12 kortárs magyar író novellája alapján készült el a rendszerváltás 20 évét feldolgozó Hajónapló, az MTV rövidfilmsorozata. A hetente adásba kerülő filmeket 12 kortárs magyar rendező forgatta le. Az epizódok alapjául szolgáló történeteket Szőcs Géza, Kemény István, Grecsó Krisztián, Garaczi László, Darvasi László, Kiss Noémi, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Tasnádi István, Balázs Attila, Tar Sándor és Zoltán Gábor jegyzik, az ő írásaikból választotta ki a tizenkét rendező az általa megfilmesíteni kívánt történetet. A Hajónapló-sorozat rendhagyónak mondható abból a szempontból, is, hogy a 25 perces epizódok után stúdióbeszélgetés formájában vitatják meg a látottakat Krizsó Szilvia és Németh Gábor vezetésével a Magyar Televízió képernyőjén. Németh Gábor kiemelte annak a fontosságát, hogy az írók arca is megjelenjen a képernyőn, ami ma tényleg kuriózumnak számít. "A kortárs irodalom még az úgynevezett közszolgálati televíziózásban is ritkán kap ennyi időt a képernyőn, a kereskedelmi csatornákról ne is beszéljünk" - mondta. Az egyes epizódokat, és az utána következő beszélgetéseket megtekintheted itt. Noha a Hajónaplók eredetileg tévéfilmnek készültek, a Filmszemle versenyprogramjában önálló kisjátékfilmekként, egymástól függetlenül szerepelnek majd, három különböző blokkban elszeparálva. A Hajónaplókról szóló korábbi cikkeinket elolvashatod itt és itt.
Bagota Béla - Kemény István: Frusztra - Mindig megmondják (Megnézem!)
Szinopszis:
A negyvenes rajztanárt egy nyári gyerekszakkörön az egyik tanítványa megbízza, hogy adjon oda ajándékba egy rajzot a kislányának. A férfi vonattal utazik le a Balatonon nyaraló családjához. A rajz és az utasok egy gyerekkori emléket idéznek fel benne, amikor egy úttörőtáborban kalandos úton ismerkedett meg a szerelmével.
Bagota Béla nevét néhány vizsgafilmből ismerhettük: a Frusztra az első játékfilmes munkája. Bodzsár István, a Hajónaplók producere már a kezdetekkor ragaszkodott ahhoz, hogy fiatal, főiskolás rendezők is kapjanak lehetőséget: így rendezett Horváth Lili, Cserhalmi Sára, Bodzsár Márk és Bagota Béla is.
Bagota számára Kemény István szövege, amely a Család, gyerekek, autó elbeszéléskötetet 31. fejezete, csupán ugródeszkát jelentett. "Nagyon élveztem a Frusztra készítésekor, hogy kicsit elengedhettem magam, és olyasmit is csinálhattam, amit egyébként nem mernék, úgyhogy nem egy szokványos tévéfilm lett." Az eredetiben egy író száll vonatra, és egy felfújható gumilabdát visz gyermekeinek, de Bagota nem akarta ezt filmrendezőre cserélni. "Abban viszont biztos voltam, hogy fontos a főszereplő vizuális világa, hiszen az ő szemén keresztül ismerjük meg a történetet, és azt is tudtam, hogy a gyermeki világhoz is fontos kapcsolata kell legyen, így jött az ötlet, hogy legyen rajztanár." A filmben az Anger Zsolt alakította főszereplő képzeletének erejével lesz úrrá az őt ért támadásokon: a fontos érzelmi értékkel bíró gyerekrajzok életrekelnek a filmben. Kemény István a film vetítése után a stúdióbeszélgetésen meglepetésének adott hangot: "Már a forgatókönyv meglepett, de majdnem biztos voltam benne, hogyha a novellát én úgy ítélem meg, hogy filmszerű, akkor az valójában egész biztosan nem az."
Az eredeti szöveg '96-ban játszódott, és egy vidéki fesztiválra utaztak: Bagota-filmje a jelenben zajlik, és csapatépítő tréningre utaznak a menedzserek, akikkel egy fülkébe kényszerül a főhős. "Nagyon tetszett, hogy kényszerű beszorítottságban vannak a szereplők, ami természetesen konfliktushoz vezet. Rászálltak a menedzserek, és a maguk világát akarták ráerőltetni - a filmben ez történik, de láttam én már annyi mindent vonaton. A lemondást akarják gyakorolni, hogy képesek elszakadni a javaktól, és azt gondolják, hogy a főszereplőnek is meg kell fosztania magát a számára fontos gyerekrajztól."
A forgatókönyvet Bagota Béla és Bodzsár Márk közösen jegyzik: a Kemény-szövegbe két önálló szálat is beledolgoztak: egy álomjelenetet, és a múltra visszatekintő úttörős-retrós szálat. "Meg akartam felelni a feladatnak, hogy a rendszerváltásról kell beszélni. A novellák többsége korlenyomatot, nem összehasonlítást ad, szerintem pedig jól párhuzamba lehet állítani a mostani menedzservilágot a korabeli úttörőkkel. A vonatozás egyébként sem adott volna ki 25 percet, így az álom és a visszaemlékezés is jól jött, az animáció pedig összekötötte a történeteket." Németh Gábor dramaturg szerint "A Kemény-szövegekre jellemző visszafogottsággal ellentétben Bagota harsány párhuzamot von: azt állítja, hogy nem sok változott, mindig megmondják nekünk, hogy mit tegyünk, csak különböző autoritások nevében."
Mátyássy Áron - Kiss Noémi: Május-június - Magam sem tudom, miért (Megnézem!)
Szinopszis:
Zsóka harminc év körüli egyedülálló nô. Krisztina recepciós egy szoláriumban, és heroinista. Zsóka kíváncsisággal, szinte tudományos célzattal tanulmányozza a drogfüggô lány viselkedését, hétköznapjait. Szép lassan azonban mindketten függôvé válnak egymástól.
Mátyássy Áron (Utolsó idők, 40. Magyar Filmszemle, fődíj) az atmoszféra miatt választotta Kiss Noémi Patronok című írását: "Egy apró momentum köré építettük vissza az egész novellát Zabezsinszkij Éva forgatókönyvíró társammal. Az egész egy elejtett félmondat:>>magam sem tudom, miért<<, ezt az átfordulást akartuk ábrázolni: hogyan keveredik ez a naiv tanárnő a kábítószer világába." A drogos lányt Földes Eszter alakítja, édesanyját Csere Ágnes, a tanárnőt pedig Pető Kata. Egy szoláriumban futnak össze szálak, és mielőtt észbe kaphatna, a szolid tanárnő szállítja a drogot a lánynak, ahogyan a novellában is szerepel: maga sem tudja, miért.
Mátyássy filmjéből hiányzik a direkten megfogalmazott rendszerváltás-kritika: "Nagyon érintőlegesen jelent meg az írásokban is, az eredeti novella is egy hangulatot közvetített. De kétségkívül van egy fura társadalmi kettősség, a nehezebb sorsúak és a rendezett életűek között nem létezik kommunikáció, és talán ez is a rendszerváltás hozadéka." A Május-június nem klasszikus drog-film, még ha témájában érinti is a kábítószerek használatát. Zacher Gábor toxikológus is megjegyezte a film utáni stúdióbeszélgetésen: "Az átlag magyar droghasználóból nem lehet filmet készíteni, a tragédia, a balek lehet érdekes a laikus számára." Mátyássyt a hétköznapi viszonyok érdekelték, hogy a kényelmes, rendezett életben milyen változásokat okozhat a döntés, hogy ez a balek valójában segíteni akar, mégis a jóindulata katasztrofális következményekkel jár.
(Mátyássy a Filmszemlén egyébként duplázik: a szintén tévés megrendelésre készült Átok című négyrészes tévésorozat egy középosztálybeli család vidéki hétvégéjét meséli el. Apropója a hirtelen elhunyt apa temetése, akinek hamvait végakarata szerint a Balatonba szórják. A forgatókönyvet Gál Péter, Szászi Zsuzsanna, Tóth Csaba és Zakál Edit jegyzik, és a Budapest Film Produkciós Kft. gyártotta Fodor Gergely producer vezetésével.)
Nagy Viktor Oszkár - Szőcs Géza: Hajónapló - Én az irodalmat csinálom (Megnézem!)
Szinopszis:
A népszerű Rimóczy Albert íróról egy kora őszi vitorlázás során lehull a lepel: egy embergyűlölő, antiszociális, alkoholista, rasszista ember portréja rajzolódik ki, aki egykori írói zsenialitásával ma már semmit sem tud kezdeni. Egy valaki elől azonban nem tud elmenekülni, elbújni, láthatatlanná válni. És az saját maga.
Nagy Viktor Oszkár (Apaföld, 40. Magyar Filmszemle, külföldi kritikusok díja) elvileg Szőcs Géza Fedélközben című novellájából dolgozott, ám az író teljes értetlenséggel fogadta az elkészült filmet, ugyanis kevés köze van az eredeti szöveghez. Nagy Viktor Oszkár ugyanis ellentétben a többiekkel, nem kész, régi szövegekből válogatott, Szőcs Géza új novellát írt számára, ám időhiány miatt a gyártás megkezdődött a novella befejezése előtt, így a csupán a motívumokra támaszkodott a Mádl Miklóssal közösen írt forgatókönyv.
Nagy Viktor filmje leginkább potréfilm, mégis a rendszerváltásról szól: "A film elején Veiszer Alinda, az m1 műsorvezetője készít interjút a valaha tehetséges íróval, és akkor fény derül múltjára, hogy az egykori nagyregénye dicsfényében élő író politikai pályára is keveredett, ami szerintem nagyon jól mutatja az előző két évtized történéseit. Eltávolodott a világtól, a film az író 2009-es állapotát mutatja" -mondja a rendező, aki állítja, nem valós figuráról mintázta hősét. "Biztosan sokan magukra ismernek, de nem volt mintám, inkább az a probléma érdekelt, hogy milyen kép él az emberekben a művészekről." Nagy Viktor Oszkár a forgatókönyvet Mádl Miklóssal közösen írta, és arra diszonanciára hívja fel a figyelmet, ahogyan az emberi-morális értékek ütközni képesek a szellemi pozícióval.
(Nagy Viktor Oszkár is duplázik a 41. Magyar Filmszemlén: Bernadett & Sanju című dokumentumfilmje a 3 esküvő sorozat részét képezi, amely a Magyarországon kötött vegyesházasságokról mesél. A három film személyes történeteken keresztül mutatja be a nem mindennapi kapcsolatokat: Nagy Viktor Oszkár főszereplői az interneten ismerkedtek meg, és két hónap után összeházasodtak.)
A 41. Magyar Filmszemlén a Hajónaplókat vetítik:
K1 - Frusztra, Hajónapló - péntek 10 óra, péntek 22:30, és szombat 15 óra
K3 - Május-június, Barbárok - péntek 13 óra, péntek 18:45, szombat 13:30
K4 - Levegőt venni - péntek 14:45, péntek 20:15 és szombat 15:15
A folytatásról
A Hajónaplóban elkészült filmek után Unio Film célja, hogy az eredeti koncepciót követve egy új projektben eleve felkérésre született filmnovellákból szülessenek rövidfilmek. Így indult útjára januárban az Unio Film és a Litera közös, meghívásos elbeszéléspályázata Kis Magyar Dekameron címen. A felkért írók: Bán Zsófia, Bódis Kriszta, Bozsik Péter, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Esterházy Péter, Fehér Béla, Ficsku Pál, Forgách András, Háy János, Kukorelly Endre, Maros András, Pallag Zoltán, Peer Krisztián, Péterfy Gergely, Sajó László, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vámos Miklós.
Az eddig megszületett novellák ide kattintva olvashatók.
