filmhu: A tavalyi szerelmi történet után, hol bukkant rá Gyulára?
Gyula ezt az életet választotta
Kőszegi Edit: A két történet abban hasonlít egymáshoz, hogy mindkét szereplőhöz sokéves barátság fűz. Gyulát, még akkor ismertem meg, mikor a Hunnia Filmstúdióban voltam dramaturg. Az akkori Hunnia egy pályázatot írt ki, ahova bárki beküldhette a forgatókönyvét. Így került hozzám Gyula forgatókönyve, amit Nagyfáról, az elvonóból küldött be. Gyula, aki maga is pék volt egy pék történetét írta le, és meg is kapta érte a második díjat.
filmhu: Ebből készült valaha film?
K. E.: Ebből nem, de írattam vele egy másik történetet, ebből született egy játékfilm, az Erózió.
filmhu:Gyulának ezek szerint már előtte is érdekes és szövevényes élete volt, miért most született meg a dokumentumfilm?
K.E.: Gyula egyszer átmászva egy kerítésen kitörte a lábát, és sokáig feküdt kórházban. Ekkor vettem rá, hogy írja meg élete történetét. Ez lett az Itt és most. Ebből szerettünk volna egy játékfilmet forgatni, és közben elkezdtük filmezni Gyulát, és azt terveztük, hogy ez egy félig dokumentum, félig játékfilm lesz. A játékfilmnek is meg van a kész forgatókönyve és meg is szeretném csinálni.
filmhu: Mennyi köze van a két történetnek egymáshoz?
K. E.: Mindkettő Gyula élete. Az Itt és most úgy kezdődik, hogy a Gyula, mint nő ül egy felhő tetején, és onnan néz le a szülőfalujára, és nézi a kukoricatáblában kergetőző szüleit. És ekkor dönti el, hogy megszületik, és ők lesznek a szülei.
filmhu: Miért 11. élet a címe? A filmben nem történik rá semmilyen utalás.
K.E.: Gyula mondta, hogy ez az ő 11. élete, ezért. A filmben látható idézetek pedig szintén az ő novellájából vannak, és az ő 11. életének tanulságai.
filmhu: Az eredeti koncepció akkor nyilván nem az volt, hogy a Gyula a végén eltűnik.
K.E.: Nagyon nem. A barátja halálakor tényleg besokkolt és elindult a rehabilitáció felé. Gyula snitt közben tűnt el. Elmentünk, hogy felvegyük a fekhelyét a homokzsákoláshoz, és mire visszaértünk, már nem volt ott. A cuccai is eltűntek vele együtt, olyan volt, mintha visszaült volna a felhőre, ahonnan jött, nyom nélkül. Visszaült rá és kész.
Visszaült a felhőre, ahonnan jött, nyom nélkül |
filmhu: Azóta sem tudni róla semmit?
K.E.: Nem. Huszonkét év alatt minden filmemet megnézett most is a lépcsőt nézem, hogy jön-e, hátha felbukkan, most is nálam van minden irata.
filmhu: Gondolt arra, hgy esetleg meghalt?
K.E.: Nem tudom. Nagyon morbid, de azt halottam, hogy az azonosítatlan halottakat két évig tartják lefagyasztva, arra gondoltam, hogy lassan végignézem az összes hullaházat.
filmhu: Mekkora időszakot ölel fel a film?
K.E.: Két évvel ezelőtt kezdtünk el a játékfilm forgatókönyvén dolgozni, és Gyula 2006. áprilisában tűnt el. Az anyag tehát már két éve készen van, de nem tudtam eddig hozzányúlni, mert nélküle nem akartam, azt vártam mikor telefonál, de az idén azt mondtam, most, hátha előcsalogatjuk vele.
filmhu: Nekem az a film legfontosabb mondanivalója, hogy ez az ember nem dühös. Elbánt vele a sors, öt évet élt az utcán, sok mindenen ment keresztül, de nem dühös.
K.E.: Igen, ez nagyon fontos mondanivaló a filmben, hogy Gyula ezt az életet választotta, ez az ő döntése volt, mert neki így volt jó. Ő nem érezte magát kevesebbnek, vagy a társadalom peremén. Azt hiszem, nagyon meglepődnénk, ha beszélgetnénk hajléktalanokkal, hogy milyen emberek is ők valójában, mármint jó értelemben.
filmhu: Megismételhető a tavalyi siker?
K.E.: Nem tudom, nekem az a fontos, hogy ezek az emberek a barátaim és azt akarom, hogy más is megismerje őket, nekem ez a siker, és az, ha elgondolkozunk azon, hogy holnap én is kerülhetek ebbe a helyzetbe.