Így látja a külföldi sajtó
Ahogy a Variety beszámol róla, Peter Strickland családi örökségből forgatta le filmjét Erdélyben. A 82 perces magyarul beszélő film a bosszúról szól, a nő évekkel később torolná meg egykori megerőszakolását. "A bosszú egy magával ragadó, sodró dolog, a bűn határvidékén tanyázik. És ez az egyetlen olyan bűn, amiről mind el tudjuk képzelni, hogy megtesszük. Egyrészről becsületbeli ügyként, a méltóság kérdéseként is tekinthető, másfelől azonban mégis mi is a végeredménye?" mondja Strickland.
A most Budapesten élő, 35 éves, angolt oktató Strickland költhette volna valami másra, valami biztonságosabbra is az örökséget, foghatott volna lakásvásárlásba, de sosem bocsátotta volna meg magának, hogy kihagyta az alkalmat. A színházi és filmrendező életét 16 évesen változtatta meg egy filmélmény, amikor Londonban megnézte David Lynch kultikus Radírfejét. "Teljesen hazavágott. Sűrű, masszív élmény volt, pedig alig értettem belőle valamit." Saját stílusára Fassbinder, Tarkovszkij volt nagy hatással, illetve a 60-as években készült Dog Star Man sorozat Stan Brakhage-től. Habár a Varga Katalin elbeszélő szerkezete kevésbé formabontó, Strickland egy tündérmese vagy ballada hangulatát próbálja megteremteni.
Akármennyire is boldog a rendező a berlini beválogatás miatt, már előre tekint: egy vértelen horrort akar forgatni, amelyben nincsenek gyilkosok. "Csupa belső felvétel, nagyon félelmetes lesz." - ígéri a rendező.
 |
| Primér emberi dráma, univerzális történet |
A film a fesztivál sötét lova volt, de mind a kritikusok, mind a forgalmazók körében sikereket ért el, taglalja a Variety másik cikke . A párizsi Memento Sales már a szerdai díszbemutató előtt értékesítette a Varga Katalint Görögországba, a Benelux államokba, valamint a volt Jugoszláv államokba, a francia forgalmazó pedig maga lesz. De Izrael, Lengyelország, Törökország és Spanyolország is komolyan érdeklődik, a kora reggeli sajtóvetítéskor pedig tömött sorokban álltak az érdeklődők a bejutásra várva. A forgalmazó képviselője azt is elmondta, sok piaci szereplő panaszkodott, hogy a versenyfilmek közt az idén sok nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így nagyobb az érdeklődés az ismeretlen filmek iránt.
A bosszú kicsit sem édes ebben a filmben, írja ismét a Variety, amelyben Varga Katalin akkor kerekedik fel egykori megerőszakolóit megbosszulandó, amikor férje számára kiderül, gyerekük nem tőle van. Strickland filmje a mai Erdély klulisszái közt játszódik, de balladai, ősi hangulat lengi be. Hangütése, stílusa a Deltára emlékezteti Boyd van Hoeijt, a Variety újságíróját, de annál könnyebben befogadhatónak tartja. A megbocsájtás és bosszú közötti keskeny sávot bejáró film szereplői erdélyi magyar színészek, az operatőr Győri Márk, a hangmérnök pedig Kovács György, Tarr Béla állandó munkatársa, a hangi utómunka Budapesten a R.D.I Sound Design Studióban készült.
A Cineuropa cikke szerint a csend központi szerepet játszik a filmben, bár román és magyar népdalok is felcsendülnek pár pillanatra. A falujából elüdözött, gyerekével és imákkal az ajkán bosszúra induló nő morális története azért szép, mert nem választja szét a világot manicheus módra Jóra és Rosszra, hanem finom egyensúlyban tartja őket. A falusi, bukolikus képek Bénédicte Prot újságíróban Jancsó Miklós 1972-es Még kér a nép című filmjét idézik meg.
A magyar alkotók nyilatkoznak
Győri Márk, a film operatőre nagyon kemény, nehéz munkának nevezte a film forgatását, amit azonban áthatott és vitt előre a lelkesedés. Egyfajta időutazás is a Varga Katalin, eleinte mintha a 19. században járnánk, lovas kocsik, földutak között, ám a Hargitán és Erdély több részén az a jelen - több felvétel dokumentarista erejű és hitelességű. Aztán lassan megjelenik az első mobiltelefon, de bégül az idő elveszti jelentőségét, a történet univerzalitása kezd el működni. Amúgy az eredeti elképzelések szerint Albániában készült volna a film, de végül biztonságosabbanak tűnt Erdélyben keresni a helyszínt.
A 20 nap alatt három lámpa és egy statív segítségével kellett a Győri által biztosított kamerával megteremteni a film képi világát, amely azért mozgalmasabb lett, a kamera sokszor került kézbe, autóba, ugyanakkor Strickland ötlete volt a lassú zoomok használata, amely zenével nagyon hatásosan működnek.
 |
| Néhol dokumentum értékű képek |
A forgatás körülményei szinte filmbe illőek: volt pl. olyan helyszín, egy érintetlen fennsík, amit háromórás hajnali kocsiúttal lehetett elérni, de olyan magaslati pontokra is feljutottak, ahol a nyár kellős közepén egyszer csak öt fokra süllyedt a hőmérséklet. Bélafalván egy 100 éves bácsi mesélte, hogy a századelőn három helybéli céget még a londoni tőzsdén jegyeztek.
És mintha az égiek is segítették voln a filmet: az egyik hosszú jelenetnél, amikor a főhősnő egy hajóban ülve megerőszakolását meséli el, a kamera lassan ráközelít az arcára. S épp akkor, amikor arról beszél, hogy a bokrok közt feküdve, megbecstelenítve úgy érezte, megszólítja az Isten, a hajó épp úgy fordult, hogy mögötte a háttérben a víz ég tükröződése miatt hirtelen kifehéredett. Ilyen elementáris képi hatást semmilyen mesterséges eszközzel nem lehetett volna elérni.
A film hangi utómunkálatait az R.D.I Sound Design Studió készítette, a hangtervezés, hangvágói munka pedig ifj. Erdélyi Gábor nevéhez fűződik, s állandó munkatársa Kovács György hangmérnök, immár harmincnál is több közös filmen vannak túl. Erdélyi jó szívvel emlékezik vissza a közös munkára, mert Peter Strickland végig nyitott, szeretettel teli módon viszonyult a produkcióhoz, ami segített abban, hogy a film drámájához szükséges kellő óvatosság és érzékenység kialakuljon és megmaradjon az alatt a két hónap alatt, amíg elkészült a hanganyag.
 |
| Készül a hang ifj. Erdélyi Gábor, Kovács György és Peter Strickland közös munkájában |
Erdélyi értékelte azt is, hogy a rendező bár pontosan tudta, mit akart, nem hangokat rendelt tőle, hanem dramaturgiai, hangulati céljai voltak, a megvalósításban szabad kezett adott a szakembernek - ez a bizalommal teli légkör segítette abban, is, hogy végül jól tudja elengedni a filmjét. Ami sokszor nem könnyű, hisz Strickland is öt évig kereste a helyszíneket, színészeket, forgatott,s képes volt kitartani céljai, elképzelései mellett. Természetes, hogy sokat őrlődött, de megfogadta a "hangos" szakemberek tanácsait, így sikerült a film hangulatához megfelelő hanganyaggal késszé tenni a művet.
A zeneszerzők, Geoffrey Cox és Steven Stapleton is jó munkát végeztek; mivel a film Strickland kívülállása miatt eleve nem törekedett az autenticitásra, a zene is a drámaiság jegyében fogant, elektronikus hangzású lett, ami elemelte a filmet a konkrét helyszíntől. A filmben megszólaló népdalok afféle hangi díszletet alkotnak, helyzetekhez kötődnek, a realisztikusabb megjelenítést szolgálják.
Nagyon fontos volt a csend a Varga Katalinban, mint a feszültségteremtés eszköze. Erdélyi szerint valahogy a Havasok csendjéhez hasonló hangi állapotot kellett megteremteni, amely megnyitja a nézőt, teret nyit neki, ráhangolja az érzékenységre. Amely adott esetben sokkal erősebb, markánsabb, mint egy harsogó filmzene.
Erdélyi szerint a Bollók Csaba-féle Iszka utazása esetében volt valami hasonló dolga, annak voltak olyan lelki, befogadói, alkotói elképzelései érzékenység, emberi vonatkozások tekintetében, mint a Varga Katalinnak.
(Cikkünkhöz utólag Kovács György hangmérnök kérésére kiegészítést fűzünk:
A Varga Katalin hangi munkálatait egy kreatív team végezte a rendezővel együttműködve, amely teamnek vezetője Kovács György volt. A filmnek tehát ifj. Erdélyi Gábor nem önálló hangtervezője, ahogy az cikkünkben szerepel. Kovács az munkálatoknak helyet adó R.D.I. Sound Design Stúdió előtérbe helyezését is félreértésnek nevezi, mert az eddigi mintegy száz játékfilmjélből mintegy az utolsó tizenötöt készítette csak ott. "A munkálatok mindig az én, a rendezővel egyeztetett, elképzeléseim szerint az irányításom alatt történtek, természetesen kíváló munkatársaimmal együtt." írja Kovács levelében. A félreértésért elnézést kérünk, bár hangsúlyozzuk, hogy a cikk vonatkozó része az ifj. Erdélyi Gáborral történt beszélgetés alapján készült, és ő nem kért korrekciót. - filmhu)
