Már 8. alkalommal kerül megrendezésre a Jihlavai Dokumentumfilm-fesztivál keretében az East European Forum, s a pitching egyre divatosabb a dokumentumfilmesek körében is. A filmterveik alapján kiválasztott néhány dokumentumfilmes -- az East European Forum esetében 24 rendező -- lehetőséget kap, hogy különböző országból érkező programigazgatók, producerek előtt néhány percben prezentálja a filmtervét, egy pár perces trailerrel pedig meggyőzzék a lehetséges támogatókat filmjük potenciális erejéről.

A Cseh álom alkotói is elbizonytalanodtak a fórumon

Az East European Forumon 7, azaz hét percet kapnak a rendezők, akiket a producereik is elkísérnek, hogy „eladják” a filmjüket. A pályázók többsége fiatal, és nagyon izgul, főleg a prezentációt követő kérdések során jön zavarba. Így járt például a Magyarországon is bemutatott Cseh álom című film rendezőpárosa, Vít Klusák és Filip Remunda is. Filmjük, amihez co-producert, elővásárlót, vagy támogatót keresni jöttek Jihlavába, azzal foglalkozik, hogy hogyan fogadják a csehek azt, hogy a szovjet csapatok kivonulása után most amerikai katonai bázis létrehozását tervezi az USA. A film abszurd és ironikus stílusban mesél azokról az emberekről, akik hálásak, rajonganak az amerikaiakért, és a másik végletről, akik magával a sátánnal azonosítják az USA-t. A rendezőket az a kérdés érte váratlanul, hogy mi lesz, ha az amerikai elnökválasztási kampány következtében mégsem épül Csehországban amerikai katonai támaszpont.
 
Volt magyar „pitchelő” is a fórumon. Ruszkai Nóra és Nagy Isván a Négy lábbal a földön című projekttel jelentkezett. Filmjük arról szól, hogyan küzd három nő egy miskolci kutyamenhely megmentéséért, hogyan őrli fel családi kapcsolataikat közös szenvedélyük, az állatok megmentéséért folytatott küzdelem. Ruszkaiék nem voltak könnyű helyzetben a „színpadon”: az egyik bíráló kijelentette, hogy ő egyenesen utálja a kutyákat, más pedig a nemzeti jellegzetességet hiányolta a témából. De érkezett pozitív visszajelzés is, többen javasolták, hogy az Animal Planetnek eladható lenne a film, és és felajánlották a segítségüket a terv lebonyolításához.
 
 

Jihlavában gőzerővel folyik a pitchelés

A legnagyobb tetszést érezhetően a bulgáriai Stephan Komandarev rendező fimterve váltotta ki. A film háromperces trailere után érezhető volt a teremben, hogy megfagyott a levegő. A film egy falu történetét mondja el, ahova az asszonyok minden évben csak egyszer térnek haza Olaszországban, és a férfiak nevelik a gyerekeket. Hova mennek dolgozni az asszonyok, mit is csinálnak valójában idegenben? A biztos csak a sok pénz, amivel visszatérnek. Házaikat felújítják, ám ennek ára van: a gyermekeik anya nélkül nőnek fel, férjük magányban tengeti életét. Mire képes a szegénység, a munkanélküliség, mit meg nem teszünk a pénzért?

Általánosan elmondható, hogy a kelet-európai filmesek többsége a rendszerváltozások társadalmi hatását boncolgatja, mintha ez egyfajta elvárás is lenne a volt szocialista országok dokumentumfilmeseivel szemben. A bírálók igényeinek nem könnyű megfelelni, nemzeti, egyedi témát akarnak találni, nemzetközileg közérthető, egyetemes mondanivalóval.

East Silver

A Jihlavai Dokumentumfilm-fesztivál most rendezi meg harmadszor az East Silver közép- és kelet-európai dokumentumfilmes vásárt, és ehhez kapcsolódóan jelenteti meg az East Silver-katalógust. Ebbe azok a kiválasztott kelet-közép-európai dokumentumfilmek kerülnek, amelyek elérik azt a szakmai színvonalat, hogy a szakmában jártas „válogatók” érdemesnek tartsák őket a propagálásra, azaz a terjesztésre.
A katalógusban több magyar rendező (Sós Ági, Iván Attila, Bálinth Arthur, Böszörményi Zsuzsa, Domokos János, Feszt Judit, Forgács Péter, Hajdú Eszter, Kriza Bori, Molnár Attila Dávid, Mohi Sándor, Somogyvári Gergő, Szirmai Márton, Szuchy Zsuzsa) filmje szerepel.