Ritát, a fiatal és magányos nőt egy éjszaka elrabolják az utcáról. A különös Árpád-család lakásában tér magához, akik váltig állítják, hogy ő valójában Szilvi, a család elveszett tagja. Rita tisztában van vele, hogy kicsoda, és azzal is, hogy Árpádéknál az őrület uralkodik. Ugyanakkor belátja, hogy ha valaha is meg akar szabadulni tőlük, kénytelen lesz megszemélyesíteni ezt a bizonyos Szilvit.
Az Itt érzem magam otthon, Holtai Gábor első nagyjátékfilmje az identitásfeladásról szól. A fő kérdése, hogy az ember mennyit hajlandó elengedni saját magából annak érdekében, hogy túléljen egy olyan rendszerben, ahol önazonosan nem tudna boldogulni. Ritát / Szilvit Lovas Rozi, elrablóját Molnár Áron, a család vezetőjét, mindenki nagyapját, „Papát” Szervét Tibor, a családtagokat Znamenák István, Józsa Bettina, Gryllus Dorka, Simon Kornél és Simon Soma, az ördögi família közeli barátját pedig Zsurzs Kati alakítja.
Holtai Gábor rendező / Fotó: Varsics Péter
Holtai Gábor rendező és Veres Attila forgatókönyvíró 2020 szeptemberében kezdtek el dolgozni a thriller elemekkel rendelkező pszichológiai dráma filmterven, amellyel jelentkeztek az NFI Inkubátor Programjába. Az Itt érzem magam otthon bekerült a döntősök közé, itt fejlesztették a forgatókönyv első draftját, ám a 2021-es pitchfórumon nem nyertek gyártási támogatást vele. A rendező azonban nem adta fel. „Ezt a filmet akartam megcsinálni, nagyon bíztam a forgatókönyvben. Nem volt B-tervem, de még, amikor nagyon reménytelennek is tűnt a helyzet és nem akartak kinyílni az ajtók, akkor is úgy éreztem, hogyha csak egy filmet fogok csinálni az életem során, ennek kell lennie. Nagyon erős érzelmi-intellektuális kötődésem volt az anyaghoz, ami makacssággal is párosult.”
Az elkövetkező két évben a nemzetközi színtéren kezdtek el kapcsolatokat építeni és támogatást keresni a produkcióhoz. „Rengeteg sales agentnek, forgalmazónak tetszett a filmterv, és olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy ne alakítsuk át, ne igazítsuk semmilyen piachoz, hanem próbáljuk meg ebben a formában megvalósítani.” Az Inkubátorra Fülöp Péter producerrel pályázták, és már a döntőt követően, a Toldi Moziból kilépve odalépett hozzájuk Farkas Ádám producer azzal, hogy „ő szeretne erre a hajóra felszállni, mert jó lesz.”
A filmbéli család a forgatáson / Fotó: Varsics Péter
Ilyen módon Farkas Ádám segítségével Mártonffy Zoltán és a CineSuper cég lett a második produkciós partnerük, a rendező szerint pedig a rengeteg pozitív külföldi visszajelzés eredménye, hogy a producerek végül úgy döntöttek, saját forrásokból finanszírozzák a film elkészítését. Az Itt érzem magam otthon így az olyan közvetlen állami támogatás nélkül megvalósuló magyar nagyjátékfilmek vonulatához csatlakozott, mint Szimler Bálint Fekete pont, Schwechtje Mihály A bébiszitter, Herendi Gábor Futni mentem, vagy Hartung Attila A pokol élővilága című alkotásai (utóbbinak egyébként szintén Veres Attila jegyzi a forgatókönyvét.)
A rendező a nagyjátékfilmet tematikailag Veres Attilával való előző közös munkájuk, 2020-as Második kör című kisfilm folytatásának tekinti. „Ott arról volt szó, hogy egy fiatal pár hogyan alkuszik meg egy elnyomó hatalommal szemben annak érdekében, hogy gyereket vállalhassanak. Az alapgondolat itt is hasonlít, a főszereplőnk belekerül ebbe a lehetetlen, opresszív helyzetbe, és azt vizsgáljuk, milyen módokon hajlandó behódolni a szabályoknak, hogy a saját életminősége elfogadható szintre kerüljön. Ami a két filmben azonos, hogy mindkettő arról szól, az emberek hogyan adják fel a szabadságukat a biztonság és a komfortérzetéért cserébe.”
Molnár Áron és Lovas Rozi / Fotó: Varsics Péter
Holtai arra, a Veres Attilával közös megfigyelésükre vezeti vissza az ötletet, hogy az emberiségnek a kapitalista életformán keresztül iszonyatos igénye lett a kényelemre. „Mivel ez az emberek életének egyik fő célja, abban is a fő motivációs erőt jelenti, hogy mennyi igazságtalanság és negatívum felett vagyunk hajlandóak szemet hunyni, és mennyi mindent adunk fel a saját értékrendünkből érte. Ez hatalmas mennyiségű önhazugsággal jár együtt.” Példaként nem csak az elnyomó társadalmi formákat, hanem a klímaválságot is említi. „Ha mind elfogadnánk, hogy ez létezik, és a megállításához tényleg gyökeresen változtatnunk kellene az életünkön, az szembemenne a komfortigényünkkel.”
Bár az Itt érzem magam otthon a Második körrel szemben nem egy kitalált disztópiában, hanem a saját világunkban játszódik, az abszurditás és a fekete humor vissza fog köszönni a kisfilm hangulatából. Fontos referencia volt még a görög weird wave alapvetése, a szintén javarészt egy helyszínen játszódó és egy bizarr, saját szabályok szerint élő családi szektáról szóló Kutyafog is. „Nyilván más dolgokról mesélünk, de Lanthimosz nagyon jól és érdekesen kezeli az abszurdot, bármelyik filmjéről is legyen szó.”
Molnár Áron és Szervét Tibor / Fotó: Varsics Péter
A Második kör három főszereplőjéhez, Lovas Rozihoz, Molnár Áronhoz és Znamenák Istvánhoz is ragaszkodtak. „Nem fordult még elő velünk Attilával, hogy már a legelején, a szereplők kitalálásánál konkrét színészeket mondtunk. Attila az ő arcukra, mozdulataikra írta ezeket a karaktereket.”
A forgatás idén március és május között, 21 napon keresztül zajlott, operatőrként Szőke Dániel, látványtervezőként Takács Eszter, jelmeztervezőként Nagy Adrienna, maszkmesterként pedig Kund Barbara munkája is nagy hozzáadott értéket jelentett. Holtai úgy fogalmaz, hogy végig transzban volt, így az alacsony költségvetés szülte megkötéseket inkább kreatív kihívásként élte meg.
Lovas Rozi és Holtai Gábor / Fotó: Varsics Péter
„Ha három és fél éven keresztül tolsz egy szekeret, már önmagában hatalmas eufória megérkezni vele valahová. Nagy szerencsém volt abban, hogy nem kellett hozzányúlni a forgatókönyvhöz, a szereplőgárda a sűrű elfoglaltságok ellenére is elköteleződött a film mellett és hihetetlen munkát végzett, a stábunk pedig 120%-ot tett bele. Hozzászoktam, hogy a filmkészítés az előkészítés és a gyártás során meghozott kompromisszumok szinergiája. Ehhez képest, amikor befejeztük és Kovács Éva Vica vágóval visszanéztem az anyagot, meglepően kevésszer éreztem azt, hogy itt-vagy ott lehettek volna jobb megoldások. Ez egy nagyon ritka élmény filmgyártás során.”
A forgatás ugyan már véget ért, de Holtaiék nem sokat pihennek, nyakig benne vannak az utómunkában és a vágásban. „Nem nagyon pihenünk, dolgozunk rajta, remélhetőleg a nyár végére össze fog állni egy vállalható első vágat, amit a külföldi forgalmazóknak is meg tudunk mutatni.” Ideális esetben szeretnének a jövő évi fesztiválszezonra teljesen elkészülni, majd azt követően minél több országban bemutatni a filmet.
