból nőtt ki a kilencvenes években a Mediawave.

A Filmművész Szövetség nevében Szomjas György mondta el a zárszót, majd Ferenczi György nagyszerű koncertjével ért véget az este.

Filmhu: Mi az oka annak, hogy Magyarországon is létrejöttek regionális filmalapok?

Tóth Erzsébet: A filmtörvény elfogadása után a Magyar Mozgókép Közalapítványnál megvizsgáltuk, hogyan lehetne még jobban integrálódni az Európai Uniós rendszerbe. Ekkor derült ki, hogy a regionális filmalapok tőlünk nyugatra nagyon jól működnek, és a filmtámogatási rendszer is a régiókhoz alkalmazkodik. Felkértünk egy szakértőt, hogy térképezze fel, hol alakulhatnának hazánkban is filmalapok, filmes régiók. Három régióközpont emelkedett ki: Győr a Mediawave hátterével és Ausztria közelsége miatt, Pécs, a Moveast és a szoros balkáni kapcsolatok miatt, valamint Debrecen az erdélyi együttműködések miatt. Mindhárom városban megkezdték a filmalapok előkészítését, Pécsett és Győrben ebben az évben önkormányzati döntés is született a regionális filmalap létrehozásáról.

Filmhu: Anyagi forrás is felszabadult a döntések nyomán?

Tóth Erzsébet: Győrben az önkormányzat forrásokat is biztosított, valamint az idei évre kiemelt projektet is meghatározott: egy regionális audiovizuális archívum létrehozását, elhelyezését, gondozását és hozzáférhetővé tételét tűzte ki fő célul. A győri modell egyelőre úgy működik, hogy az önkormányzat az induláshoz egy konkrét összeget biztosított, amit a jövőben a filmalap kiegészíthet a 20%-os adókedvezménnyel, ha filmgyártási tevékenységet folytat, valamint európai és hazai pályázati pénzekkel.

Egy győri helyszín: Az én XX. századom
Fotó: Jávor István

Filmhu: Miben tudja segíteni az MMK a regionális filmalapokat?

Tóth Erzsébet: Leginkább abban, hogy szinte bármelyik pályázatunkon (legyen az nemzetközi tevékenységről vagy koprodukciós tevékenységről szóló) el tudnak indulni. Az Európai Uniós pályázatokon sokszor önrész szükséges a részvételhez, az MMK-nak szándékában áll a regionális filmalapok számára pályázati úton elérhetővé tenni ezt a szükséges önrészt, hogy a filmalapok megfeleljenek a feltételeknek.

Filmhu: Milyen részterületekből áll a Győri Filmlap tevékenysége?

Tóth Erzsébet: Négy különböző területet lehet meghatározni: az oktatás és képzés; a rendezvény- és konferenciaszervezés; az archívum, valamint a gyártásszervezés. A hazai filmalapok profilja biztos, hogy el fog térni egymástól, a győrieknek a Mediawave miatt a rendezvény-, workshop- és fesztiválszervezés lehet a fő profil, hiszen a Mediawave önmagában egy regionális filmfesztivál, ami egy időben öt országban, húsz városban folyik. A regionális filmalapok egymással is együtt tudnak majd működni, ennek szintén van hagyománya: a Győr-Pécs szellemi tengely évek óta erősíti a hazai kultúrát. Rendszeres az együttműködés a Moveast és a Mediawave között, a 2010-es kulturális főváros projektre is vannak közösen terveik, sőt, Győr és Pécs már adtak is be közösen anyagot egy Európai Uniós pályázatra.

Filmhu: Van Magyarországon akkora filmes piac, hogy érdemes régiókat kialakítani?

Tóth Erzsébet: A filmes iparnak és kultúrának nagyon sok területe van, nem csak a játékfilm-gyártás. Éppen az előbb felsorolt területeken: az oktatás, terjesztés, archívum-létrehozás, rendezvényszervezés területén a regionális filmalapok Budapest mellett is erősek lehetnek. Sőt, van egy terület, a koprodukciók, ahol előnnyel is bírhatnak a főváros központú filmgyártással szemben, hiszen Győr például jóval közelebb van Bécshez és Pozsonyhoz, mint Budapest, így könnyebben tud a regionális filmalap partnerré válni az osztrák és szlovák produkciókban.

Győr például jóval közelebb van Bécshez és Pozsonyhoz

Filmhu: Hová fejlődhetnek a most megalakult regionális filmalapok? A külföldi példák alapján mi a cél?

Tóth Erzsébet: A külföldi filmalapokban több helyen több pénz van, mert az országon belüli pénzelosztás minden területen a régiókat erősíti. Számos Uniós országban a kulturális járulék-bevételek a régióban maradnak, Magyarországon minden forrás központi. Nálunk nincsenek valódi régiók, a központból vannak visszaosztva a források, ezért nehéz régióban gondolkodni. A filmipar, ami kulturális és gazdasági tényező is, ezért lehet élenjáró a régiós gondolkodásban, úgy is mondhatjuk, hogy a filmipar képes régiót teremteni. A filmipar a munkahelyteremtésben is erőt képvisel, és együtt tud működni a szolgáltató szektorral, vendéglátással, turizmussal, tehát valóban gazdaság élénkítő hatása lehet. Ráadásul ez egy önszerveződő folyamat, nem felülről erőltetett séma, Győrben például a Mediawave a meglévő alap a fejlődéshez.

Filmhu: Miért éppen a Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány indította el a Győri Filmalapot?

Hartyándi Jenő: A Mediawave tizennyolc éves története alatt megfelelő háttérismeretet szerzett ehhez a feladathoz; mára kiterjedt országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, ezért esett ránk a választás. Természetesen sok olyan dolog van, amit eddig nem csináltunk, és amit most kell megtanulnunk. A mi szerepünk elsősorban az, hogy átláthatóvá tegyük a régiót. A Filmalap nem üzleti vállalkozás, hanem egy közcélú koordináló munkacsoport; fő tevékenységünk egy ipari parkhoz hasonlítható, ami magához vonzza a vállalkozásokat. Nem azt várjuk, hogy itt óriási stúdiók épüljenek, vagy hogy hollywoodi produkciók érkezzenek a régióba, de reális esély van arra, hogy kis, fiatal, nemzetközi produkciók a kelet-európai régióból esetleg Győr környékét válasszák majd. Mi inkább az istállóépítésben hiszünk, mert a Mediawave évek óta azt igazolja, hogy a térségben sok a fiatal tehetség, akik néhány éven belül nagyjátékfilmet fognak készíteni.

Filmhu: Mennyire tág ez a régió? A Győr környéki tehetséges filmeseket akarjátok felkarolni?

Hartyándi Jenő: Mi a Győri Filmalappal inkább nemzetközi régiókban gondolkodunk: Újvidékkel és Béccsel szándékozunk szorosabb együttműködést kialakítani. A nemzetközi együttműködéseket soknemzetiségű workshopjaink évek óta erősítik, de természetesen a fiatal magyar filmkészítőket is segíteni akarjuk, mert úgy látjuk, ugrásra készen áll egy új generáció, akiket úgy kell támogatnunk az elindulásban, mint Simó Sándor tette a legendás rendező-osztállyal. Ezért is írtunk ki rögtön első körben egy forgatókönyv-pályázatot, amire 81 pályamunka érkezett, köztük 21 nagyjátékfilm-terv. A nagyjátékfilmeket január végére bíráljuk el. A kisfilmes kategóriában nyertes három hölgy közül egy érkezett Győrből, de nem is az a lényeg, hogy az alkotó győri legyen, hanem, hogy a produkció majd a régióban készüljön el.

Filmhu: A ma győztesként kihirdetett alkotók mit nyertek?

Hartyándi Jenő: A forgatókönyv-gondozást ígértük nekik, és azt, hogy megpróbáljuk elindítani a filmtervet a megvalósítás felé. Ha kell, producert biztosítunk, ha kell, rendezőt is ajánlunk, de a forgatókönyv továbbfejlesztésében is segítjük az alkotót. Nemzetközi stábot szervezünk a filmtervek mögé, amihez a Mediawave kapcsolatrendszerét tudjuk majd mozgósítani. Ahhoz, hogy tudjuk, miben kell segíteni, meg kell ismerni az alkotók koncepcióját, erre pedig még nem volt lehetőség, mert a pályázat jeligés volt, így a győztesek kilétére számunkra is csak ma derült fény.

Filmhu: Van a filmgyártáshoz megfelelő szakembergárda a régióban?

Hartyándi Jenő: Csak részben. Az elkövetkező évek fontos feladata lesz, hogy ezt a szakembergárdát kiképezzük, és a régióban tartsuk. Az évek óta jól működő Mediawave táborok és workshopok mellett a Széchenyi Egyetem februárban elindít egy posztgraduális médiaképzést, szeptembertől pedig egy kétéves szakképzést is, ahol filmgyártó, televíziós, és média-asszisztenseket képeznek majd. Mi előre gondolkodunk, a képzés is hosszútávon térül majd meg.

Filmhu: Meglennének a technikai feltételek is a produkciókhoz?

Hartyándi Jenő: A technikai feltételek megteremtése nem a Filmalap feladata, de azért szeretnénk elérni, hogy egy alapszintű technikai háttér (profi kamera, editáló stúdió, stb.) rendelkezésre álljon, mivel akkor a régió filmgyártási vonzása komolyan megerősödne. Hogy egy példát mondjak: a ma kihirdetett forgatókönyvek alkotóinak azt tudnánk mondani, hogy a kamerahasználat és a vágóberendezés használata a nyereményed, ami esetenként 20-25 milliós beszállást is jelenthet egy filmbe, ami nagyon meg tudja erősíteni a produkciót.

Filmhu: Milyen büdzséből gazdálkodik a Győri Filmalap?

Hartyándi Jenő: 25 milliót kaptunk az önkormányzattól, hogy a szervezetet felépítsük és 15 milliót, hogy az archívumot létrehozzuk, ez februárra készül majd el. Az indulás után az önkormányzat már csak pályázati partnerként vesz majd részt a filmalap uniós pályázataiban, az anyagi forrásokat ilyen pályázatokból kell biztosítanunk.

Filmhu: Hogyan képzeljük el a Győri Filmalap archívumát?

Hartyándi Jenő: Az archívum több részből áll. A Mediawave archívuma tizennyolc év alatt tizennyolcezer filmből álló gyűjteménnyé duzzadt, ez mind archiválva és számítógépen katalogizálva van, ez az adatbázis akár már most is nyilvánosságra hozható. De távlati célunk, hogy felteszünk filmeket az internetre, amiket ingyenesen lehet majd megnézni. Ennek első lépéseként csináltunk egy webtévét, hogy promotálja az archívum filmjeit, ennek adását folyamatosan bővítjük. A Győri Filmalap archívuma nem csak a Mediawave filmjeiből fog állni, hiszen a néhány éve megszűnt Győri TV teljes anyagát, a Győri Balett mozgóképes anyagait, az egyik iskola polgári védelmi filmgyűjteményét, és még számtalan helyi vizuális emléket mi fogunk archiválni. Sokszor nem is az az érdekes, amiről szól a film, hanem a környezet, a háttér, ami kordokumentumként szolgál.