2024. 11. 25. filmhu

Kreatív Európa történetek: Újjászülető némafilmek

Elveszettnek hitt klasszikusok felfedezése

A közönség nosztalgia iránti igényére reagálva a Magyar Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma időtlen filmkincsek újjászületését biztosítja európai partnerségek révén, a Kreatív Európa támogatásával. A koncepcióról, eseményekről és folyamatokról Ráduly György igazgató beszélt.

A közönség nosztalgia iránti igényére reagálva a Magyar Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma időtlen filmkincsek újjászületését biztosítja európai partnerségek révén, a Kreatív Európa támogatásával. A koncepcióról, eseményekről és folyamatokról Ráduly György igazgató beszélt.
A filmek digitális restaurálásával a filmarchívumok célja az állományvédelem és a filmek bemutathatósága – magyarázza Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatója. A legtöbb ország nemzeti forrásokat mozgósít erre, de az archívumok keresik az alternatív támogatásokat is. 2018-tól az Európai Filmarchívumok Egyesülete kölcsönösen segíti egymás filmjeinek bemutatását az A Season of Classic Films nevű programjával, amely elnyerte a Kreatív Európa támogatását. Ezzel párhuzamosan az Arte tévécsatorna is jelezte, hogy restaurált európai filmeket mutatna be. A két projekt most szinergiában működik: egy zsűri évi egy filmet választ ki restaurálásra, támogatják a restaurált filmek széleskörű bemutatását, mindeközben az Arte a csatornáin és online platformján sugározza a kiválasztott filmeket.

Korábban a magyar filmek közül Gaál István operafilmje, az Orfeusz és Eurydiké és Kovásznai György Habfürdője kapott támogatást, legutóbb pedig az 1929-es Rabmadár. Az 1985-ös Orfeusz és Eurydiké 8860 eurós támogatást kapott restaurálásra és a bemutatásra, további 450 eurót pedig hirdetésre az A Season of Classic Films 2022-es évadában. Sugár Pál filmje, a Rabmadár pedig 9828 euró támogatásban részesült az A Season of Classic Films révén 2023-ban, amelyet a restaurálásra és a premierre fordítottak.

Ráduly szerint azért esett a választásuk a roppant szórakoztató műre, mert az 1920-as évek nem tartozik a magyar film jelentős évtizedei közé, a trianoni béke után a filmgyártás visszaesett. „Szerettük volna megmutatni az európai és a hazai közönségnek, hogy a 20-as években is születtek olyan remekművek, amelyek narratív és vizuális oldalról is felveszik a versenyt a világ filmgyártásával.” A némafilmet, amelyet Hollandiában és Ausztriában fellelt részletekből állítottak össze, modern rendezési, operatőri és színészi megoldások teszik figyelemre méltóvá. A Rabmadár bemutatóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartották, a vetítést online is közvetítették.

Rabmadár vetítés / Fotó: NFI Filmarchívum

Restaurálási támogatásban részesült Deésy Alfréd 1920-as némafilmje, A halál után is. Két másik archívummal együtt nyerték el az A Season of Classic Films – Joint Restoration Grant projekt támogatását 2023-ban. A teljes támogatás 40 000 euró volt, amelyből a legnagyobb részt a magyar fél kapta, a másik két részt pedig a belga filmarchívum, a CINEMATEK és a francia filmarchívum, a La Cinémathèque française. Az izgalmas történetet elveszettnek hitték, amíg a belga filmarchívumból elő nem került egy kópia. A filmet az NFI Filmlaborban restaurálták. A premiert Párizsban tartották, a hazai közönség először a Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatja 2024 szeptemberében.

Ráduly György szerint a némafilmeknek a világ minden részén speciális közönsége van, amely itthon most van kialakulóban – az élőzenei kíséret, az összművészeti performansz eseményjellege vonzó lehet. A fiatalok nyitottabbak, mert megadja nekik a felfedezés élményét – például rácsodálkozhatnak, hogy ezek a filmek gyakran nem fekete-fehérek, hanem színezettek. Az idősebbek elől sokáig teljesen el volt zárva ez a filmkincs, mert nem sok kópia maradt Magyarországon, a szocializmusban nem is vetítették őket. A későbbi filmek viszont könnyebben megszólítanak minden generációt, kiket a nosztalgia, kiket pedig az első találkozás örömén keresztül.

A Filmarchívum a Film Education for All programot is a Kreatív Európa támogatásával valósítja meg. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy az iskolai tananyaghoz filmes kiegészítést nyújtson, ezáltal megismertesse a fiatalokat a nemzeti és az európai filmörökséggel, valamint segítse az iskolában tanultak elmélyítését. A 2024-ben és 2025-ben bonyolódó program segédanyagokat biztosít az általános iskolai és középiskolai tanároknak már nemcsak a humán, hanem a természettudományos tárgyakból is. Akár arra is lehetőség van, hogy egy projekthét alatt egy adott filmet több tantárgyhoz is hozzákapcsoljanak. A projekt keretében a Filmarchívum is tart workshopokat a diákok számára: a mozi elődjeinek tartott eszközök például remekül használhatók a fizikatanításban. A jövőbeli terveik között szerepel egy közös, nemzetközi honlap indítása, amely két nyelven (a nemzeti nyelven és angolul) foglalja össze a tanári segédanyagokat és az oktatási videókat, valamint workshopok, konferenciák szervezése a tanárok számára.

A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA történetek - Sikeres magyar projektek 2021-2024 című kiadványában jelent meg.

Még több magazin

magazin

Kedvenc külföldi filmjeink 2024-ből

Nemzetközi összegzés

A magyar filmek mellett minden évben figyelemmel kísérjük a nemzetközi filmtermést is, és igyekszünk olvasóinknak beszámolni azokról az…

tovább

magazin

2024 legjobb magyar filmjei

Az év legemlékezetesebb alkotásai

Elérkezett az idő, hogy számba vegyük az év legjobb magyar filmjeit. 2024-ben egymásnak feszülő párok, gyászoló férfiak, vidéki gondokkal szembesülő…

tovább
 
hirdetés

Filmgyár podcast

A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.

Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére

Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton

Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat

a teljes dosszié

Inkubátor 9.0

November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.

Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?

Inkubátor 9.0 – Karácsony Péter: Az utolsó vonatrablás

Inkubátor 9.0 – Dóczé Péter: Nyugalom megzavarására alkalmas

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié

BIFF 2024

Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.

Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál

Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en

A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
- Miért tartóztattak le?
- Mert szép vagyok.

Buddha elsüllyedt szégyenében

Oszd meg! Az összes idézet