.jpeg)
Fehér György és Nagy Erzsébet
A Szürkület Friedrich Dürrenmatt Egy fényes nappal történt című filmnovellájának feldolgozása, és metsző élességgel ragadja meg az eredeti mű hangulatát. Fehér már főiskolai éveitől kezdve rendszeresen adaptált, feldolgozta például Shakespeare vagy Dosztojevszkij műveit rövidfilmekben és tévéjátékokban, a Szürkületet követő, Szenvedély című filmje pedig James M. Cain regényén alapszik. A sokszínű irodalmi ízlésű Fehér ambiciózus vágya volt Robert Louis Stevenson A kincses sziget című ifjúsági regényének filmrevitele is. A terv többek között azért sem valósult meg, mert Fehér elképzelésének egyik alapvetése volt, hogy Pécsi Sándor játssza Long John Silver instabil erkölcsű, mégis lenyűgöző alakját, azonban a színész korai halála miatt a közös munka nem jöhetett létre.
A rendezőnek a film finanszírozása miatt el kellett hitetnie a producerekkel, hogy krimit rendez – amit a történetből kiindulva nem is lenne nehéz elképzelni. Valójában a bűn nem mint cselekményszervező elem, sokkal inkább mint a film belső világát irányító állandóság van jelen. A történet hegyek totáljai és a vallatások közelképei között feszül. A kérlelhetetlen tájon pásztázó kamera végül egészen közel megy a szereplőkhöz, szűk terekben, autókban, kis szobákban szinte egymáshoz szorítva figyelhetjük őket. Mozgásuk vontatott, beszédük lassú.
Derzsi János a világos ballonkabátban
Amellett, hogy a legtöbb jelenetben szokatlanul közel állnak egymáshoz, a szereplők gyakran el is takarják egymást, egyes tárgyak takarásában vannak vagy eleve a képen kívül hagyja őket a rendező. A szűkített, zavaros látótér, az emberek elrejtése azt a kontrollvesztett állapotot tükrözi, amit a gyilkos fenyegető jelenléte jelent. A film képi világáért Gurbán Miklóst Locarnóban Arany Leopárddal tüntették ki, mellette azonban érdemes megemlíteni, hogy a stáblistán Kende János, Fehér György, Medvigy Gábor és Peter Benya neve is szerepel operatőri minőségben. Vidovszky László zenéje tovább hangsúlyozza a szűnni nem akaró félelemérzetet, miközben egyfajta emelkedettséget is ad történetnek. A ciklikusan vissza-visszatérő dallam kísérteties, érinthetetlen természetet sejtet.
„Maga sose fogja megtalálni. Mert ebből a fajtából, amelyik csak véletlenségből nem gyilkol, túl sok van.” - mondja az idegorvos az egyik rendőrnek. Ez a reménytelenség adja a Szürkület alapját; nem lehet a bűntény végére járni, mert az mindenhová mélyen beivódott. A rendőrök ösztönszerű reakciói, elvakultságuk is a mindenhol jelen levő, kikerülhetetlen bűn sajátosságáról tanúskodnak. Bár a gyerekek vallatása jó ügyet szolgál, kellemetlen közelségben zajlik, a rendőrök kegyetlenek, érintéseik bizarrnak tűnnek. Cinkosságra invitálják a gyerekeket, kérdéseik ismételgetésével mintha csak kínozni akarnák a kislányokat és nem közelebb jutni a megoldáshoz.
Lénárt István
A hosszan kitartott csendeket és a lassú kameramozgásokat a film belső világától elsőre idegennek tűnő heves reakciók törik meg. Ugyanakkor az anya pánikrohama, a benzinkutas nő kiborulása vagy amikor a rendőr elkezdi faggatni az egyik kislányt, a hirtelen tempóváltás ellenére is ugyanazt a blokkolt állapotot írják körül, amire a film egésze épül. A feszítő érzelmek és a tehetetlenség elegáns képi kifejezője a körfahrt, a két rendőr utolsó szembenézésének jelenetében.
Két rendőr alapvetően eltérő munkamódszerrel dolgozik. Derzsi János karaktere, bár a végletekig elkötelezett a nyomozásban, közömbösségével, hideg agressziójával és alkoholfüggőségével megkeseríti a nyomozás érdekében kihasznált nő és lánya életét. Derzsi nyers játékától egyszerre hétköznapi és hátborzongató a karakter. A történet mégis inkább a Haumann Péter által játszott nyomozó körül bonyolódik; ő rajzokat és korábbi bűncselekmények részleteit rögzítő fotókat elemez, kívülről figyel, távcsővel nézi a vidéket. Valóban van valami Haumann színpadias beszédében, tiszta megjelenésében, ami elválasztja őt a film ködös, esős, nyomorúságos világától, mégis, a történet végére mintha teljesen beleolvadna a tájba.
Az utolsó jelenetben a nyomozó rátalál a feltételezett gyilkos fának csapódott autójára. Egy helyszínelő rendőr szerint a sofőr elmenekült, nem találtak holttestet a karambol helyszíne körül. Bár a gondolat, hogy a tettes szabadon gyilkolhat tovább, már önmagában vérfagyasztó, az autó képei teszik igazán nyomasztóvá a helyzetet. Mivel az autó belső teréből fényképezett külső jelenetek meghatározzák az egész film hangulatát, a tettes autójában készült felvételek felidézik a korábban látott képeket, ezzel halvány párhuzamot vonva a gyilkos és a nyomozó alakja között.
Zárt belső világa ellenére a Szürkület esztétikája folytathatónak bizonyult, Fliegauf Bence rövidfilmjei és Dealer című nagyjátékfilmje hangulatában és eszközeiben is rokon Fehér filmjével. Emellett a rendező több interjúban is beszámolt arról, milyen nagy hatással volt Fehér György személye Rengeteg című filmjére, amit végül az ő emlékének ajánlott.
.jpeg)
A Szürkület nem csak Fliegauf egyik kedvenc filmje, a magyar és a nemzetközi színtéren is töretlen iránta az érdeklődés. 2008-ban például petíció indult a DVD kiadásáért, emellett hazai és külföldi filmklubokban is gyakran vetítik. Ennek ellenére a film elkészülése óta eltelt harminc évben sokan csak az interneten keringő, rettenetes minőségű változatot ismerik – a magyar filmkiadás egyik fájó hiányossága, hogy jelenleg legálisan nem lehet hozzáférni a Szürkülethez. Bízzunk benne, hogy hamarosan együtt, egy moziban ülve ünnepelhetjük a film évfordulóját.
