Utolsó egész estés filmedet, a Toxikomát 2019-ben kezdtétek el forgatni. Hiányzott már, hogy újra nagyjátékfilmet rendezz?
Szerencsére a Toxikoma megjelenése után is voltak munkáim. Rendszeresen készítek reklámfilmeket, az RTL-nél pedig két sorozatot rendeztem, ami kitöltötte a napjaimat. A nagy szerelem természetesen a nagyjátékfilmek rendezése, ami már nagyon hiányzott.
Melyik az a része a filmkészítésnek, amit a legjobban élvezel?
A forgatás a legizgalmasabb, főleg, amikor már érzi az ember, hogy ebből valami jó fog kisülni. Nagyon szeretem a vágás folyamatát is, amikor az apró puzzle darabokból összeáll az egész kép. Örülök, amikor a végén bemutathatjuk a közönségnek és kiderül, hogy tetszik-e nekik. Szinte minden lépését élvezem a filmkészítésnek. Szerencsére elmondhatom, hogy a munkám egyben a hobbim is.
A Futni mentem a Nők, ha futnak című 2019-es cseh vígjáték remake-je. Említetted egy interjúban, hogy amikor Kárpáti György és Berta Balázs megkeresett a filmtervvel, először nemet mondtál, de végül a filmkészítés vágya miatt meggondoltad magad és vállaltad a felkérést azzal a feltétellel, ha átírhatjátok az eredeti forgatókönyvet. Mit hiányoltál a cseh verzióból?
Nagyon jó az alapötlet, de az eredeti cseh verziót kicsit felületesnek éreztem. Hiányzott belőle a mélység. Meggyőztem a producereket, hogy vonjuk be Divinyi Rékát, akivel már többször is dolgoztunk együtt, és csempésszünk egy kis mélységet a történetbe. A végeredmény egy ugyanolyan kedves vígjáték lett, mint az eredeti, de van mondanivalója is.
Egy interjúban említetted, hogy számodra Divinyi Réka a záloga a jó forgatókönyvnek. Mitől működnek ezek a scriptek?
Életszerű dialógusokat ír. Azonnal lehet látni a színészen, hogy küszködik egy szöveggel, vagy pedig könnyen elő tudja adni a kamera előtt. Nagyon közel áll hozzám Réka humora és remek dramaturgiai érzéke van.
A Nők, ha futnak Csehországban másfélmilliós nézettséget ért el. Magyar mércével nézve ez szinte elképzelhetetlen szám. Mi lehet az oka, hogy ennyi embert be tudott vonzani a moziba egy ugyanekkora országban?
A csehek szeretik a saját filmjeiket. Itthon sajnos évtizedekkel ezelőtt leszoktatták a közönséget a magyar filmekről, és ez azóta sem változott. Csehországban az egymilliós nézőszám nem számít kiemelkedőnek és ugyanez igaz a lengyelekre is. Jó lenne, ha a magyarok visszaszoknának rá, hogy minél több hazai filmet nézzenek. Ehhez arra lenne szükség, hogy több közönségfilm készüljön. Ha több közönségfilm készül, a szerzői filmek nézettsége is emelkedni fog.
Mi lehet az oka, hogy nem készülnek nagyobb számban vígjátékok itthon?
Erre nem tudom a választ. Már most ki merem mondani, hogy a Futni mentem sikerre van ítélve. A bemutatón és a premier előtti vetítéseken is azt láttuk, hogy a közönség szereti ezt a filmet. A forgatókönyv első verziója ott állt a Nemzeti Filmalap asztalán. Fejlesztették egy ideig, aztán félredobták. Nem értem az elméletet, mert közben folyamatosan azt hangoztatják, hogy itthon nem készül elég vígjáték. Ott volt a kezükben egy csiszolatlan gyémánt, mégsem éltek a lehetőséggel.
Most először dolgoztál szerényebb költségvetésű nagyjátékfilmen. Min tudtatok spórolni, hogy ezt ne lehessen érezni a végeredményen?
Sokkal rövidebb idő alatt kellett leforgatnunk, mintha normál költségvetésből dolgoztunk volna. Visszafelé számoltunk. Megnéztük, hány napra elég a költségvetés. Húsz napig tudtunk forgatni. Úgy érzem, semmilyen szinten nem látszik a végeredményen, hogy alacsony költségvetésből készült. Hozzá kell tennem, hogy a stábtagok és a színészek jóval kisebb gázsit kaptak, mint szoktak. Mindenki részéről egy kicsit szívességprojekt is volt ez a film. A forgatás hangulatára sem nyomta rá a bélyegét, hogy gyorsabban kellett dolgoznunk. Az alacsonyabb büdzsé olyan szempontból még segített is, hogy mindenki különösen fegyelmezett és koncentrált volt, mert sokkal több jelenetet kellett felvennünk egy nap alatt, mintha több pénz állt volna rendelkezésünkre. Nagyon alapos előkészítéssel és odafigyeléssel meg tudtuk oldani ezt a kihívást.
Több rendező is azt vallja, hogy rengeteg kreatív energiát hív elő az alkotókból, ha kevés pénzből kell dolgozniuk.
Ezzel maximálisan egyetértek. Rengeteg olyan kreatív megoldást kellett kitalálnunk, amit sokkal egyszerűbben kiviteleztünk volna, ha rendelkezésünkre állt volna pénz, paripa, fegyver.
Ha semmilyen szinten nem kellett volna kompromisszumokat kötni, nagyságrendileg mekkora összegből készült volna el a Futni mentem?
Körülbelül 800-900 millió forintból.
Csányi Sándor tizenegy év szünet után játszik újra magyar mozifilmben. A te kedvedért vállalta a szerepet?
Remélem, hogy egy kicsit ez is szerepet játszott a döntésében. Tenki Rékát is megkértem, hogy segítsen meggyőzni Sanyit, akinek már nem volt kedve több romantikus vígjátékban játszani. Úgy érezte, eleget szerepelt ebben a zsánerben. Megkértem Rékát, hogy mutassa meg neki a forgatókönyvet. Elolvasta és megszerette a filmet. Sanyit is bevontuk, hogy segítsen kitalálni a filmbéli karakterét és nagyon jó ötleteket hozott.
A többi szereplőt mi alapján választottad ki?
Rengeteg színészt meghallgattam. Részemről nem volt szempont, hogy ismert színészeket válasszak, de a producerek részéről igen. Tudtuk, hogy marketingre nem lesz elég pénzünk, márpedig ahhoz, hogy a film PR-ja működjön, ismert nevekre volt szükség. Nem volt kifogásom ellene, ráadásul ők voltak a legjobbak. Udvaros Dorottya egy percig sem volt kérdéses. Kevés olyan színésznő van, aki hetvenévesen ilyen sportos és friss. Lovas Rozival és Tenki Rékával most először dolgoztam együtt. A casting során ők teljesítettek a legjobban. Trill Beatrixet ismertem a Valami Amerika-sorozatból és tudtam, hogy nagyon tehetséges. Generációja egyik kiemelkedő színésznője.
Eddig valamennyi mozifilmed elérte a legalább százezres nézőszámot. Jelent számodra nyomást, hogy a Futni mentemnek is meg kell ugrania ezt?
Számomra inkább az volt a nagy kérdés, hogy egy ilyen filmet el lehet-e készíteni üzleti alapon. A producerek komoly rizikót vállaltak ezzel. Úgy számoltunk, hogy kétszázezres nézőszámra lenne szükségünk. Az első napok sikerei után el tudom képzelni, hogy elérjük ezt a számot.
Rengeteg magyar film került ősszel a mozikba. Mennyire volt tudatos, hogy november közepére időzítettétek a Futni mentem premierjét?
Az elejétől kezdve a karácsonyi időszakra terveztük a bemutatót. Sajnos a többi magyar film forgalmazói is így döntöttek. Sajnálom, hogy nem tudtunk megegyezésre jutni. Így egymás elől vesszük el a nézőket. Nagyon sokan járnak moziba karácsony körül, de olyan drágák lettek a mozijegyek, hogy számottevő kiadásnak számít egy háztartásban. A magyar emberek nem fognak hetente moziba járni, ezért muszáj lesz választaniuk, hogy melyik magyar filmre üljenek be.
Egy interjúban azt mondtad, hogy egy film esetében az igazi harc akkor kezdődik, amikor el kell juttatni a nézőkhöz. Említetted, hogy az alacsonyabb költségvetés miatt nem maradt elég pénz reklámra. Mennyire vagy elégedett a Futni mentem marketingjével?
Szerintem jó munkát végeztünk és azért félreraktunk marketingre, mert sorsdöntő az első hétvége. Ha jó a film, onnan már viszi a szájhagyomány. A nem nagy büdzsét nagyon okosan költöttük el. A közösségi médiára helyeztük a hangsúlyt, ahol kis túlzással költség nélkül is tudjuk vinni a film hírét. PR-ban nagyon erősek voltunk. A Central Média jóvoltából rengeteg címlapon szerepelt a film és a szereplők. Az RTL volt a másik médiapartnerünk, így a csatorna műsoraiba be tudtuk csempészni a film reklámjait. A Master Goodtól kaptunk óriásplakát-helyeket. Úgy érzem, hogy a szűk büdzsé ellenére erős kampányt tudtunk szervezni a film köré.
A film hivatalos bemutatója előtt több premier előtti vetítést, közönségtalálkozót szerveztetek. Ilyenkor be szoktál ülni a közönséggel a vetítésre, hogy megnézd, hol nevetnek, hol hatódnak meg?
Igen, érdekelnek a közönség reakciói. Miközben vágtuk a filmet, rengetegszer láttam, ezért még nincs meg az a távolság, hogy reálisan lássam, így a közönség visszajelzései fontos támpontot adnak. Az a legszerencsésebb, amikor olyan vetítésre ülök be, ahol a nézők fizettek a belépőért, mert ők nem elfogultak. Jó látni, amikor nevet, meghatódik a közönség. Olyan részeken is nevetnek, amiket ki szerettem volna vágni, de az alkotótársaim rábeszéltek, hogy hagyjuk benne őket.
Állami támogatás híján az utóbbi időben egyre több alacsony költségvetésű magyar független film jelenik meg. A rendezőkkel beszélgetve gyakran szóba kerül, hogy meddig lehet elvárni a stábtagoktól, hogy kevés pénzért vagy ingyen dolgozzanak a magyar filmeken. Milyennek látod a jövőt?
Ebből nem lehet rendszert csinálni. Az az egyetlen szerencsénk, hogy a magyar filmipar a szervízmunkákra épül és jól fizető munkát biztosít a hazai szakembergárdának, akik így néha megengedhetik maguknak a gesztust, hogy olcsóbban dolgozzanak a magyar produkciókban.
Több rendező, például Hajdu Szabolcs is úgy döntött, hogy nem akar több filmet készíteni szívességi alapon, ezért külföldön folytatja. Neked megfordult a fejedben, hogy elhagyod az országot?
Igen, de úgy érzem, nagyon nehéz dolga van egy rendezőnek, ha nem az anyanyelvén készít filmet, főleg abban a műfajban, amiben én dolgozom. Sokkal nehezebben jutnék el a filmkészítésig külföldön, mint Hajdu Szabolcs Olaszországban vagy Pálfi György Görögországban. Nekem itthon kell megpróbálnom filmet készíteni. Bízom benne, hogy nem tart örökké az a helyzet, ami most uralkodik a magyar kultúrában.
Milyen filmötleteid vannak?
Az első helyen a Máté Péterről szóló életrajzi film áll, ami egy érdekes korrajz lenne az 1980-as évekről. A Tízparancsolat 2.0 egy ifjúsági film, ami erős görbetükröt állítana a mai magyar társadalomnak, emiatt nem is kaptam rá támogatást az NFI-től. Egy sci-fi is itt van a terveim között. Bízom benne, hogy egyszer még el tudom készíteni ezeket a filmeket. De egyelőre marad a független filmes világ és talán annyit elárulhatok, hogy készülődik egy új film ugyanezzel a csapattal, ami nem a Futni mentem folytatása, bár már most sokan követelik.
