Ki az, aki annyira okos, mint egy egyetemi tanár, annyira erős és rátermett, mint Tarzan, és ellenállhatatlanul cinikus és sármos, mint Robbie Williams? Egy spermabankban nyilván a legkeresettebb profil lenne: Indiana Jones.
Rajongói berkekben közismert röpke szóváltással indult az Indiana Jones-saga. 1977, Hawaii: George Lucas a blockbusterré avanzsálódó aktuális Star Wars-film promója elől menekül, Steven Spielberg pedig túl a Párbajon, a Sugarlandi hajtóvadászaton és a Cápán, épp a Harmadik típusú találkozások forgatását piheni ki.
Lucas: Mi a következő terved?
Spielberg: Csinálnék egy James Bond-filmet.
Lucas: Jobbat tudok neked. Indiana Smith.
Eredetileg ugyanis így hívták a főhőst. Lucas már jó pár évvel a hawaii disputa előtt kitalálta az Indy-mondakört: kezdetben Philip Kaufmann íróval közösen csiszolták a terveket. Lucas először playboyra vette Indyt, inkább kincsvadászt és nagyzoló világfit képzelt el. Spielberg akár alkoholista irányba is eltolta volna, Lucas végül pozitívabb figurát kért. Lawrence Kasdan forgatókönyvíró (akinek a hatodik verzióját fogadták el a Frigyládára) és Spielberg végül az egyszerű és nagyszerű, kettős életű hős/régész karakterre szavazott, akinek a lelet jelentősége fontosabb, mint az érte kapható pénz, akinek Lara Croft és Robert Langdon (A Da Vinci-kód) csak gyenge klónja, s akiről az angol szótárakban külön szócikket neveztek el: Indiana Jones = merész kalandor ember.
A kobrás jelenet, amit egy üveg segítségével vettek fel |
Apropó elnevezés: több változat kering a névadás körülményeiről. Masszívan tartja magát az a sztori, hogy Lucas kutyája utána kapta a főhős az Indiana Smith nevet (erre viccesen utalgatnak is a Kereszteslovagban), majd ezt változtatták meg Jonesra (kb. Kovácsról Vargára), mert túlságosan is Steve McQueen cowboykarakterére, Nevada Smithre utalt. (Indiana Jones polgári nevén: Dr. Henry Walton Jones, Jr. – A szerk.) S ha már kutya: Spielberg is humoránál volt, amikor a Végzet templomának nyafka női főhősét saját kutyája, Willie Scott után nevezte el, sőt a 4. részben, a Kristálykoponya fiatal kalandorát, Indy jobbkezét Muttnak hívják, ami szintén kutyanév. (Indiana Jones lehetséges valós előképeiről – felfedezők, kalandorok – a múlt heti HVG közölt érdekes cikket.)
Lucas még 1980-ban, a Birodalom visszavág készítése során látta meg Harrison Fordban Indyt - előtte Nick Nolte visszautasította a szerepajánlatot, Nick Mancusót és Peter Coyote-ot pedig a casting során szórták ki -, és gyorsan egy három filmre szóló kontraktust kötött vele. Mellesleg Ford később a Schindler listája címszerepét adta vissza Spielbergnek. Idevág, hogy Spielberg Klaus Kinskinek is ajánlott egy epizódszerepet, aki így felelt a lehetőségre: „bármennyire is szeretnék Spielberggel forgatni, a forgatókönyve, akárcsak bármelyik eddig, egy kalap szar”.
Eredetileg Tom Selleck lett volna a karakán régészprofesszor, de a Magnum-széria miatt egyeztethetetlen volt; talán nem is baj. Kedves gesztus a tévésorozat készítői részéről, hogy egy részt a Frigyláda magnumos paródiájának szenteltek. A színészválogatásban Spielberg kárpótolta magát vágyait illetően: az Indy-filmekben eddig szerepelt egy egykori James Bond-csaj (Alison Doody), egy rakat Bond-epizodista (köztük a remek John Rhys-Davies), és egy legendás Bond (Sean Connery), aki csak 12 évvel idősebb Fordnál, a Kereszteslovag-ban mégis az apját alakítja (a szerepet eredetileg Gregory Pecknek szánták). A 4. részben Connery már nem óhajtott szerepelni mondván „túl öreg”.
A Jó és a Rossz küzdelme egy szimbólumért - Ronald Lacey |
S ha már leragadtunk a színészeknél! A Frigyláda legelső forgatási napján mutatkozott be az azóta befutott Alfred Molina (mint Indy kalauza az őserdőben), fejebúbjáig tarantulapókokkal borítva. A Végzet Templomában a viciózus főpapot, Mola Ramot egy olyan indiai színész alakítja, aki a felkéréskor éppen 18 filmet forgatott egyszerre Bollywoodban, s pluszban még ezt is bevállalta.
Akinek még megvan VHS-en a régi magyar szinkronos változat (nem a 4-lemezes exkluzív, újraszinkronizált DVD-pakk!), az sürgősen tekerjen ahhoz a részhez, amikor Indyék a pankoti palota alatti bányában küzdenek a Káli-kultuszusokkal a Shankara-kövekért. A magyar fordítással nem törödő id. Dózsa László, aki Mola Ram magyar hangja, elképesztő halandzsa nyelven ad utasításokat fogdmegjeinek, és egyszer csak így kiáltja el magát: Lumbágóóó! - s ez szervesen illeszkedik az elhangzottakhoz. A tetralógiát át-átszövik a belső utalások és önreflexiók: számos statiszta és epizód feltűnik többször is a filmekben, például a Star Warsból Ozzel admirálisként ismert Michael Sheard a 3. részben Hitler, az elsőben tengeralattjáró-parancsok (a vasszörnyet költségtakarékossági okokból a Das Boot forgatásáról hozták).
Mi a titka az Indy-szériának? Mi az oka, hogy a www.imdb.com toplistáján a Frigyláda minden idők 17. legjobb filmje? Hogy a Simpson-családban, amelyben sikk és megtiszteltetés szerepelni, többször is megfordult Indy? Hogy elképesztő márkanévvé vált, PC-játék készült belőle, és még a Legót is megihlette (klikk ide)?
Hogy az első rész közel 20 milliós büdzséje 384 millió dollárt hozott, a második 30 millióra 333 milliót, / 333, a harmadiké 44 millióra 495 milliót? És mennyit hoz a 125 millióból készített 4. rész?
Misztikus, rémisztő, mágikus világ |
A recept egyszerű: kreálj egy olyan világot, amely a fiataloknak és felnőtteknek egyaránt egzotikus, romantikus, bizsergetően rémisztő, vicces és nosztalgikus! A címekben már eleve mágikus hívószavak vannak, amelyekre egy fantáziadús átlagnéző sem mondhat nemet. Indy (magyar hangja a kiváló Csernák János) foglalkozása is időkön átívelő: a régész a jelenből kutatja a múltat, amely a jövőre is kihat. A konfliktus épp abból adódik, hogy egyesek az archeológiai érdeklődésüket a gonosz szolgálatába állítják (például Belloq az első részben).
A helyszínek is felcsigázzák a nézők képzeletét (mellesleg gyártási szempontból is elképesztő, hogy mennyi országban forgattak): a Frigyládában bejárjuk az egész világot, a Végzet Temploma a Kínában kezdődő expozíció után végig egyetlen helyszínen, a komor és ijesztő Indiában marad, a Kereszteslovagban pedig ismét változatos vidékeken kalandozunk (például a petrai sziklatemplom rejti a Grál „telephelyét”). A felállás egyébként szokott sablont követ: fehér ember egzotikus helyen, rácsodálkozás a helyi viszonyokra, küzdelem, megmenekülés (vö. A veszélyes élet éve, A csendes amerikai, Gyilkos mezők, stb). Nem véletlen, hogy gyakran vádolták a sorozatot rasszizmussal, hiszen sokszor kétdimenziósan, leegyszerűsítően, biodíszletnek használja fel egyes vidékek őshonos lakosainak szokásait, viselkedését.
A kulcsszó a kaland, a kötőanyagot és a tölteléket az akciódús és a (néha már abszurd) humoros elemek keverése adja, a hátteret a szabadon kezelt történelmi kulisszák (nácik, hidegháború, gyarmati területek), a fordulatos sztorit pedig a zsánerek tudatos keverése támogatja: hol westernes, hol rémisztő horroros, hol szappanoperás, hol meg decens film noir-os ízek vegyülnek egymással. Sőt sok verekedés egyenest a slapstick-komédiázást idézi.
Valahogy mindig megmenekül a bajból |
A stíluskeveredés érzetét alapvetően erősíti, hogy Indiana Jones kettős kötésű hős: egyszerre értelmiségi (szemüvegben, elegánsan) és archetipikus amerikai post-cowboy (szűk szem, kopott „munkaruha”; a Kristálykoponya forgatása alatt 10 bőrkabát használódott el). Nemcsak a női szívek szakadnak meg utána, hanem a Kék Osztriga Bár meleg macsóinak is ínyére válna háromnapos borostástul, kigombolt ingestül, kalapostul, ostorostul, bőrcuccostul. Akár a Village People egyik tagjának dublőre is lehetne. A Kereszteslovagban felcsillantott előzményekben egyébként kiderül, miért is visel ilyen szerkót Henry Jones Junior (Coronado keresztjét kutatva kapta egykori ellenfelétől) és mitől van kígyófóbiája. A tinédzser Indyt a tragikus sorsú River Phoenix adja, akit maga Ford javasolt saját fiatalkori énjének megformálására. (Az ifjú Indiana Jones változatos kalandjaiból külön sorozat is készült, amelyben egyszer, egy 1993-as részben – Mistery of the Blues – szerepelt Harrison Ford is.)
A sármos régészkalandor amolyan comics hős, a hihetetlenül precíz storyboard is erre utal: az Indy-széria mintha egy (sosem létezett) klasszikus képregény megfilmesítése lenne, a filmképek, a beállítások pedig ezen képregény kockái. A Spielberg, Lucas és Ford által teremtett karakter mára ikonikus hőssé vált: azzal a próbálkozásukkal, hogy egyfajta hommage-t állítsanak a '30-as évek amerikai képregényeinek, megteremtették a saját mitológiájukat és panoptikumukat. Az emelkedettség, az elrugaszkodottság végig tapintható: Indy rendre csodával határos módon, megmagyarázhatatlan módokon kerül ki a túlélhetetlen megpróbáltatásokból, s ez csakis a legendás hősöknek, az igazi kereszteslovagoknak jár ki. Apropó: a magyar forgalmazásban a 3. résznél konkrétabbnak bizonyult az „utolsó kereszteslovag” cím, mint az eredeti Last Crusade, azaz utolsó keresztesháború, pedig utóbbi talán metaforikusabban fejezi ki Indy elhivatott küzdelmét a „gonosz” ellen).
Az Indy-széria olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy sokan nem átallották egyszerűen kopírozni a receptet: Lara Croftot és a Tomb Raidert már említettük. De a '80-as évekbeli King Solomon's Mines (Salamon király bányája) és folytatása a Lost City of Gold is kvázi Indy-filmek, csak a főszerepben Richard Chamberlainnel, Sharon Stone-nal, és itt is felbukkan John Rhys-Davies. (Henry Rider Haggard 1885-ös kalandregénye persze nyilván ott volt az Indiana-sorozat ihletői között. – A szerk.) De elég ha a Csillagkapu-t nézzük, ahol az Indiana Jones-nak megfeleltethető karaktert kettébontották: Kurt Russell játssza a verekedős katonát, James Spader pedig a szeriőz régészt.
Harrison Ford veszélyeztette a kaszkadőrök állását |
A '80-as években készült első három rész filmes nyelve a régi hollywoodi módszereket idézi, minimális speciális trükkel él (az Industrial Light & Magic nem volt túlfoglalkoztatva), visszanyúlik szívmelengető, old school megoldásokhoz, mint péládul a repülő útvonalának animált térképe, a modell-hullámvasút vagy éppen a függőhídról a krokodilokkal teli szakadékba aláhulló bábuk. Ez a régivágású hozzáállás a Kristálykoponyában is megmaradt. Spielberg nem akarta modernizálni a stílust, a technikát. Ezért forgatott ismét 35 mm-re (Lucaséknál, digit-Hollywoodban ez már avíttas), ezért nincs agyonnyomva CGI-vel (a 4. rész mindössze 30 százalékába avatkoztak bele digitálisan). Nem véletlen, hogy rendre Oscar-díjakat zsebeltek be a soros részekkel az effekt-brigádok.
A Frigyláda egyes jeleneteiben konkrétan megfigyelhető a színészek és kaszkadőrök fizikai fájdalma (a tömegjelenetekért is felelős Second Unit rendezője az 1. részben Michael Moore volt, Spielberg szinte csak a közelieket és a dialógokat csinálta személyesen), amit a mai digitális világban gombnyomással oldanak meg. Állítólag Ford az összes forgatáson olyan sokat akart maga megcsinálni az esésekből, hogy kaszkadőre, Vic Armstrong (aki a Szabadság, szerelem című '56-os filmet is koordinálta) megkérte, vegyen vissza, mert ő emiatt kevesebb fizetést kapna. Ford engedett, de például egy lábzúzódást csak összeszedett a Frigyláda sivatagi showjában, amikor a náci katonával folytatott küzdelmében a repülőgép kereke alá esik.
A mesterséges effekteket ügyesen helyettesítik a kreatív vizuális megoldások: elképesztő például, ahogy egy kameradaruzással feltárul a Kereszteslovag szakadékba olvadó kőhídja („aki el mer ugrani az oroszlán fejétől, bizonyítja érdemességét”), amelyre Indy végül rálép. Ez a képi megoldás olyan magnetikus hatású, mint a Cápában a fahrtzoom volt. Bizarr a pankoti palota vacsoramenüje (majomagyvelő, elefántszemleves, kígyó-steak, bogár-nass), akárcsak a velencei katakomba-rendszer, rémisztő a frigyládás szertartás szellemhadserege (dróton rángatott babák), akárcsak ahogy Indy egy kobra elé pottyan (ez utóbbit üvegfal segítségével vették fel).
Kevés sansszal ugyan, de túlélik |
Egyszerűen minden hihetetlenül jól van kitalálva, nincs üresjárat és nincs sablonos megoldás. Sőt filmrajongóknak számos allúziót rejtenek el, kezdve a Paramount Pictures logójából átalakuló hegyre, a Frigyláda záróképsorán át (amely az Aranypolgár végére emlékeztet). A Star Wars-sagára is betűk, jelek, számok utalnak: ott a feliratos hidroplán, a Lelkek Kútjában heverő R2-D2, a kínai mulatót Obi Wan-klubnak hívják, C-3PO és R2-D2 neve pedig a Frigyláda egyik hieroglifáján olvasható. Persze bakiból is sokat tartanak számon rajongói fórumok: a legnevezetesebb, hogy miként élte túl Indy, amikor a tengeralattjáróval együtt alámerült.
Szabály, hogy Indy sosem vesztheti el a kalapját vagy ostorát a kontinuitás problémák miatt. Szabály, hogy minden rész egy külön kis expozícióval indul, amely a feszültségkeltést, megelőlegezést, eligazítást szolgálja a film további menetét tekintve. Szabály, hogy olyan veszedelmek kellenek, amiket Indy, kevés sansszal ugyan, de túlélhet, ehhez pedig változatos veszedelmek és menekülő-útvonalak kellenek, amikben tobzódnak Spielbergék: a kőgolyó, az összenyomódó tüskekamra, a velencei hajópropeller, a Jehova-macskakő és társaik roppant izgalmat szereznek a nézőnek.
Akárcsak a visszatérő motívumok: a szakadékok, az arcátszabások (húslefolyás a Frigyládában, megöregedés és „elkoponyásodás” a Kereszteslovagban), a kígyók és szerencsétlen sorsú, s emiatt rendre rikoltozó hölgyek (Kate Capshaw, aki a forgatás után Spielberg felesége lett gyakorlatilag végigsikítja a Végzet Templomát - magyar hangja a remek Eszenyi Enikő). A nők valahogy mindig megszívják Indy mellett: kígyók, bogarak és patkányok társaságában kénytelenek evickélni. A hölgyekkel Indy szó szerint hadilábon áll: ellenségeit (a 3. és a 4. részben is nő a fő ellenlábasa) vagány dumával veszi le a lábukról („A fülem az apámé, a szemem az anyámé, minden más a magáé”), és akik segítik (mint az 1. és a 4. részben Karen Allen), azokkal is folyton hadakozik.
A zarándokhellyé vált cannes-i Carlton Hotel (fotó: Simonyi Balázs) |
A hadakozás nemcsak akciójelenetekben, hanem a pergő dialógokban is megtestesül, a remek szópárbajok állandó vibrálásban és egyensúlyban tartják a filmeket. Különösen pikáns az apa-fiú viszony ábrázolása, ahol a vitázó, sprőd intellektus és a gyerekkori ridegtartásban gyökerező eltávolodás a legkeményebb helyzetekben is megmarad. A figyelmes néző felfedezheti, hogy a halálból a Grál-elixírrel visszatérített, Indy által megmentett idősebb Jones (magyar hangja Sinkovits Imre), aki végig csak Juniornak vagy „fiatalúrnak” szólítja a fiát, a legvégén egyszer csak a baráti Indiana elnevezéssel illeti Fordot.
A legfontosabb szervezőelem, hogy a jó és a rossz küzdelme mindig valamilyen szimbólumért folyik. Mindig valamilyen nemes nagy célt, már-már biblikus missziót próbál teljesíteni Indy, ám beteljesülés nélkül (Frigyláda és Grál-kehely, közé ékelve egy nem éppen régészi feladat: a Shankara-kövek felkutatása). Ez a savanyú, tanulságos anti-happyend a bevett hollywoodi sémákhoz képest meglehetősen furcsa, bár Spielbergtől nem szokatlan. Nem lehet Dr. Jones-é (vagy a múzeumé) a Frigyláda, sem a Shankara-kő, sem a Szent Grál: a racionális, romlott emberi világ nem érdemli meg őket, számukra mindezek csak értékes leletek. Holott ezek kincsek, amik egy transzcendens-misztikus világot illetnek. S ha minden a helyére került, ha Indy leporolta magát, akkor szólalhat meg diadalmasan John Williams fülbemászó fanfára: tiririttiiiiii-tattaráááááá!
A Indiana Jones-tetralógia
Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark) – 1981 (Magyarországi premier: 1985!)
Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom) – 1984
Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusade) – 1989
Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull) – 2008
Tévé-sorozat
Az ifjú Indiana Jones kalandjai (The Young Indiana Jones Chronicles/ The Adventures of Young Indiana Jones) 1992-96
Főszerepben: Corey Carrier (a gyermek Indy), Sean Patrick Flanery (az ifjú Indy), George Hall (a 92 éves Indiana Jones)
Videójátékok
Raiders of the Lost Ark -- 1982, Atari Games
Indiana Jones and the Temple of Doom – 1985, Atari Games
Indiana Jones and the Last Crusade: The Action Game – 1989, Lucas Games
Indiana Jones and the Last Crusade: The Graphic Adventure – 1989, Lucas Games
Indiana Jones and the Last Crusade – 1991, Taito
Indiana Jones and the Last Crusade – 1992, Tiertex
Indiana Jones’ Greatest Adventures – 1994, LucasArts/ Factor5 -- az Indiana Jones-trilógia alapján
Indiana Jones and the Fate of Atlantis – 1992, LucasArts
Indiana Jones and the Infernal Machine –1999, LucasArts
Indiana Jones and the Emperor's Tomb – 2003, The Collective/LucasArts