„Kétféle ember jár a Budapest Film mozijaiba, aki akárhányszor meg tudja nézni a macskás függönyfilmet, és aki már halálosan unja” - ezzel szembesült Liszka Tamás, miután 2020 tavaszán kinevezték a BuFi élére. És valóban, néhány év alatt a telefoncsörgésre agresszióval reagáló macskák a fővárosi moziba járók agyába mélyen beleégtek. Legyen szó Skandináv Filmnapokról a Toldiban, Élősködőkről a Puskinban vagy Rossz versekről a Művészben, a papírból kivágott állatok mindig feltűntek előtte.
Az elmúlt évtized legnézettebb magyar filmje a Kincsem volt a mozikban 456 666 eladott jeggyel, de alighanem ennél is több nézője volt a macskás animációnak. 2017 nyarán lett kész a kisfilm, onnantól kezdve 2020 őszéig 6 fővárosi mozi 22 termében minden egyes vetítés előtt leadták. Most, hogy bizonytalan időre bezártak a filmszínházak, úgy gondoltuk, legalább a macskákat hozzuk vissza. Akik elvonási tünetekkel küszködnek, és imitálni akarják a moziélményt, minden otthoni filmnézés elé berakhatják az animációt.
A függönyfilm a MOME és a BuFi együttműködésében valósult meg, alapképzésre járó másodéves hallgatók készítették el 2017 tavaszi félévében. Ebben a szemeszterben hagyományosan a stop-motion technikát sajátítják el a diákok.
„Két típus közül lehetett választani: a Corvin mozi szignálfilmjét lehetett elkészíteni vagy egy felhívásfilmet arról, hogyan viselkedjen a közönség a moziteremben. Az osztály néhány fős csoportokra bomlott, én Molnár Eszterrel, Bogyó Péterrel és Kiss Pannival dolgoztam együtt, később pedig egy erasmusos csatlakozott hozzánk, az angliai Efa Grug” - emlékezett vissza Ivády Tamás, a macskás kisfilm társalkotója. (Négy másik, a moziban végül nem használt kifilm készült el, ide, ide, ide és ide kattintva nézheted meg őket.)
Azon túl, hogy felhívás legyen, szabad kezet kaptak a kisfilm elkészítéséhez, annyi kikötéssel, hogy minden korosztály számára befogadhatónak kellett lennie, így például vér nem szerepelhetett benne. Minden hallgató írt egy filmtervet, és azok közül választotta ki a neki tetszőket a BuFi. Csapatonként egyet-egyet. Tamás csapatában Molnár Eszter ötlete lett a nyerő. „Eszter nagyon szereti a macskákat” - árulta el.
Úgy is lehet értelmezni a filmet, hogy erőszakos és agresszív állatoknak állítja be a cicákat: „Az az igazság, hogy eredetileg az lett volna a vége, hogy felnézve szembesül a rászegeződő, dühös tekintetekkel, és ettől elszégyelli magát. Eszter nem akarta kinyírni a telefonáló cicát, de amikor állítottuk össze az animatikot, mi voltunk a kisördögök, és azt mondtuk, essen neki a többi macska.”
„Ez nem egy hagyományos értelemben vett papírkivágásos animáció, eltér a Frakktól vagy a South Parktól, mert ott egy síkban mozognak a szereplők, itt viszont egy térben mozgattuk őket, szóval technikailag bábanimációnak is lehet nevezni” - részletezte az alkotói folyamatot.
Az egyszerűsége miatt döntöttek a papírbábos animáció mellett, illetve azt gondolták, hogy ez jól fog kinézni. „300 grammos akvarellpapírra ráragasztottunk egy réteg színes nyomtatópapírt, a hátára kezeket, az elejére pedig szemeket ragasztottunk. A kezek úgy épültek fel, hogy egy vékony alumíniumdrótra felfűztünk akvarell papírt, egy réteg ragasztószalagot, és azt bevontuk krepp-papírral.”
A kisfilm mindössze 46 másodperc hosszú, de így is bő 3 hónap kellett az elkészítéséhez. Március első felében készítette el Péter az animatikot, vagyis egy videót, amiben mozgásban láthatóak a storyboard-kockák. Tamás készítette el a báb prototípusát, azt közösen módosították, majd április végére készültek el a végleges bábokkal és a díszletekkel. Május első két hetében forgatták le az animációt, ezután jött az utómunka, és a hónap második felére készültek el.
.jpg)
A kisfilmbe tévút lenne beleolvasni a készítők haragját, legalábbis Tamásét biztosan: „Nem igazán bosszantom fel magam a mobilozó nézőkön, a végén a verés csak egy animációs geg. Ezt szerintem annyira érdemes komolyan venni, mint a Tom és Jerryt, ahol szintén péppé verik egymást a szereplők.”
„Nem számítottunk arra, hogy ilyen sokáig fog menni a mozikban” - mondta el Tamás, aki javarészt pozitív visszajelzéseket kapott a valóban ötletes és humoros animációra. „Láttuk a cicás filmetek, tök jó volt, tök sokan nevettek rajta” - nagyjából így reagáltak rá az ismerősei, iskolatársai. „Mondjuk sokadjára végignézve egy kicsit fárasztó volt” - szólt egy ellenvélemény, ami egy alkalommal vele párban együtt dolgozó munkatársától érkezett. „És ezt is nyilvánvalóan meg lehet érteni, biztos, hogy egy idő után már nem úgy viszonyulnak hozzá, mint az első alkalommal” - ismerte el.
Így vette át a gróf a macskák szerepét
Liszka Tamás, a BuFi ügyvezető igazgatója is érzékelte, hogy hiába jó egy poén, századszorra végignézve már könnyen lehet, hogy nem a kívánt hatást éri el: „Azt a salamoni döntést hoztam, hogy csináltatunk egy új telefonkikapcsolós animációt, ami aztán felváltva megy majd a macskással.”
2020 tavaszán Zoom-konferencián mutatták be a terveiket a hallgatók, pár nappal később visszajelzett, melyik koncepcióban látja a legtöbb fantáziát, amihez adott még néhány instrukciót, aztán várta a kész művet.
Ezúttal elsőéves MOME-s hallgatókat kértek fel a függönyfilm elkészítésére, akik most is nagy alkotói szabadságot kaptak. Gurka Gábor István, Bella Tamara, Hollós Kata és Pittmann Kornél ötletét találták a legjobbnak. Ők négyen voltak a projekt vezetői, és az osztály többi tagja segített a munkában. A gróf uras animáció nincs konkrét időponthoz kötve, valamikor a századelőn játszódik.
„Legtöbbször a történet alakul ki először, mi azonban fordítva haladtunk” - mondta el Kornél. „Kitaláltuk a korszakot, amihez kapcsolódik egy vizualitás, és rögtön mindenki fejében megjelentek konkrét képek a filmről. Arra gondoltunk, hogy érdemes lenne kifacsarni az alapötletet, és nem a mába, hanem a múltba helyezni a telefont. Többek között azt akartuk elérni, hogy legyen egy éles kontraszt a pökhendi módon viselkedő gróf úr és a komornyik között. Nem egy új találmány a kettejük közötti dinamika, de szerintem jól működik.”
A macskással ellentétben ez egy teljesen digitális módon készített animáció, amely a tavaszi karantén ideje alatt készült el. „Mindenki otthonról dolgozott. Először nehéz feladatnak tűnt, hogy személyes találkozók nélkül, teljesen online formában kell összedobnunk a projektet, de aztán találtunk sok hasznos eszközt a neten, például egyszerre tudtunk mind a négyen ugyanarra a lapra rajzolni.”
A végén, amikor konkrétan össze kellett rakni a filmet, összegyűltek az egyik csapattagnál és három napon keresztül látástól-vakulásig dolgoztak. Kornél onnan hiányzott, mivel messze lakik, ezért csak távolról tudott segíteni.
„Mind a négyen sokat járunk moziba, és tudatában vagyunk annak, hogy valaki más telefonja mennyire el tudja terelni a figyelmet, meg tudja zavarni a filmélményt” - mondta el Kornél. „Ennek próbáltuk meg a legdrasztikusabb formáját ábrázolni, egy hangosan csörgő telefonnal. Szeretnénk, hogy mindenki megértse, hogy más emberek számára nagyon idegesítő tud lenni, ha bekapcsolva hagyod a mobilod.”
„Egy-két év múlva jó lenne, ha egy újabb kisfilm leváltaná a miénket. Ez a nézők érdekét is szolgálná, illetve így gyakrabban nyílna meg ez a kreatív lehetőség az animációs diákok előtt” - tette hozzá Kornél, akivel a BuFi vezetője is egyetért:
„Ha újranyitnak a mozik, és ismét normális kerékvágásban mennek majd a dolgok, úgy tervezem, hogy félévente megkeresem a MOME és a METU animációs szakjait, és újabb feladatokat adnék nekik, hogy folyamatosan frissüljön és bővüljön a BuFi szignálfilmes repertoárja. Beleértve az egyes mozik animált logóit. Ez nekünk is jó, és a diákoknak is jó referenciát jelent, hogy nagyvásznon futnak az animációik.”
Amíg pedig zárva tartanak a mozik, itt van nekünk ez a két pompás animáció, amik segítségével talán könnyebben odaképzelhetjük magunkat a sötét termekbe, a villogó vásznak elé.
