Nem könnyű, sőt, lehetetlen vállalkozás bármilyen módon rangsorolni Andrej Tarkovszkij filmjeit, de a talán legfontosabb Sztalker vagy a Tükör mellett az 1969-ben elkészült, orosz ikonfestőről szóló Andrej Rubljov kerülhetne még fel egy képzeletbeli dobogóra. Tarkovszkij monumentális, három órás vállalkozását a ’69-es Cannesi Filmfesztiválon FIPRESCI-díjjal jutalmazta a kritikusok nemzetközi szövetsége, aminek akkor a legendás rendező örülhetett, míg most mi, tévénézők lehetünk boldogok, hogy a világ filmművészetének egyik csúcsteljesítményével indul a hét. Tarkovszkij és a társ-forgatókönyvíró, Andrej Koncsalovszkij már 1962-ben megkereste a szovjet film fellegváraként működő Moszfilmet az ötlettel, ami egy botrányokkal és konfliktusokkal teli folyamatot indított el, míg végül 1966-ra elkészült az első verzió. Az újabb kardoskodást követően a film ’69-re nyerte el végleges formáját, amikor a szovjet hatalmi gépezettel való küzdelembe már szó szerint belebetegedett rendező újravágta azt.

 

A mára világhírű , a XV. században élt és alkotott ikonfestő szerzetes életének bemutatásán keresztül Tarkovszkij az orosz kultúra bölcsöjéig nyúlt vissza, a filmről Farkas János a következőket írta 1973-ban, a Világosságban megjelent cikkében: „Honnét, miből táplálkozik ez az ihlet, mely oly indokolatlanul, oly védtelenül, ezért oly megejtően csap fel a nyomorúságos valósághoz aprólékosan simuló szemléletből? Így vagy úgy, de az egész klasszikus orosz művészetet jellemzi ez az ellentét, s a film a kezdetet mutatja, az orosz kultúra megalakulását, az orosz kultúra folytonosságának keletkezését.”

 

Kedden Fábri Zoltán klasszikusa, Az ötödik pecsét, Sánta Ferenc azonos című regényének adaptációja viszi tovább az e héten kimondottan erős műsorkínálatot. Az Őze Lajos vagy Latinovits Sándor felejthetetlen alakításával megtoldott történelmi dráma 1944 decemberéig, a nyilas rémuralom idejéig viszi vissza nézőjét. A rémuralom egy teljesen más formája jelenik meg Hajdu Szabolcs 2005-ben készült, a néhai Magyar Filmszemlén hat díjjal elismert filmjében, a Fehér tenyérben, melynek érdekessége, hogy a rendező tornász bátyja nagyrészt valós eseményeken alapuló történetét vitte vászonra. Az említett rémuralmat Hajdu Zoltán Miklós, vagyis Dongó gyermekkori tornaedzője „biztosítja”, aki mindent elkövet, hogy embertelen módszereivel egy életre megkeserítse tanítványa életét. Hogy ez mennyiben sikerül neki, az Hajdu sportdrámájából kiderül.

 

Alfred Hitchcock egy kevésbé ismert kémfilmjét, a hidegháború idején játszódó Topázt csütörtökön csíphetjük, el amelyben a KGB, az amerikai titkosszolgálat és egy, magas rangú francia tisztekből álló titkos csoport bonyolítja a szálakat. Tarkovszkij és Hitchcock mellett a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobbja, Tarr Béla fekete szériájának a Sátántangót megelőző darabja, a Kárhozat kerül képernyőre, melyet egyébként a Sátántangó vagy a Werckmeister harmóniák világhíre ellenére sokan a már visszavonult rendező legerősebb munkájának tartanak. Tény, hogy Tarr és Krasznahorkai László forgatókönyve, Medvigy Gábor képei, Víg Mihály zenéje vagy Székely B. Miklós játéka egészen szuggesztív módon áll össze – a Kárhozat vitathatatlanul a heti filmkínálat csúcsa.

 

Végül Tarr állandó munkatársa, Krasznahorkai László író a filmmel kapcsolatos szavait idézzük, ennél erősebb zárszót úgyis nehezen lehetne elképzelni: „Hősünk, Karrer, olyan ember, aki pontosan tudja, mit várhat saját életétől. Olyan nézőpontból szemléli a világot, ahonnan világosan belátható életének teljes reménytelensége, és ennek ellenére mégis belevág egy újabb történetbe, holott ő tudja a leginkább, hogy csak vesztesként kerülhet ki belőle. Van azonban benne valami, ami erősebb, mint a saját világlátása. Ez a benne lakozó nagyobb erő vonzza a történet másik szereplőjéhez, az énekesnőhöz, aki vágyainak és érzéseinek nem egészen méltó tárgya. Karrer nem vár semmit ettől a szerelemtől, számára ez a szerelem a legvégső emberi szükséglet, az emberi melegség utáni biológiai vágyakozás kifejeződése végzetes egyedüllétében... Nem is az a kérdés, hogy mi a tétje az életének, hanem az, hogy egyáltalán van-e tétje?...”

 

Január 23. hétfő

Andrej Rubljov (Andrej Tarkovszkij, 1969). Cinemax2, 20:30

Január 24. kedd

Az ötödik pecsét (Fábri Zoltán, 1976). M5, 22:30

Január 25. szerda

Fehér tenyér (Hajdu Szabolcs, 2005). TV2, 02:10

Január 26. csütörtök

Topáz (Alfred Hitchcock, 1969). Digi Film, 23:35

Január 27. péntek

Kárhozat (Tarr Béla, 1987). M5, 21:45

Január 28. szombat

Állami áruház (Gertler Viktor, 1952). M3, 20:15

Január 29. vasárnap

Parkoló (Miklauzic Bence, 2014). HBO, 18:25