“Csak egyetlen történet létezik. Szerelmes? Háborús? Családi” – válaszolja a (halott) nagymama a Hét kis véletlen hőseinek. Gothár Péter életművében mindig is kulcsfontosságú szerepe volt a családnak. A Megáll az idő-ben az apa nélkül itthon maradt anya és fiai ‘56 után próbálnak boldogulni, az Idő van egy megromlott házasság, az amerikai mintára készült Magyar szépség pedig egy darabokra hulló család története. Bár Gothár hőseit a saját problémáik megoldása hajtja előre, rajtuk keresztül az adott kor szellemisége, problémái és örömei is megmutatkoznak. A Hét kis véletlen szereplőit nem egy forradalom, és nem is egy újra meg újra kinövő szőrszál mozdítja ki a nyugalmi állapotból, hanem egy fiatal nő, aki Vénuszként lép ki a dunai habokból.
Mészáros Blanka és Rezes Judit / Forrás: Filmpartners
Gertrúd (Rezes Judit) zenetanár és megszállottan rajong Bartók Béláért, ezen kívül nincs sok öröm az életében. Kottákat másoló férjével, Misivel (Mészáros Máté) és Zolival, a kamasz fiával (Börcsök Olivér) nem találja a közös hangot, a háztartásban mindenki a saját művészetével van elfoglalva. Egy dunaparti kóruspróbán megváltóként tér vissza Gertrúd életébe egykori kis tanítványa, a gyönyörű nővé érő Albán (Mészáros Blanka), aki annyira megbabonázza, hogy ott helyben menten összeesik. A lehengerlő lány felborítja a család életét, megkérdőjelezi a múltat és a jelent, a családanya számára pedig megcsillantja az újrakezdés lehetőségét. Apa és fia különösebb tiltakozás nélkül sodródik az eseményekkel, és nekünk sincs más választásunk, mint hátradőlni és megpróbálni felfejteni a kusza fonalat.
Gothár Péter most is messziről kerüli a hagyományos narratívát (főleg az Idő van és a Haggyállógva Vászka abszurd világára emlékeztet, előbbinek a főcímdala is felcsendül), az első pillanattól az utolsóig bármi megeshet ebben a történetben. A film címe szolgálhatna megoldókulcsként, utána mehetnénk, és kereshetnénk, hogy melyik is a hét véletlen, de nem járnánk sikerrel, a néző kedvére szemezgethet a számára a legfontosabb egybeesések közül. Nem csak a cím nem ad kapaszkodókat, az alapvetően egyszerű történet is főleg szabadon értelmezhető, szürreálba hajló etüdökből áll össze. Gertrúdék mesei világában felborul a tér és kizökken az idő, a holtak életre kelnek, a fényképek megelevenednek, az emberek néha egerekké változnak, a teniszütőt tésztaszűrésre használják – utóbbiban mondjuk van logika.
Mészáros Blanka, Rezes Judit, Mészáros Máté, Börcsök Olivér / Forrás: Filmpartners
Az egymásra lazán épülő (ezért a sorrendet tekintve sokszor fel is cserélhető) jelenetek között van parádés – ahogy Misit a bérház lakói egy emberként kérik fel télapónak, óvatos flörtjei az alsó szomszéddal (Börcsök Enikő egyik utolsó filmszerepében) vagy az új családtagot beavató, körsvenkes vacsora – és kevésbé jól működő is. A káosznak nem sikerül mindig az izgalmas oldalát elkapni, a gegek többször laposak, a tanulság elmarad, a fényképeken keresztül bemutatott holokauszt-szál zavaróan amatőr hatást kelt. A mérleg nyelve nagyjából középen áll: minden gyengébb szkeccs mellé érkezik egy másik, ami a nyelvi lelemény, a technikai megoldás, vagy a színészek jelenléte miatt viszont kifejezetten jól működik. Rezes Juditnak régóta kijárt már egy ilyen fontos filmszerep, de az egész színészgárda láthatóan élvezettel lubickol a Gothár-féle szürreálban. Egyedül Mészáros Blanka játékosnak szánt többszöri lemeztelenítése indokolatlan – Albán a bűnbe hozó, melleket kitakaró alma nélkül is érzéki és kiszámíthatatlan hurrikán maradt volna.
Ez az epizodikusság nagyban köszönhető Bartók Bélának, aki példaként szolgált a szerkezet kiépítésében (ez a címre is egyfajta választ adhat: a Hét kis véletlen, mint egy zenemű hét tétele). Bartók nem csak a zenében, hanem a nyitó képsorokban is jelen van: Gertrúd lelkesen mutatja a kisdiákoknak az egyik zeneműve koncertfelvételét, de ők inkább zavarba ejtő témákat dobnak fel, és előre vetítve a film későbbi motívumait. A 9 éves Albán már itt is szeretettel csimpaszkodik Gertrúd szoknyájába, ez a rajongás alakul át egy évtizeddel később tabudöntögető vonzalommá.
Forrás: Filmpartners
A szabadon kezelt szerkezethez hasonlóan eklektikus nyelvezet párosul. A Hét kis véletlen párbeszédei első hallásra olyanok, mintha több kirakós darabkáit összeöntötték volna egy dobozba, és nekünk kellene megkeresni azt, amelyik az általunk kirakni vágyott képbe végül illeszkedni fog. Gertrúdék Esterházy Péter, Rejtő Jenő, Ottlik Géza, Ingmar Bergman és más művészek alkotásaiból idéznek, amikor egymással vagy kibeszélve, a nézőkkel kommunikálnak.
A párbeszédek így teljesen másfajta befogadást igényelnek, és az egymás mellé rakott, össze nem illő mondatok arra is ráerősítenek, hogy a szereplők tulajdonképpen folyton csak a saját mondanivalójukat rizsázzák, és valójában senki sem figyel a másikra. Az intellektus ünneplése sokszor válik a kommunikáció bukásává. Ezerszer elmesélt, csattanó nélküli történetek, jól bejáratott wikipediás érdekességek, reklámszlogenek és üresjáratok veszik át az értelmes, tiszta beszélgetés szerepét a film polgári miliőjében.
Forrás: Filmpartners
Az idézetekből összeollózott párbeszédek hasonló élménnyé teszik a Hét kis véletlent Pálfi György Final Cut-jához: ahogy a többszáz bevágott film egy-egy kockáját, itt a hallott mondatokat is nagy élmény beazonosítani, de az alapvető történetet ezek nélkül is megértjük. Gothár nem kultúrtörténeti órát kíván tartani, csak segítségül hívja a legnagyobb író-rendező hőseit, hogy a számára fontos idézeteken keresztül próbálja megszólítani a nézőt.
Táborosi András operatőr ötletes képi megoldásai (a már említett körsvenk vagy a bérház ablakainak folyamatos tükröződése) és Bartók Béla zenéi még tovább fokozzák a posztmodern egyveleget. Így a Hét kis véletlen egy zsúfolt összművészeti élménnyé válik, amit nem kis munka befogadni, de kellő nyitottsággal eredeti és elgondolkodtató tud lenni. Az utóbbi évtizedben aligha készült ehhez hasonló eklektikus, a filmnyelvvel kísérletező mozifilm.