„Nagyon szeretem a zárt közösségekben dúló szenvedélyeket, őrületeket, amelyeket – hogy divatos és szörnyű szóval éljek – egyszer csak fölülír a történelem“ – árulta el Maár, mi foglalkoztatta még a történetben. A film fekete-fehér voltára vonatkozó kérdésre annyit mondott: „Ez számomra egy fekete-fehér film, én ezt csak ennek tudtam elképzelni a fehér rendházzal és a fekete, libegő reverendákkal. De Medvigy Gábor, a film operatőre is rögtön úgy gondolta, hogy ez egy született fekete-fehér film.“
A Töredék gyártója a Tarr Béla és Téni Gábor nevével fémjelzett TT Filmműhely, melynek alkotói közösségébe annak indulásakor Maár Gyula is meghívót kapott. „Amikor érkezett a körlevél, hogy Tarr Béla engem is szívesen látna itt, evidens volt, hogy érdekel a dolog. Sőt, szinte az egyetlen lehetőségnek tartottam. Akkor odaadtam Bélának egy könyvet, amelyet nemrég írtam, és amely a mai állapotomhoz jobban hasonlít, mint mondjuk a Prés, vagy akár a Töredék. Ő azt mondta erre – megpróbálom tűrhetően idézni –, hogy ez locsogás, ez semmi, ez nulla… Gondoltam magamban: hát akkor adok majd mást, olyat, ami tetszeni fog neki. Ez volt a Töredék.”
A film keletkezésének történetéhez hozzátartozik, hogy a jelenlegi terv már 2004-ben készen állt, ám annak megvalósítására – támogatások híján – mostanáig várniuk kellett az alkotóknak. A szintén jelen lévő Tarr Béla a film producereként annyit mondott: „Megvan a film, fogadjátok szeretettel. Ezt már nem lehet leradírozni a vászonról.”
